Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-252

252. országos tilé jelentenem sajnálatomat a felett , hogy a t. képviselő ur, ki jogéletünket bizonyosan igen jól ismeri, igazságszolgáltatásunk mai állapotát oly tálsötéten ecsetelte. Sötét az, de nem oly tűisötét, mint a t. képviselő ur jelezte. Ha szétnézünk, akár a szomszéd, akár* más országokban, azon meggyőződésre jutunk, hogy ott sem foly minden ugy, mint a köz- és magánérdek megkövetelné. Emberek vannak ott is, itt is. A mi visszaélés és fogyatkozás az igazságszolgáltatás terén mutatkozik, azt hiszem, e házban a közelmúltban kellő méltatásra talált. Én nem adom fel a reményt, hogy a t. minister ur e tekintetben intézkedni kivan s a bajokat lehetőleg orvosolni fogja. Végül még egy pár szót. Miután a büntető törvénykönyv tárgyalása alkalmával, a t. képviselőház, az igazságügyi bizottság kezdeményezése folytán, két határozati javaslatot fogadott el, én ezen két határozati javaslatra nézve a minister úrhoz kérdést intézni vagyok bátor. Az egyik határozati javaslat igy szól: „Az ország és társországai között fennálló törvényes állami közösségnél fogva szükséges, hogy a törvények hatályáról személyek tekintetében, továbbá a királyt és államot, nemkülönben a nemzetközi jogot sértő bűnesetekre és vétségekre nézve, a magyar szent korona egész területén azonos tartalmú törvényes intézkedések legyenek hatályban. Felhiratik tehát a m. kir. ministerium, hogy az 1868 : XXX. törvényczikknek megfelelő módon gondoskodjék arról, miszerint a társországokban is, lehetőleg még a jelen törvénykönyv életbe léptetése előtt, - az érintett tárgyakra vonatkozólag azonos törvények alkottassanak. " A másik határozati javaslat igy hangzik: „Tekintettel azon közjogi kapcsolatra, mely alaptörvényeink szerint hazánk és 0 Felsége többi országai és tartományai közti létezik, a magyar büntető tövénykönybe olyan intézkedések vétettek fel, melyek a monarchia másik államának területi épségét és biztosságát, továbbá a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságának és ezen bizottság küldöttségeinek szabadságát és becsületét védik. Felhivatik ennek folytán a m. kir. ministerium, hogy az érintett tárgyakra nézve a viszonosság elvének biztosítását és annak megfelelő törvényes intézkedések létesítését eszközölje." Kérdem a t. igazságügyminister urat, hogy ez irányban történtek-e s ha igen, minő intézkedések ? T. ház! Miután én az ország érdekében azt tartom üdvösnek, hogy ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadjam, én azt elfogadom és Eötvös Károly képviselő ur határozati s április 2S. 1SS8. jg ! javaslatához nem járulok. (Helyeslés a jobbj oldalon.) Pauler Tivadar igazságügyminister: Előttem szólott t. képviselőtársam beszéde végén két kérdést intézett hozzám. Azokra tehát mindenekelőtt felelni szándékozom. Midőn a büntető törvénykönyv el lett fogadva, a képviselőház, sőt a főrendiház is két határozatot hozott, t. i. ki mondotta azt: hogy az igazságügyminister iparkodjék 0 Felsége többi tartományai és országainál, a melyek a birodalmi tanácsban képviselve vannak, a viszonosság elvének megfelelő intézkedések létesítését eszközölni; és másodszor: hogy a társországokban törvényhozási autonómiájuk értelmében a terület, az 0 Felsége személye, az államnak és a nemzetközi viszonyoknak megfelelő egyenlő törvényhozás létesíttessék, azaz annak módja szerint életbe léptettessék. Mind a két határozati javaslatnak részemről lehetőleg eleget tenni iparkodtam. Felszólítottam az osztr. cs. kir. igazságitgyniinistert 1878. évi augusztus havában, hogy a viszonosság elvét az ottani törvényhozásban Magyarországra, vagyis a magyarországi intézményekre nézve, létesíteni és életbe léptetni törekedjék oly módon, hogy valamint a mi törvényeink védelmezik a monarchia másik államának területi épségét, védelmezik a cleíegatíókat működé síikben, ugy hasonló oltalomban részesüljenek a mi érdekeink, a mi intézményeink is. Az igazságügyminister felelt; kijelentette, hogy ő a viszonosság elvét tökéletesen elfogadja, hogy az újabb törvénykönyv javaslatában az erre vonatkozó intézkedések fel vannak véve és a mennyiben netán valami eltérés volna, az nem annyira a dolog lényegére, mint inkább az intézkedéseknek ottan szokásos formulázására vonatkozik; hogyha eltérés volna, a kormány javaslata és az igazságügyi bizottság véleménye között, ő a maga részéről azon véleményt fogja fenntartani és védelmezni, a mely ezen viszonosságnak inkább megfelel; egyáltalában kész a viszonyosság elvének azon intézményekre nézve, a melyek a magyar büntető törvénykönyben védelmeztetnek, a maga részérői is érvényt szerezni. Úgyszintén a ministerelnök utján a horvátországi bán felszólittatott, hogy azon intézkedésekre nézve, melyek a ház határozatában megérintetnek, a társországok autonóm törvényhozása utján, a viszonynak és kapcsolatnak megfelelő intézkedéseket létesíttessen. Horvátországban új büntető törvénykönyv készül, melyben ezen ügyek és kérdések is szabályoztatnak. Eddigelé csak úgyszólván az első tervezet készült el és a lényegre nézve az itt szóban levő intézkedések, a magyarországiakkal hasonló elveken alapulnak és fognak ott is életbe lépni. A magyar kormány ez irányban befolyását