Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-256

\ i 2 256. országos ülés május 4. 1880. kivan. Tehát, ha a t. előadó ur a 144. §-ban adott jogával élni kívánt, akkor csak a parla­menti szokásnak tiszteletben tartása végett bozorn fel, hogy a kisebbség úgyis mindég hátrányban van a többség irányában, milyen előnyt ád meg tehát neki a házszabály? Hogy miként a vita megindításakor a többség, vagy a bizottság elő­adójáé a szó, a vita bezárása után szava legyen a kisebbség, vagyis az ellenindítvány beadójának, ezt követeli az alkotmányos gyakorlat. Azelőtt, a régibb időkben, még az 1868— 1871-iki tár­gyalások alatt is, még a ministerektől is meg­kívánta a ház, hogyha már a tanácskozás egy­szer be volt fejezve s az előadókra került a sor, azután már ne nyilatkozhassanak, védelméül azon alkotmányos parlamentaris gyakorlatnak, hogy a többségnek úgyis meg van az előnye a több­ségben, a kisebbségnek legyen meg legalább az az előnye, hogy utoljára védelmezhesse a több­ség ellen az ő véleményét. Én tehát azért szó­lalok fel most, miután meggyőződésem szerint a t. bizottsági előadó ur nem egyedül azon tisztét teljesítette, melyet neki a házszabályok 144. §-a megenged, hanem belement azon érdemleges tárgyalásba, melyet neki a házszabályok 143. §-a csak az ellenindítvány beadójának zárbeszédje előtt tesz jogává és kötelességévé, kérem a t. házat és a ház t. elnökét, hogy a házszabá­lyok 143. és 144. §-ainak eddigelé legalább szokásban volt alkalmazását, ezentúl is fenn­tartani szíveskedjék. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.') Elnök: T. ház! A házszabályoknak Mada­rász képviselő ur által idézett §-ai igaz, hogy azon gyakorlatot rendelik meg, hogy a bizott­sági előadó, a maga zárbeszédjét előbb tartsa meg, mint a netaláni különvélemény előadói, vagy más szólásra jogosítottak. Hanem a ház­szabályok 144. §-a igenis megadja ismét a bizottsági előadónak azt a jogot, bogy még azután is, miután szólt volna már bárki előtte, szólhat, mert egyenesen azt mondja, hogy „sza­vazás előtt bármikor szót kérhetnek", tehát még ekkor is megadják neki a házszabályok a jogot, hogy a felmerült kételyekre nézve nyilat­kozzék. {Helyeslés jobbfelol.) Már most, t. ház, azt meghatározni, hogy mik azok a felmerült kételyek, az igen nehéz. Ha tehát az előadó ur éppen arra nézve, hogy figyelembe vétessék azon kérvény, melyről előbb volt szó, hosszasan nyilatkozott, azt hiszem, hogy ezzel a kételyeket eloszlatni iparkodott. De ennek megítélése, mon­dom, igen nehéz. Én is azt tartom, hogy a tulajdonképeni eljárás, gyakorlat az, hogy a főbeszédnek előbb kell történnie, de némely kételyek eloszlatása végett, igenis, joga van az előadónak a házszabályok szerint is nyilat­koznia. (Helyeslés a középen.) Baross Gábor előadó: T. ház! Azon fel­szólalás után, melyet Madarász képviselő ur tett... (Közbekiáltások: Micsoda jogon beszél f) Személyes kérdésben kérek szót. Mert én nem engedhetem meg senkinek seai, t. ház, azt, hogy engemet oly szerénytelennek tekinthessen, hogy szót kérjek akkor, midőn ahhoz jogom nincs. (Közbeszólások a szélső bálról: Nem arról van szó!) Én a 144. §. alapján kértem szót és mondottam el észrevételeimet és azt hittem, hogy jogosan tettem, mert feltettem, hogy bizonyos kételye­ket el kell oszlatnom. Avagy nem kétely volt az, melyet eloszlattam Eötvös Károly t. képviselő ur felszólalása után, midőn bebizonyítottam, hogy semmiféle 12 személy alá nem irta a kérvényt? Avagy nem lehetett-e kételynek vennem beszédé­nek hatását? Hiszen, ha mindez nem kétely, akkor a képviselő ur önmaga mondott ítéletet beszédje fölött. Hát én éltem azon joggal, melyet gyakorol­tam, mint előadó, már többszörösen itt (Közbe­szólások a szélső barlól: Soha!) és én azt hittem, hogy a t. ház soha senkitől sem szokta azt meg­tagadni, hogy akkor, midőn előadói tisztet telje­sít, fel ne használhassa szólásjogát, midőn joga és oka van szólani. (Elénk helyeslés jobbfelol.) Eötvös Károly : A házszabályokra hivat­kozva, kérek szót. A t. előadó ur legutóbb ház­szabályellenes kérdésben tartott beszéde folya­mán két kérvény tartalmát terjesztette elő és két kérvény tartalmáról beszélt, mely napirendre tűzve nem volt, mely ha tárgyalásra kitüzetik, én is hozzá fogok szólani, követelem és igénybe veszem azon jogot, de joga van hozzá szólani a képviselőház minden tagjának. Ezt konstatálom első sorban. (Helyeslés a szélső balon. Zaj jobb­felől.), És másodsorban konstatálom azt, hogy a bizottság t. előadója teljesen incorrecte járt el, (Ellenmondás jobbfelol.) midőo oly állítással lépett fel, mely a közgazdasági bizottság jelen­tésébea nincsen, mert a közgazdasági bizottság sem gróf Zichy Jenő, sem a fiumei kérvényezők kérvényét nem tárgyalta. Tehát a bizottság elő­adója azon kijelentésével incorrecte járt el. Ezt konstatálom másodsorban. (Zaj és közbeszólás jobbfelol. r Be tárgyaltai) A jelentésben erről szó SÍDCS. O tehát incorrecte járt el. (Helyeslés a szélső balon, nagy zaj jobbfelol.) Elnök: A képviselő urnak ez nem szemé­lyes kérdése. (Felkiáltások a szélső balról. Egyik­nek ugy, mint a másiknak! Zaj jobbfelol.) Eötvös Károly: Mind a kettőnek! A t. elnök urnak, azt hiszem, lett volna feladata a házszabályokat megtartatni az előadó által. (Helyeslés a szélső halról. Nagy zaj jobbfelol.) — Ezen kérvények itt tárgyalás tárgyai nem voltak. A mi pedig a személyes kérdést illeti, én

Next

/
Thumbnails
Contents