Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-256

256. országos ülés május 4, 1880. \ J3 állításomat fenntartom és meg fogom szerezni az illető jegyzőkönyveket, honnan keletkeztek azon kérvények és kik irták alá? És ki volt, a ki azon kérvények aláirását és beadását elrendelte, mindenesetre tudva lesz és akkor be fogom bizonyítani, hogy azok köztt van-e azon 214 polgár. Egyébiránt konstatálom, hogy a házszabályok nem tartattak meg. {Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon. Nagy zaj és ellenmondás a. jobboldalon.) Elnök: Hogy a házszabályokat nem tartottam volna meg, ezt nincs joga mondani a képviselő urnák. (Helyeslés jobbfelöl.) A házszabályokat én megtartottam igazságosan, ugy mint irva vannak, mindenki irányában. (Éllenmondások a, szélső balról. Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Engedelmet kérek, minthogy a házszabályokban világosan az áll, hogy az előadókat, a kik itt a bizottságokat képviselik, a kérdés feltevése előtt a szó bármikor illeti, én nem tehettem egyebet, mint a mint tettem. (Helyeslés jobb fel öl. Ellentmondás a szélső baloldalon.) A ministerek éppen ugy szólhatnak a szavazás előtt bármikor. A 144. § adja meg egyrészt a ministereknek a jogot, hogy bármikor szólhassanak és csakugyan számtalanszor volt rá eset, hogy a ministerek ezen kérdés alapján szólottak közvetlenül a kérdés feltevése előtt. De ugyanazon §. megadja másrészt e jogot az előadónak is. És igy azt hiszem, hogy csak kötelességemet teljesítettem akkor, midőn az előadónak megadtam a szólás jogát. (Élénk helyeslés jobb/elől. Ellenmondások a szélső balról.) Ugrón Gábor : A házszabályokhoz kívánok szólani. (Zaj jobbfelől. Helyeslés a szélső haloldalon.) Constatálni akarom a szerint, a mint jogom van, hogy a házszabályok — ugy látom — nincsenek megtartva. A 143. §. azt mondja, hogy az előadót szó illeti meg, nem mondja meg, hogy mire, egy áltatában megengedi neki a szót, akkor beszélhet arról, a miről tetszik, a menynyiben az a tárgyra vonatkozik. •— De már a 144. §. nem enged ilyen általános jogot, hanem megmondja, hogy miről szabad szólni az előadónak. Azt mondja: „Nemkülönben a bizottsági előadót a hozzája intézett kérdésekre, vagy a vita alatt felmerült kételyekre." (Felkiáltások jobbfelöl: No hát mit jelent ez ? Derültség.) Tehát t. ház, az előadót a 143. §. értelmében, mint előadót, megilleti a zárszó, beszélhet általánosságban, de midőn már zárszavát használta, vagy arról lemondott, akkor csak a kételyek eloszlatása és a hozzá intézett kérdésekre adandó felvilágosítás végett illeti a szó. — (Felkiáltások jobbjelöl : Hisz éppen e joggal élt!) KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIII. KÖTET. Ez oly világos, hogy ezt lábbal tiporni lehet, de megdönteni különben nem. (Élénk helyeslés a szélső baljelöl. Zaj. Félkiáltások; Szavazzunk !) Elnök: T. ház! A tanácskozás be lévén fejezve, következik a szavazás. A szavazásra nézve nézetem az, hogy maga a törvényjavaslat ellenindítványok által meg nem támadtatott, mert Eötvös Károly képviselő ur határozati javaslata tulajdonképpen napirend iránti javaslat. Wahrmann képviselő ur indítványa pedig elhalasztásra vonatkozik. A kettő közül bármelyiknek elfogadása esetében a törvényjavaslat annak idejében még a ház elé kerül, tehát ezek csak elhalasztási indítványok. Én tehát azon nézetben volnék, hogy első sorban az elhalasztás! indítványok felett kell határozni és pedig azon sorrendben, a mint azok beadattak; először Eötvös Károly határozati javaslata, másodsxor Wahrmann képviselő ur indítványa és ha ezek el nem fogadtatnak, akkor következik a harmadik kérdés, hogy elfogadja-e a ház a beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Helyeslés!) Ha ebbe bek egyezni méltóztatnak, akkor szavazás előtt még fel fog olvastatni a határozati javaslat és az indítvány. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Eötvös határozati javaslatát és Wahrmann indítványát.) Elnök: Elfogadja-e a t. ház azon határozati javaslatot, a melyet Eötvös Károly és társai beadtak, igen, vagy nem ? (Igen! nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Kérdem a t. házat, elfogadja-e azon határozati javaslatot, melyet Wahrmann Mór képviselő ur beadott? (Igen! nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség ezt sem fogadja el. — Kérdem a t. házat, elfogadja-e a javaslatot a közgazdasági bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem ? (Igen! nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik igy elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. B. Mednyánszky Árpád jegyző' (olvassa a törvényjavaslat czimét és az 1 — 2. %%-át, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. —- Olvassa a 3. %-t.) Orbán Balázs: T. ház! Erősek, meggyőzők és megczáfolhatlanok voltak azon évek, melyeket e törvényjavaslat ellen e padokról felhoztunk s melyekkel e szerződésnek hátrányait kimutattuk. Fájdalom, annak általánosságban való elfogadását meggátolni nem tudtuk; de ez nem lehet ok arra, hogy legalább a részleteknél ne 15