Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-260
168 260. országos Ülés május 11. 1880. b) a mi azonban a minisíertanáesi előterjesztésnek második helyén, a fogyasztási adóvisszatérítések felosztásából az 1878: XIX. t. ez. 2. §-a értelmében Magyarország javára visszaeső 1.357,091 frt 76 krt illeti: a bizottság is aministertanács álláspontját foglalta el s a pénzügyminister előirányzat nélküli rendes bevételei közül áthelyezte ugyanazon táreza előirányzat melletti rendes bevételeihez, a fogyasztási adókból befolyt többi összegek mellé ; c) nemkülönben helyesnek találta a bizottság a ministertanács azon nézetét is, hogy a valóságos eredmények megitélhetése végett, a mérleg összeállításánál ne üttessék le az összes bevételekből azon 5.684,589 frt 60 V, kr., mely a közös katona-helyettesítési és rokkant-alapok egy részének, az 1879. évi XXXU. t. ez. által engedélyezett értékesítéséből folyt be, hanem tekintessék olyannak, mint az ingó államvagyon egyes részeinek eladásából befolyó többi összeg, annál is inkább, mert ez a „póthitelek" fejezete alatt kitüntetett 7.593,225 frt 28 krban is be van foglalva. Végre d) miután azon 103,975 frt 47 kr. összeg, mely az aranyjáradék nyilvános aláírása alkalmával, mint bánatpénz tétetett volt le s a kincstár birtokába csak az üzlet meg nem kötése miatt jutott: a bizottság véleménye szerint sem szerepelhet a papírok árából befolyt összegben s ez okból a különböző bevételek közé áthelyeztetvén, a pénztári mérleg összehasonlításánál (lásd: az állami számvevőszéki „részletes jelentés" 7. lapján) 128.486,758 frt 73 kr. helyett, csak 128.382,810 frt 26 kr. vétetett figyelembe. Ezen jelentésnek azon rovatai tehát, melyek a három utóbbi tétel által érintetnek: az állami számvevőszék által beterjesztett jelentések megfelelő rovataitól ennyiben eltérnek s e körülményt a bizottság jóváhagyó tudomásul venni kéri." Elnök: Méltóztatik a t. ház ezt tudomásul venni? (ludomdmil veszszük.) Tudomásul vétetik. Lukács Béla: Én csak egy észrevételt óhajtok tenni, t. ház. (Halljuk!) Kissé furcsa, hogy a t. ház, nem hallgatja nagyobb figyelemmel ezen dolgokat, a mikor felmentés megadásáról van szó egy oly évi kezelésnél, melyben hatvan millió deficit volt. Bátor vagyok megjegyezni, hogy a jelentés azon passusai, melyek imént felolvastattak, tulajdonkép határozatot nem igényelnek. Maga a zárszámadási bizottság sem terjeszt elő határozati javaslatot, hanem egyszerűen a számszék némely állításával szemben, más állításokat tesz. Azt hiszem tehát, hogy ezek szavazás tárgyát nem képezik, minthogy tulajdonkép határozatra tárgyuk és alakjuk nincs; ezek sem a számszék jelentésében provocált javaslatokkal szemben, sem magukkal a zárszámadásokkal szemben ellenkező javaslatot nem tartalmaznak, hanem egyszerűen megjegyzések, indokolások. Én tehát azt hiszem, hogy ezek szavazás tárgyát nem képezhetik. (Helyeslés balfelöl.) Prileszky Tádé: A zárszámadási bizottság által tudomásvétel végett előterjesztett ezen elszámolásokat, illetőleg elkönyveléseket tartalmazó határozatok szükségesek azért, hogy irányt adjanak jövőre az elkönyvelések helyes folytatására; bizonyos összegeket áttesznek másik rovatba, azon rovatba, melyet a t. ház elfogadni méltóztatott, oda, a hova azok valók és a hova azok a rendes elkönyvelés tekintetéből tartoznak és a hol elszámolandók. Ha e tekintetben nem fognak ugy eljárni, a mint a dolog természete kívánja, akkor rendes számadást egyáltalán nem lehet várni s azért szükséges, hogy a t. ház ezeket tudomásul vegye, mert irányul szolgálnak a főszámszéknek a zárszámadások elkészítésénél. Nagy Gábor előadó: Arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy méltóztassék ezt tudomásul venni; mert ezen pontokban van a ministertanács által beterjesztett előterjesztésnek is elintézése. A 275. sz. nyomtatványban ugyanis, a ministertanács bizonyos megjegyzéseket tett az állami számvevőszék által beterjesztett számadások öszszeállítására és a számok csoportosítására nézve, a bizottság ezen előterjesztésében van foglalva a ministeri észrevételeknek is elintézése. Ezért szükséges, hogy tudomásul vegye a képviselőház a zárszámadási bizottság által a ministertanács és az állami számvevőszék köztt létezett eltérésekre tett észrevételeket. Helfy Ignácz: Teljesen osztom a zárszámadási bizottság t. előadójának azon felfogását, miszerint szükséges, hogy az országgyűlés egyszer határozzon e tárgyban, azért, hogy jövőre zsinórraértékül szolgáljon. De nem hiszem, hogy ez volna erre az alkalom. Sokkal fontosabb kérdés az, hogy mikép számoltassanak el a budgettételek és miként tüntettessenek fel a ház előtt, mintsem, hogy igy mellékesen megoldható volna. Annál kevésbé tartanám ezt czél szerűnek, minthogy a kormány köztudomásúlag Ígéretet adott és az utóbbi alkalommal a lehető legünnepélyesebb módon, hogy a számvevőszékre vonatkozó általános törvényjavaslatot minél elébb, sőt a pénzügyminister ur szerint, ha nem csalódom, még ezen ülésszak folyamában, be fogja terjeszteni. Akkor, midőn ennek szervezetéről, a ministeriumhoz való viszonyáról fogunk szólni, lesz alkalom arra, hogy egyszer-mindenkorra megállapítsuk, hogy mi módon járjunk el. He a nélkül, hogy a számvevőszék nézetét meghallgatnék és a nélkül, hogy tudnók, mily kifogásai lehetnek a határozatok ellen, nem tartanám czélszerűnek határozni s ezért kérem a t. házat, hogy ezúttal ezt egyszerűen tudomásul vegyük, mint
