Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-256
IQg 256. országos ülósmájns 4. 1880. tumot nem kap: ez az, a mi a garantiának teljes hiánya. Pedig ellenkezőleg az optionalis jognak megadása, már maga is igen becses jog és a tariffa megállapításában megengedett latitude, ez is igen nagy jog. Lesz szerencsém később szólani arról, hogy mit jelent ez, mire nézve a minister ur megint szerény nézetem szerint nekem felvilágosítást nem adott. Ez egy igen nagy jog. De évenkint 150,000 frt subventió már nem csak jog, hanem sokkal több, már igen nevezetes matéria. És ezzel szemben a t. kormányt és az államot nem fedezi egyéb, mint az, hogy ha peres kérdés támad, választott biróság fog benne ítélni. De azt mondja a minister ur, hogy megvan ezen garantia, nevezeteseu, ha szerződés szegő lesz a társulat, az államnak jogában van szerződését felbontani és abban hagyni. De, bocsánatot kérek, magánember ezt teheti, magánember űzhet veszélyes játékot a saját érdekeivel, de államra nézve az az első feladat, hogy egy ily társaság mindenesetre legyen még szerződésszegés esetében is, (Helyeslés a hal- és szélső balról) bogy Magyarország tengeri kereskedelme és a magyar termények exportja, még szerződésszegés esetében is biztosítva legyen. (Igazi Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez az államnak a czélja. Azért, hogy egy, vagy más társulat, angol, vagy, magyar társulat a 150,000 frt subventiót eltehesse, azután közvetítse a tengeri közlekedést, a mig neki tetszik: ezért mi subventiót nem szavazhatunk meg. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Itt az állam érdeke abban áll, hogy bármi történjék, legyen szerződésszegő, vagy bukjék meg ezen solid firma, azért a magyar tengeri hajózás akkor is virágozzék és az export akkor is lehető legyen. Ezért van szüksége az államnak azon nagy garantiára. De hogy ezen szerződésben erről gondoskodva volna, vagy hogy a cabinetnek, vagy a közgazdasági bizottság tagjainak, ilyenről gondoskodni eszébe jutott volna, ez a szerződés 25 §-a köztt meg nem található, se pedig a jelentésben. Ezen szerződésben igenis megvan a gondoskodás arra nézve, hogy azon társaság haszonnal dolgozhassék, de absolute semmiféle gondoskodás nincs arra nézve, hogy az állam részére ezen nagy érdek: a magyar fiumei export, a magyar tengeri kereskedelem virágzása biztosittassék. Erről a szerződésben szó sincs. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja a minister ur, — vidám kedélylyel, uem mondhatom egyébnek, — hogy harmadik garantiát is nyújtanak ezen urak, hanem azon garantia iuponderabilis és akként jellemezte az inponderabilitást, hogy nekik kereskedelmi összeköttetéseik vannak, sőt annyira vannak, hogy a t. minister ur arra is emlékezik, hogy azon társulat hajói már a Jóreményfokán is czirkáltak egy időben. Bocsánatot kérek, ha igy vau a dolog, éu nem becsülöm kevésre a már létező kereskedelmi összeköttetéseket és elismerem, hogy azok fontos és érdekes dolgok, sőt ezt az előnyt még nem is inponderabilisnek tartom, hanem nagyon ponderabilisnek. De azt kérdem, hogy mennyiben garantia ez az államra nézve. Éz semmiben sem garantia. B. Kemény Gábor, földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Nem mondtam. Eötvös Károly; De azt méltóztatott mondani, „harmadszor garantiának tekintem". Ez a statusra nézve absolute garantiát nem képez, ez azon uraknak szerencséje, bizonyos tekintetben érdeme, de a statusra nézve garantiát nem képez akkor, mikor ezen szerződés biztosításáról beszélünk. Kötelességemnek tartom felemlíteni, hogy az előtt három nappal Csernátony képviselő ur a kicsinylésnek és megvetésnek minden kifejezhető jelével szólott azon kérvényről, melyet Fiume város 2Í4 tekintélyes polgára irt alá és a megvetésnek és kicsinylésnek szintén minden kifejezhető jelével szólott azon kérvényről, melyet gróf Zichy Jenő irt alá. Gróf Zichy Jenőt nem védelmezem ezen kicsinylés ellenében, mert azt hiszem, hogy a t. képviselő úrral szemben, gróf Zichy Jenőt védelmezni nem szükséges, (Helyeslés a szélső baloldal felől) hogy többet ne mondjak. Hanem Fiume 214 polgárára nézve, a kiknek kérvénye ide be van adva, kötelességem bizonyos megjegyzést tenni. (Halljuk!) Azt mondta a t. képviselő ur •— és ezt az igen t. minister ur is hangsúlyozta — hogy Fiume városának hatósága és iparkamarája, szintén kérvényezett ide és ebben a kérvényben az „Adriatic-Steam-Ship-Company" subventionálását ajánlották. És felvetette a kérdést, hogy melyik kérvény vehető inkább tekintetbe, a hatóság kérvénye-e, vagy pedig a 214 fiumei polgár kérvénye ? Megjegyzem, hogy azt az úgynevezett hatósági kérvényt 12 bátor férfi irta alá Fiúméból; meglehet ugyanazon 12 bátor férfi — legalább a számuk szerint ugyanannyi —- a kik a t. képviselő urat megválasztották képviselőnek. (Derültség a szélső balon.) Tudni való, hogy 12 szavazattal választatott meg a képviselő ur, ez volt a többség, az volt a kisebbség, ez pedig volt 12 államhivatalnok és az akkori lapok Fiúméban megjegyezték, hogy ha Catinelli ugyanakkor az „Adriatic-Steam-Ship-Company" érdekében Angliába nem utazik, akkor 13 szavazatot kapott volna, (Derültség a szélső balon) az is rá szavazott volna.
