Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-257

237. országos ülés niáju.i 5- 18S0. átadni s azok tetszésétői és kedvétől függ, hogy árúját miként és mikor fogja mosni, úgy hogy ezen processus gyakran hetekbe kerül és az illető közegek jóakarata és tisztessége — mert hogy minő visszaéléseket, kicseréléseket lehet elkövetni, az tiszta dolog — reudesen csak az által lehet az árút ily kellemetlenségektől megóvni, ha sokféle baksis egyenlíti ki az utat. Tehát baksis Bessarabiábari, Rumániában, a határszélen és a mosodában. Hogy mennyire drágítja ez az árút, az kézzelfogható dolog. Mindezen bölcs és üdvös intézkedések által annyira drágittatik, akadályoztatik a nyerstermények bevitele, hogy már igen számos iparos ezen bizonytalanságban egészen kímerittetett és abban hagyta e virágzó iparágat. Azt mondják, hogy ezen ország űzzön más ipart; nevezzen ki a kormány iparűző tisztviselőket, de a magánvállalkozó, ily zaklató szellemdús eljárás mellett, nem lesz képes ipart űzni ez országban. T. ház ! Én úgy hiszem, hogy mindezekből kitűnik azon ferde és képtelen állapot, melynek jelenleg közgazdászatunk ezen igen fontos és életrevaló tényezője ki van téve. Ezf részben belátja a t. bizottság is, a mennyiben erre nézve indokolásában egy jámbor óhajtással lép a ház elé, t. i. ajáalja indokolásában a minister urnak, hogy találjon módot, miszerint mégis egy kissé gyámolítsa ezen figyelemre méltó iparágat. De ezzel beérte a bizottság. Én ugy hiszem, hogy ha e tarthatlan viszonyt belátjuk, a mint a t. ház már beláthatta és ha még a háznak illetékes szakközege is konstatálja, hogy e bajokon segíteni kell, akkor ne hagyjuk ezt a véletlenre, ne érjük be jámbor óhajtással, hanem gondoskodjunk arról, hogy legyenek törvényes intézkedések, a melyek mellett ezen ipar is boldogulhat, a nélkül, hogy ez által a marhatenyésztés és raarhaegészségüiryünk egyáltalában veszélyeztetnék. Ebből a czélból bátor leszek a t. háznak egy határozati javaslatot benjarjtani. De mielőtt ezt tenném, még egy kérdést kell intéznem a t. szakminister úrhoz. (Halljuk!) A brassói kereskedelmi kamara, mint törvényes képviselete ezen iparérdekeknek, folyamodott a minister úrhoz és azt az ajánlatot tette neki, hogy mindezen bajokon legczélszerűbben lehetne segíteni, ha most, miután a keleti vaspálya megnyílta után vaspályán szállíttatik be az illető nyersanyag az országba, Brassóba, itt felrakatik egy nagy közös raktárba, a mely mellé alkalmaztassanak kellő fertőtlenítő intézkedések. A t. minister urnak, ugy látszik, ez az eszme igen tetszett és hozzájárult annak valósításához, de ugy, hogy kegyes volt megengedni, hogy az illető érdekelt iparosok költségére építtessék egy oly raktár és építtessenek a kellő fertőtlenítő intézetek is; azt pedig már nem volt kegyes megengedni, hogy azok, a kik saját zsebükből lesznek kénytelenek fizetni ezen építéseket és intézkedéseket, ennek pótlása és visszafizetése czímén egy bizonyos mérsékelt rakdíjat szedhessenek. Én nem tudom, hogy helyesen vagyok-e erre nézve informálva, a minister ur mindenesetre azon helyzetben lesz, hogy ezen ügynek mikénti állását és ezen ügynek mikor történendő' elintézését elmondhatja — a mire ezennel tisztelettel felkérem. Ezek után bátor vagyok benyújtani a következő határozati javaslatomat (olvassa): „Határozati javaslat. A 421. számú törvényjavaslat utasittassék vissza a közgazdasági bizottsághoz jelentéstétel végett, az iránt, hogy a szarvasmarhák és másféle kérődző állatoktól származó nyersterményekkel foglalkozó ipar- és kereskedelemnek érdekei, a marhavész elleni óvintézkedések mellett is, mikép óvandók meg?" Én t. i. t. ház, azon nézetből indultam ki, hogy mindazon módosítások, melyek az általam kitűzött czél elérésére szükségesek és ezen törvényjavaslat keretébe beilleszthetők, itt a házban rög; ön nem tárgyalhatók, hanem csakis a bizottságban, hol bővebb és alaposabb megfontolás tárgyát képezhetik. Az előadó ur kiemelte, hogy a bizottság kezdeményezésére az 1874: XX. t. ez. némely módosítása indítványoztatik a bizottság által; e módosítások keretébe tartozónak tartom az általam óhajtott módosításokat is. Meglehet, hogy erre azon ellenvetés hozatik fel, hogy az 1874-ik XX. t. ez. nemzetközi szerződésen alapult s azon nem lehet egyoldalulag egyik ország részéről módosítást tenni. De ezt csak eum grano salis méltóztassanak venni; az illető szerződés nem azt mondja, hogy azon államok, a melyekkel cartell-szerződésben állunk, egészen az utolsó betűig azonos intézkedéssel kötelesek bírni, hanem, a mint az 1874: XX. t. ez. intézkedéseiből nyilván kitűnik, csak hasonló elveken alapuló intézkedések szükségesek. Én ezen alapelveket semmiképen nem akarom megingatni, csak azokat nem érintő könnyítéseket vagyok bátor a háztól és a kormánytói kérni. Miután pedig ennek megfontolása itt a házban lehetetlen: méltóztassék a t. ház elhatározni, hogy a bizottság újból megfontolásra vegye ez ügyet és az általam jelzett alapon tegyen újabb jelentést. Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Antal Gyula jegyző' (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat. B. Kemény Gábor, földmivelés-, iparés kereskedelmi minister : T. ház! Nagyon 16*