Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-262

212 262. országos ülés május 14. 1SS9. ténykérdésben! megváltoztatást is, vagy csak a jogkérdésben! megváltoztatást? ügy, a mint az eredeti javaslatban szövegezve volt, annak értelme van; mert ez eredeti javaslat azt mondta: „a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozó kihágás! ügyekben, a másodbirósági itéíei ellen csupán az anyagi büntető törvény nem helyes alkalmazása miatt és ez esetben is csak akkor van helye további fellebbezésnek: 1. ha büntetendő cselekmény esete fenn nem forog: 2. ha büntettet, vagy vétséget képező cselekmény kihágásnak minősíttetett." Ennek volt értelme, mert az első bekezdésben ki volt mondva, hogy a fellebbezés a jogkérdésre korlátoztatik és igy vau határozott értelme az első pontnak, melyet t. barátom némi változtatással bevett módosítványába a nélkül, hogy annak előzményét, — t. i. annak enuntiálását, hogy a felebbezés csak a jogkérdésre szorítkozik — szintén átvette volna. De a személyes szabadság szempontjából sem fogadhatnám el t. barátom indítványát. Mert, vagy van garantia a kir. táblában, vagy nincs. Ha vau. akkor nekem mindegy, akár helybenhagyó volt- az ítélet, akár megváltoztató. Ha nincs garantia, akkor ugy az egyik, mint a másik esetben megengedem a felebbezést. Ez nézetem szerint helyes álláspont lenne, míg tisztelt barátom módosítványa szerint tulajdonképen nem is a kir. táblától, hanem a járásbíróságtól függne, hogy van-e további fellebbezésnek helye. S kérdem : kevésbé van-e a személyes szabadság garantiája akkor megtámadva, ha a járásbiró ellenében három kir. táblabiró mondja ki a bűnöst, mint akkor, ha egy kir. táblai biró ellen, az egyes biró és két kir. táblai biró mondja ki a marasztaló Ítéletet? Nézetem szerint mindkét esetben, az esetek átlagos minőségéhez viszonyítva, megvan a személyes szabadság elegendő garantiája. Hosztinszky t. barátom kisszerűnek mondta az igazságügy! bizottság azon indokolását, mely azt mondja, hogy meg kell mentenünk a curiát az apró ügyekkel való túlterheltetés nyűgétől, hogy a fontosabb ügyek alapos felülbírálására több időt nyerjen. Én ezen indokolást a személyes szabadság szempontjából éppen nem tartom kisszerűnek. Ezen indokolás azt teszi, hogy vonjuk el ezen apró ügyeket a curiától, hogy legyen elég ideje nyugodtan, fontolva ítélni akkor, midőn nem ily apró kérdésekről, mikor nem becstelenséggel járó csekély büntetések kiszabásáról van szó, hanem midőn szó van az életről, hosszú ideig tartó fegyház-, vagy börtön-biintetésról, szó van egész családokat tönkre tehető magánjogi kérdésekről. Ebből a szempontból indult ki a jogügyi bizottság indokolása, melyről t. barátom azt mondta, hogy kisszerű. Kern akarok a t. ház türelmével visszaélni. A kifejtettek alapján csak azt kéiem, méltóztassék első sorban az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadni, de ha ez el nem fogadtatnék, akkor kérem a t. házat és indítványozom, hogy azon nézetem szerint helyesen nem szövegezett javaslatot, melyet Hosztinszky í. képviselőtársam előterjesztett, ne méltóztassék elfogadni, hanem —- bár sajnálattal kérem — inkább harmadszor is az igazságügyi bizottsághoz méltóztassék e szakaszt visszautasítani. Egyébiránt ajánlom az igazságügyi bizottság szövegezését elfogadásra. (Helyeslések.) Elnök: Következik a szavazás. Az igazságügyi bizottság újabb jelentésében a 43. §-ra vonatkozólag áj szöveg nem foglaltatik, ennélfogva a szavazás az eredeti 43. § ra fog történni, melyet az igazságügyi bizottság fenntartott. A szöveg ellenében módosítvány nincs beadva; Hosztinszky képviselő ur csak megtoldatni kivánja a szöveget; az első kérdés tehát az lesz, elfogadja-e a ház a 43. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen, nagy nem. Ha elfogadtatik, következik az a kérdés, elfogadj a-e a ház a toldást. Ha ez az eredeti szövegben el nem fogadtatnék, akkor fogna feltétetni azon kérdés is, nem kívánja-e a ház a §-t visszautasítani a bizottsághoz az előadó ur indítványa érteimében. (Helyeslés.) Első kérdés az, elfogadja-e a ház a 43. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség a §-t elfogadta. Következik Hosztinszky képviselő ur módosítványa, mely fel fog olvastatni. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Hosztinszky János módosítvanyát). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik a felolvasott módosítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem azon képviselő urakat, a kik nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Méltóztassanak megengedni, hogy a szavazatok megszámláltassanak. Kérem azon képviselő urakat, a kik a módosítványt elfogadják, méltóztassanak szakaszonkint felállani. (Megtörténik. A jegyzők összeszámítják a szavazókat) Most méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) T. ház! Nyolczvan képviselő elfogadta Hosztinszky János módosítványát, hetvenöt nem fogadta el, e szerint tehát a módosítás elfogadtatott. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Baross Gábor jegyző (olvassa a 44. %-t). Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk.) Elfogadtatik. Ekként a törvényjavaslat letárgyalva lévén, harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki.