Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-260

áf)Ö. országos Ülé: Bemutatom a ministerelnök ur két átiratát, melyben tudatja, hogy ő cs. és ap. kir. Felsége Szapáry Antal gr. val. b. t. tanácsos urat főajtónállómesterré, Bánffy Miklós gr. v. b. t. tanácsos urat magyar főpohárnokmesteri méltóságra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Méltóztassanak ezen átiratokat meghallgatni. Antal Gyula jegyző (olvassa az átiratokat) Elnök: Ezen átiratok tudomásul vétetnek. Teleszky István, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! Á büntető törvénykönyvnek életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat némely §-ai újabb tárgyalás végett az igazságügyi bizottsághoz visszautasittatván, van szerencsém ezekre vonatkozólag az igazságügyi bizottság jelentését bemutatni. A jelentés kinyomatása és szétosztása iránt már az intézkedés megtörténvén, kérem a t. házat, hogy e jelentést az osztályok mellőzésével méltóztassék napirendre tűzni. (Helyeslés.) Elnök: Ezen jelentés vonatkozik azon törvényjavaslatra, mely legnagyobb részében már le van tárgyalva; én tehát azt hiszem, talán nem szükséges, hogy az ezen néhány §-ra vonatkozó jelentés, újabban az osztályok tárgyalása alá bocsáttassák, hanem méltóztatnának azt egyenesen, miként az előadó ur is indítványozta, itt a házban tárgyalás alá venni. (Helyeslés.) Még pedig, t. ház, minthogy ezen javaslat egyike a legsürgősebbeknek, én azt hinném, hogy idején volna, miután a kinyomatás és szétosztás már megtörtént, ma meghatározni, mikorra kívánja a ház ezen jelentés tárgyalását. (Helyeslés.) En bátor volnék indítványozni, minthogy a tárgy ismeretes a ház t. tagjai előtt, mert hiszen hoszszabb tanácskozás folyt fölötte, méltóztassanak a jelentés tárgyalását a holnapi napra kitűzni. (Altalános helyeslés.) E szerint e jelentés a holnapi napon fog tárgyalás alá felvétetni. Apáthy István, az igazságügyi bizottság eló'adója: T. ház! Van szerencsém az igazságügyi bizottságnak jelentését a gőzmalmokról szóló törvényjavaslat tárgyában tiszteletteljesen bemutatni, kérvén, miszerint a jelentés kinyomatását, szétosztását elrendelni és egyúttal annak az osztályok mellőzésével, közvetlenül a házban leendő tárgyalását elhatározni méltóztassék. Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni, és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellőzésével annak idején napirendre fog tűzetni. T. ház! Egy kérdést vagyok bátor a t. házhoz intézni. (Halljuk!) A legutóbbi ülésben az 1878. évi zárszámadások tárgyában a zárszámadási bizottságnak jelentése képezte a napirend május 11. issö. Ig7 tárgyát. Éppen, midőn e jelentés felett a tanácskozás berekesztetett, történt az, hogy a szavazás nem ejtethetett meg, mert a képviselő urak nem voltak határozatképes számmal a házban jelen. Már most az a kérdés, méltóztatik-e kivánni, hogy a szavazás, a mely egyedül van hátra e tárgyban, mert a tanácskozás be van rekesztve, ma végrehaj tassék, a mennyiben ez a mai napirendre kitűzve nem volt; vagy méltóztatik-e kivánni, hogy e szavazás külön napirendre tűzessék. (Felkiáltások: Ma!) Ha most méltóztatnak a szavazást megejteni, akkor az elnöki széket átadom az alelnök urnák. (Elnök elhagyja az elnöki széket. B. Kemény János alelnök elfoglalja az elnöki széket.) Kemény János elnök: T. ház! Most következik a szavazás. Mielőtt a kérdést feltennem, fel fognak olvastatni a határozati javaslatok. Antal Gyula jegyző (olvassa Lukács Béla első határozati javaslatát). Elnök: Méltóztatik-e a t. ház a most felolvasott határozati javaslatot elfogadni? A kik elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Antal Gyula jegyző (olvassa Lukács Béla második határozati javaslatát). Elnök: Móltóztatik-e a t. ház a most felolvasott határozati javaslatot elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Kegtörténik.) A többség nem fogadja el. Antal Gyula jegyző [olvassa a zárszámadási bizottságindítványát.) „ Mielőtt'a részletes indokolás s ennek kapcsán a határozati javaslat előterjesztetnék, szükségesnek tartja abizottság, at. képviselőház figyelmét némely körülményekrefelhívni, részint tudomásvétel, részint pedig intézkedéstétel végett. Ilyenek: 1. a magyar királyi ministertanáesnak előterjesztésében (lásd 275. számú képviselőházi nyomtatványt) foglalt azon észrevételek, melyekben a ministertanács egyes tételek elhelyezésére vonatkozólag, az állami számvevőszékétől eltérő nézetet nyilvánít. Ezen véleménykülönbség négy tételre vonatkozik s a bizottság azokra nézve a következő megállapodásra jutott: a) a ministertanácsi előterjesztésben kifejezett azon kívánsággal szemben, hogy az 1878: IX. t. ez. alapján felvett 18.840,000 frt beszerzési költségét képező 650,360 frt 91 kr. ne a pénzügymininisteri tárcza előirányzat nélküli átmeneti kiadásai között, hanem a függő állami adósságok rendes kiadásai között nyerjen kifejezést, a bizottság többsége ugy vélekedett, hogy : miután ez úgyis csak átmeneti összeg, a mely e mellett már részben fedezve is van s többé elő sem fog fordulni, hagyassék meg ott, hová az állami számvevőszék által helyeztetett;