Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-262

i 208 262. országos ülés májas 14. 18S0. nem szolgálhatnak. Én elismerem, hogy a bírói szervezés és a jogorvoslatok kérdése, csakugyan azok közé tartozik, a melyeknél első sorban az itt lévő intézmények szempontjából kell kiindulni, de kérdem, hogy vájjon akkor, midőn egy új rendőri törvénykönyv lép életbe, garantiát nyújtanak-e nekünk bíróságaink, hogy annak alkalmazásában nem fogaak tévedni 5 garantiát nyujt-e nekünk a kir. tábla jelen szervezetében, hogy mindig helyesen fogja alkalmazni mindazon elveket, a melyek a rendőri törvénykönyvben lefektetve vannak és a melyek a büntető törvénykönyv elméleti részében találják megoldásukat? Hiszen nem csak a magyar kir. tábla, hanem a belgiumi és a franezia feltörvényszékek is, a kihágások eseteiben igen gyakran hoznak oly határozatokat, a melyek a legfőbb Ítélőszék által megsemmisíttetnek, ott pedig évszázadok óta fennálló intézmények vannak és hosszas gyakorlat, még lényeges eltérések mutatkoznak a bírák és jogászok körében. Nem akarom soká igénybe venni a t. ház idejét, hanem azon reménynek adok kifejezést, hogy nagyobb visszhangra fog találni a Hosztinszky képviselő ur által beterjesztett indítvány, mint azon indítványok, melyek az ellenzék részéről a múlt ülés alkalmával beterjesztettek és a t. ház által leszavaztattak. Annyival inkább merem ezt remélni, mert Bokros Elek t. képviselőtársam helyesen jegyezte meg, hogy Hoszthiszky képviselőtársam indítványa tulajdonképen egyebet nem czéloz, mint visszaállítását azon szövegnek, mely az igazságügyminister ur eredeti törvényjavaslatában bennfoglaltatik. Az igazságügyminister ur törvényjavaslatában bizonyára érett megfontolás után ajánlotta a háznak, hogy a törvény alkalmazásának egyöntetűsége szempontjából, jogorvoslatnak adassék hely a minősítés kérdésében a legfőbb itélőszékhez és ezen javaslat indokolására egyebek köztt azt hozta fel: „Ez által a kibágási ügyekben a felebbezé6ek száma kevesbedni fog, de a felebbezett kibágási ügyek elbírálása is egyszerűbbé fog válni, mert a ténykérdés a bizonyításba való bocsátkozás nélkül, a legfelsőbb bíróság teendője csupán annak fölülbirálására fog szorítkozni, hogy az anyagi törvény rendelkezése a jelzett két irány egyikében, vagy másikában nem lőn-e helytelenül alkalmazva. Ennél tovább menni 8 a felebbezést nagyobb mérvben korlátolni, kivált jelenben, a midőn új büntető törvénykönyv lép hatályba, czélszerűnek nem mutatkozik." Felkérem a t. igazságügyminister urat, hogy eredeti javaslatának védelmére kelni és támogatni szíveskedjék azon indítványt, a mely tulajdonképen saját eszméinek visszaállítását ezélozza. Én pedig kérem a t. házat, őrködjék az inconsequentiák legnagyobbikától, attól t. i., hogy midőn egyszerű polgári perekben, a legcsekélyebb kérdésekben a legfelsőbb itélőszékhez enged felebbezést, midőn semmiségi panaszok utján a legcsekélyebb polgári perek felebbezhetok a semmítőszékhez, midőn a törvény ily tág tért nyújt a jogorvoslatokra a polgári perekbeu, ne méltóztassék a legfőbb Ítélőszék hatáskörétől elvonni azon kihágási eseteket sem, melyekben a a törvény 2 hónapig, halmozat esetén 3 hónapig terjedhető fogság és 300 frtig terjedő bírságot szab ki büntetésül. A t. ház, mint az egyéni szabadság őre, csak kötelességét fogja teljesíteni, midőn elfogadja Hosztinszky indítványát, melyet helyesebb szövegezés végett az igazságügyi bizottsághoz visszautasítani kérek. (Helyeslések.) Emmer Kornél: T. ház! Ismét találkozunk egy indítványnyal, mely szerint vissza volna utasítandó szövegezés végett az igazságügyi bizottsághoz egy szakasz. Én bocsánatot kérek, az igazságügyi bizottság, melynek tárgyalásaiban Chorin Ferencz t. képviselőtársam is részt vett, már kétszer tárgyalta e szakaszt; hallottuk Chorin képviselőtársam érvelését, hallottuk számtalanszor az egyéni szabadság jogának hangsúlyozását s mi, kik érzékkel bírunk az egyéni szabadság követelményei iránt, még sem győzettünk meg az által oly irányban, melyet Chorin t. barátom hoz javaslatba. Én elismerem, t. ház, hogy Chorin t. barátom a nemzeti genius szempontjából szólalt fel, mert a nemzeti genius az, hogy minden ügy minél többször felebbeztessék a végtelenségig és ha több felebbviteli fórum volna, akkor még mindig találkoznának oly hangok, melyek azt sürgetnék, hogy a legcsekélyebb ügyek az ötödik bíróságig felebbeztessenek. De a tendentia, t. ház itt az, hogy a túlságos felebbezések száma leszállittassék, a tendentia az, hogy az új bűnvádi eljárásban megszüntettessék a 3 fórum; és azt hiszem, hogy helyesen kívánja a jogászvilág ezen reformot úgy előkészíteni, hogy ez alkalommal, a csekély jelentőségű ügyekben megtagadandónak tartja a 3. instantiához a fellebbezést. Hát ha az írj bűnvádi eljárás életbeléptetése után, a hol csak első és második bíróság ítél, el fog térni a második bíróság ítélete az első bíróságétól, hova fogunk fellebbezni ? Pedig ha a szóbeliséget és közvetlenséget akarjuk keresztülvinni, akkor nem lehet in infinitum szaporítani az instantiák számát. Méltóztatott t. barátom súlyt fektetni arra, hogy nagy horderejű politikai dolgokról van szó. Csak oly politikai horderejű dolgok azok, mint a közigazgatási hatóságokhoz utasítottak. Ilyenek: a fáklyás-menet kérdése, a kivilágítás, a fegyverviselés kérdése. [Chorin Ferencz közbeszól.)