Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-259
160 259. országos ülés május 8. 1S80. ezen jelentést átolvassuk, az tulajdonképen nem ad feleletet arra a kérdésre, a melyre első sorban felelni kellene, t. i. hogy mennyi volt tehát 1878-ban a hiány; értve a hiányt úgy, hogy mekkora az az összeg, mely' az állani azon évi bevételéből nem fedezhető. A deficiteket különfélekép szokták magyarázni. Azt láttuk, hogy a pénzügyminister ur magyarázza gyakran úgy , hogy a boszniai occupátió költségeit egészen figyelmenkivül na gyj a- A zárszámadási bizottság megint másképen magyarázza, úgy hogy a közös aetivák eladásából befolyt 57« millió frtot ngyelmenkivül hagyja és annak leütése után állapítja meg a deficitet. Mások meg másképen magyarázzák. Én nem akarok ezen magyarázatok bírálásába bocsátkozni. Én a magam részéről egy kérdést fontosnak tartok, melyet nem szabad figyelmen kivül hagyni, ha tájékozni akarjuk magunkat a deficit iránt. És ez a kérdés az, hogy lS78-bau mily nagy volt azon összeg, melyet az ország saját bevételeiből nem tudott fedezni ? a kiadások közé beleszámítva a boszniai occupátió költségeit, a 153 milliós kölcsön törlesztéséből származott túlkiadásokat is, (Helyedéi a baloldalon) a bevételekből azonban leütve a közös aetivák eladásából és a kölcsönökből befolyt összegeket. Bevételnek ugyanis nem tartom azt, a mit kölcsön utján kellett fedezni, vagy a rokkant és helyettesítési alapok eladásából, — a mi tulajdonképen egy jelentőségű azzal, hogy a mennyivel többet költöttünk el azon papírokból, annyival több aranyjáradék-kölcsöii kell. És ha ezt a kérdést vetem fel, arra nézve a zárszámadási bizottság a választ nem adja meg; mert az, hogy a pénztári deficitet megállapítja 53 millió írtban, az a helyzetnek nem felel meg, mert a mint már említettem, a közös activákból befolyó 57a millió forint figyelmen kivül hagyatott, valamint figyelmen kivül hagyatott azon túlfizetés is, mely a 153 milliós kölcsön törlesztésénél mutatkozott. Erre nem adja meg a választ azon jövedelmi mérleg sem, mely a zárszámadási bizottság javaslatában foglaltatik, melyben a jövedelmi hiány 50 millió írtban van megállapítva. Az én számításom szerint a deficit 1878-ra meghaladja a 60 millió frtot, értve azon deficitet, mely az állam jövedelméből fedezhető nem volt és melyet részint a kölcsönök felvétele, részint a közös aetivák eladása által kellett fedezni. Én szükségesnek találnám azt, hogy a zárszámadási bizottság jelentéseiben a jövőben legyen tekintettel arra, hogy a t. házat mindig tájékozza az ország pénzügyi helyzetére nézve az elmúlt évekre vonatkozólag, hogy tisztán, világosan eonstatálja azon összeget, mely az állam bevételeiből fedezhető nem volt. r Es még egy másik kérdésre sem találom meg a választ a zárszámadási bizottság jelentésében. Midőn ezen jelentést kezünkbe vesszük és a tárgyalást megkezdjük, azt hiszem, a mai tárgyalásnak alapja az, hogy mennyi volt az 1878. évi deficit, miképen fedeztetett az és a törvény határozatának megfelelőleg, a törvény keretében mozgott-e ezen fedezési mód, illetőleg azon kölcsönök és hitel-operatiók, melyek azon deficit fedezésére foganatosíttattak, a törvényes felhatalmazások alapján foganatosittattak-e, vagy nem? S ha azt kérdezzük, hogy mire nézve adatik a kormánynak a felmentés, erre választ a zárszámadási bizottság jelentésében nem kapunk. Mert az, hogy az5lV 2 milliónyi jövedelmi hiányra nézve adatik a felmentés, nem válasz. Nézetem szerint a zárszámadási bizottságnak minden esetre ki kellene emelnie azt az összeget, mely 1878-ban deficitet képezvén, a kormány által kölcsönök utján s törvényes felhatalmazások alapján fedezhető volt. Ezeket kivántam, t. ház, kiemelni. Egyébiránt a magam részéről elfogadom mindazon határozati javaslatokat, melyeket a zárszámadási bizottság beterjesztett; de viszont ajánlom a t. háznak becses figyelmébe az általam benyújtott két határozati javaslatot. (Helyeslés balfelSl.) B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Lukács Béla határozati javaslatait). „Az 1878-ban foganatosított aranyjáradék és egyéb ideiglenes hitelműveletekre vonatkozólag, a felmentés csak ezen hitelműveleteknek végleges befejezése, illetőleg az azokra vonatkozó jelentések beterjesztése után fog megadatni." „A zárszámadási bizottság utasittatik, hogy a költségvetés berendezésére, nemkülönben az ország pénzügyi és államháztartási viszonyainak javítására vonatkozó javaslatait, a pénzügyi bizottsággal előzetesen közölje és annak véleményével együttesen terjeszsze a ház elé." Prileszky Tádé: T. ház! Én igazán különös helyzetben vagyok t. barátommal szemben, ki oly szives volt a zárszámadási bizottságot meglehetős élesen megtámadni olyanokért, a mik nem tartoznak a zárszámadási bizottság hatáskörébe, hanem tartoznak az állami számszék hatáskörébe s ha ez kötelességét elmulasztotta volna, — a mit én tagadok, —akkor én támadtam volna meg. A t. képviselő ur egy határozati javaslatot terjesztett be és azt mondja, hogy a hitelműveletekre nézve, melyek 1877-ben és 1878-ban foganatosíttattak, a felmentés csak ezen hitelműveleteknek végleges befejezése után adassék meg. Mire való ezen határozati javaslat? Méltóztassanak megnézni a vasúti kölcsönt, méltóztassanak a gömöri záloglevélkölcsönt megnézni, vagy egyáltalában bármely kölcsönt, a melyek köttettek, mi történt? Az, hogy az egyes évek-
