Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-262

262. országos ülés május 14. 18S0. £09 Elnök: Egymás után méltóztassanak beszélni ! (Derültség.) Emmer Kornél: Ezek a dolgok csak oly fontosak, mint a miket Chorin képviselő ur is felsorolt, ha tehát azok ott lehetnek a politikai hatóságoknál, azok, melyeknek néhány példáját felsorolta, bátran azon „Istantzenzug" mellett maradhatnak meg, melyet az igazságügyi bizottság proponált. Méltóztatott súlyt fektetni arra, hogy a jogegység szempontjából szükséges a fellebbezésnek a legfőbb itélőszékig való felvitele. Méltóztatott azt is hangsúlyozni, hogy a királyi tábla decentralisatiója levén kilátásban, akkor a jogegységet a táblák utján fentartani nem lehet. Jól van! Válaszszuk el a királyi tábla decentralisatió előtti időt attól, mikor a decentralisatió keresztülvive lesz. A decentralisatió előtti időben a királyi tábla tökéletesen azon ictus alá esik, mint a legfőbb Ítélőszék. Külön tanácsokban működő, Budapesten székelő testület. Tapasztaltuk azt, hogy mind a királyi táblánál, mind a legfőbb itélőszéknél egyes tanácsok egymással ellentétes döntvényeket és határozatokat hoztak. Méltóztatott hangsúlyozni annak szükségét, hogy ezen bajon segittessék, hogy teremtessék egy mód arra, hogy ezen különböző tanácsok egymástól eltérő határozatokat többé ne hozhassanak. Addig tehát tökéletesen egyforma az állapot, mig a királyi tábla decentralisálva nem lesz. Ha ez megtörténik, akkor valószínűleg már a bűnvádi eljárás is meg lesz alkotva. A bűnvádi eljárás, a királyi táblát fogja megállapítani, mint másod és utolsó bíróságot. Szükséges lesz akkor is a jogegységre nézve egy intézmény éppen úgy, mint kívánatos ma és kétségtelenül gondoskodva lesz akkor is azon módról. Ha tehát a t. ház a jogegységre, mint én is, súlyt fektet, ne méltóztassék azon állapotot szem előtt tartani, mely ma még nem existál. hanem méltóztassék számolni a ma meglevő helyzettel, mikor a kir. tábla decentralisálva nincs. Mert ha ez deccntralisáltatik, akkor a bűnvádi eljárás is meg fog alkottatni, és a jogegység érdekében kellend gondoskodni minden bűnügy tekintetében. Ki őrködjék különben a jogegység érdeke felett, hogy ha elfogadjuk azon indítványt, melyet Hosztinszky t. képviselőtársam tett, melyet Chorin t. barátom az eredeti ministeri törvényjavaslat 45. §-a értelmében, ha jól vagyok értesülve, pedig mint látom, jól vagyok, pártol, ha t. i. ezen §. restauráltatik. Azon ügyekben, melyekről itt szó van, a kir. ügyész el nem jár, őrködésre nézve tehát nincs más mód, mint hogy a magán panaszos, a magán fél, a kinek felebbezési joga van, az őrködjék a jogegység felett? Ugyan mi érdeke KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. XIII. KÖTET. van a magán félnek, a jogegység felett őrködni? Az azt fogja figyelembe venni, hogy az ő érdeke ki van-e elégítve az itélet által, vagy sem, s ahhoz képest fog fellebbezni. Egy második közeg, mely e tekintetben őrködhetnék a jogegység felett, volna maga a bíróság. No már az a bíróság, mely egy ítéletet hoz, ugy van meggyőződve, hogy az itélet nemcsak materialiter igazságos abban az ügyben, de hogy az a jogegységnek is megfelel. Hát a bíróság saját ítéletét fogja-e appellálui a jogegység szempontjából? Ezt már én — bocsánatot kérek a kifejezésért — de képtelenségnek tartom. Ugyanazon 45. §-ban, melyet Chorin t. barátom most a jogügyi bizottság által restauráltatni kivan, praeoccupáltatik a készülő félben levő bűnvádi eljárásnak azon eszméje, hogy a tény- és jogkérdés elválasztassék, és a ténykérdésre ne adassék további fellebbezésnek hely, a jogkérdésre nézve azonban adassék. Engedelmet kérek, idó'előtti dolog, a tényés jogkérdés elválaszthatóságáról most ezen t. házban beszélni akarni, midőn még a javaslat előttünk nem fekszik, midőn még tisztában nem vagyunk arra nézve, hogy egyáltalán elfogadható-e ez a megkülönböztetés, vájjon practicus-e, a jogtudósoknál, az irodalomban, e tekintetben még nagyon eltérők a vélemények. Oly stádiumban van még ezen kérdés, hogy azt igy mellesleg elhatározni, valóban igen merész vállalat volna. Ennek is kivan praeoccupálni Chorin t. barátom, midőn a 45. §-t restauráltatni kívánja. Hozzájárul még, t. ház és arra különösen kérem a t. ház figyelmét, iiogy ha a felebbezésnek, a fellebbezhetésnek csak egy talpalatnyi területet is adnak: mindennemű ügyeket fognak felvinni a legfőbb itélőszékhez — akármily kulcsot méltóztatik felállítani — hogy haszontalanul meg lesz terhelve a legfőbb ítélőszék, mert mindenütt fel fog merülni, ha nem is más, legalább az a kérdés, hogy felebbezhető volt-e az ügy vagy sem ? Az erők jelen minőségét hangsúlyozta Chorin t. barátom. Nagyon nehéz megbecsülni az erők jelen minőségét, különösen ha ugy állítjuk fel a dolgot, mintha jövendőben is más, és a múltban is más volna? Én e tekintetben azon nézetben vagyok, hogy körülbelül egyforma színvonalon áll és nem nagyon eltérő. A legfőbb Ítélőszék és királyi tábla közt qualificative jelentékeny különbséget tapasztalni és constatálni nem lehet. Ezen érv tehát előttem nem nyom, mert a kir. tábla mai szervezetében — mint Bokros Elek t. barátom is kifejtette — határozottan nem rósz. Arra mindenesetre alkalmas, hogy ezen ügyekben végleg határozzon. Én azért-arra vagyok bátor kérni a t. házat, 27