Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-262

210 262. országos ülés májas 14 1880. méltóztassék az igazságügyi bizottság szövege­zését elfogadni és megtartani. (Helyeslések.) Elnök: Szólásra senki sem lévén többé feljegyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottság előadóját. Teleszky István előadó: Midőn, t. ház, ezen megszavazás sorrendjén a büntető törvény­könyv életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatok utolsó §-a fölött döntünk, kívánatos dolog, hogy legyünk tisztában azzal, hog) 7 tulajdonképen miről van szó; mert mig egy részről az mon­datott, hogy minő nagy horderejű ügyek azok, melyeknek competentiája itt megállapíttatik, addig másfelől — és én azt hiszem, hogy jogosultabb azon álláspont, a melyet szakavatott beszédében Bokros t. képviselőtársam elfoglalt, midőn ki­mutatta, hogy itt tulaj donképen nem olyan nagy horderejű ügyekről van szó, miként némelyek állítják. Hosztinszky t. képviselőtársam kiszá­mította, hogy 11 eset van olyan, melyre két hónapig terjedhető büntetést szab a törvény. Ezen kiszámításban azon tévedés rectificálandó, hogy az általa idézett §-ok közül a 68. olyan, me]y a járásbíróságok competentiája alól ki van véve és a közigazgatási hatóságok eompetentiá­jához van utalva. En ezen 10 eset közül némelyeket egyen­ként fel fogok sorolni, hogy Chorin t. barátom ellenében rámutassak, hogy még ezek sem oly nagy horderejű dolgok, a minőknek ő előtün­tetni kívánta. Én ezen 10 eset ellenében rá mutatok ugyanazon büntető törvénykönyvnek 35., 39., 46., 52., 54., 59., 88., 92., 93., 94., 97., 130., 132., 133. §-aira, hol 15 esetben a járásbíróságok competentiájához oly ügyek so­roltatnak, melyeknek büntetése csakis pénz­bírság és semmi esetben sem elzárás. Ha már most az előbbi 10 esetet az utóbbi 15 esettel viszonyítjuk, akkor látni fogjuk, hogy azon 10 eset sem olyan, melynél különösen a jogkérdés szempontjának megbirálása fontosnak lenne tekintendő. Chorin t. barátom hivatkozott arra, hogy ezek között vannak az állam biztonsága elleni, a hatóságok elleni kihágások, a vallás szabad gyakorlatának zavarása, vagy megakadályozása, pénzhamisítási kihágások, a család elleni kihá­gások stb. No jó, hát nézzük először az állam biztonsága ellenieket, hogy tulajdonképen mik azok. Azt mondja a E0. §., hogy a ki valamely várat, vagy erőd, vagy tábor fekvését, vagy erő­dítés tervét az illetékes hatóság engedelme nélkül lerajzolja, vagy közzé teszi, 2 hónapig ter­jedhető elzárással és 300 frtig menő pénzbirság­gal büntettetik. Háború esetében ez igen fontos, megengedem, hanem akkor nem kihágást képez, akkor másként fog minősíttetni. De különben sem tudom, hogy ezek oly esetek volnának, melyek gyakran fordulnának elő; sőt egy ily eset előfordulásáról is alig hallottam még. Itt van a politikai j'elentőségtíek köztt az ország, a társországok és a monarchia zászla­jának bemocskolása, vagy leszakítása. Megenge­dem, hogy ez nagyon fontos kihágás, de na­gyon ritkán fordul elő és ha előfordul, azt hiszem, megtorlására a kir. tábla mindenkor eléggé alkalmas lesz. Pénzhamisítás kihágása itt nincsen, hanem van hamis pénzkészítés passióból, nem forga­lombahozatal czéljából. Hogy ez valami nagyon veszélyeztetné a közérdeket és hogy ily eset gyakran fordulna elő, azt nem lehet állítani. Végig lehetne menni mindezen eseteken, hanem hát nem tartom szükségesnek. En ezek ellenében odaállítom t. barátomnak a másik cso­portot, a melyben a büntetés csupán pénzbírság. Ezek köztt van, a melyre ő is súlyt fektetett, t. i. a vallás szabad gyakorlatának megakadá­lyozására vonatkozó, melyről ezt olvassuk, pél­dául az 52. igen fontos §-ban ;" a ki az 1868. évi LIII. t. ez. 19. §-ának az ünnep- és vasár­napokra vonatkozó intézkedéseit megszegi, 100 forintig terjedő pénzbirsággal büntettetik. Kér­dem, ilyen esetekben, melyben a tényleg kisza­bandó büntetés, ha előfordul, nem is 100 frt, hanem rendesen 5 frt lesz, ilyen esetekben az ország legfőbb biróságához való felebbviteí indokoltnak tekinthető-e? Ott van a 42. §., mely azt rendeli, hogy csoportosulás esetében, ha valaki a hatóságnak nem engedelmeskedik, 8 napig terjedő elzárásra Ítélhető. Ha ilyen eset előfordul s ez már gyakrabban történhetik, de a jogegység szempontjából ez bizonyára nem fontos; valamint merem állítani, hogy egyáltalá­ban nagyon kevés szakasz vau, a kihágásokról szóló büntető törvénykönyvben, a melyben a jogi kérdés­nek fontossága lenne, —ha mondom, ilyen kihágás fordul elő, a büntetés a concret esetekben, három órai elzáratás szokott rendszerint lenni. Ezt sem tartom olyan fontosnak, hogy országunk leg­felsőbb bírósága ezzel foglalkozzék. De a t. kép­viselő ur, Bokros Elek t. képviselő ur ellen azt mondja, hogy helytelenül hivatkozott ä tegnap­előtti határozatra, hogy ő azon határozatot is helytelenítette. En megengedem, de méltóztatott elfelejteni, hogy a 41. §. szerint a közigazgatási hatósághoz utalt kihágások közül, a melyek sokkal több esetet képeznek, mint a melyek a járásbíróságokhoz vannak utalva s ezek között szintén vannak olyanok, a melyekben a bün­tetés maximuma két hónapi elzáratás, halmazat esetében pedig, nem mint t. barátom tévesen mon­dotta, három, hanem két és fél havi elzáratással büntethető és t. képviselőtársam még is nem indítványozta ezeknek kivételét, hanem csak azt, a mit igen hetesen említett Bokros Elek tisz-

Next

/
Thumbnails
Contents