Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-241

8Ü %i\. országos filé* április 14 lívSH. — de ha a törvény cl fogja rendelni, fel fognak vétetni & budgetbe. Ez az egyik solutió mondom, e mellett a másik solutió egy oly bizottság felállítása, a mi most is terveztetik, a mi körülbelől politikai és erkölcsi befolyását tekintve olyan hatáskörrel birna, mint az erdélyi kafholikus autonómia. Ez a másik solutió, a harmadik pedig lenne az, ha ezen alapok és alapítványok kezelése egy egészen új orgánumra ruháztatnék és a minister «;sak az ellenőrzést gyakorolná. Tehát végtére ez nem olyan rendkívüli felületes nyilatkozat, mert csakugyan, most előre nem lehet praecisirozni, hogy mi legyen a törvénynek tartalma. Végtére nagyon kárhoztat a képviselő ur engem, hogy én kívánom a többször említett 15 tagú ellenőrködési bizottságot életbe léptetni s abban az alkotmányosság érzékének hiányát látja. Én sz alkotmányosságot tanulmányoztam már akkor, mikor a t. képviselő ur még hihetőleg a világon sem volt. (Derültség.) Ismétlem, az alspok kérdését véglegesen csakis törvény által lehet megoldani; a törvényt természetesen maga a képviselőház nem hozza, hanem a törvényhozás összes factorai; addig pedig, mert éppen szükségesnek tartom a felügyeletnek egy nemet s hiszem, hogy minden alkotmányos igények és jogok sértése nélkül, egy ilyen bizottságot fel lehet állítani, mihez én részemről mindig fogok ragaszkodni. Egyébiránt, a t. háznak is alkalma lesz nyilatkozni, miután Molnár Aladár képviselő ur egy javaslatot adott be, a melyet én elvben elfogadtam, a mely absolute nem zárja ki ezt, mert abban is az ellenőrködő bizottság kiküldése, mint factum constatáltarik. Egyébiránt a dolog lényegére és azon számításokra, a melyet, idézni méltóztatott, holnap lesz szerencsém válaszolni. (Helyeslés jobhfelM.) Bessenyey Ernő': T. ház! Alkotmányunk visszaállítása óta a közoktatás terén általában, de különösen a népnevelés ügyében oly örvendetes előmenetel eonstatálható, hogy bátran elmondhatjuk, hogy Európa államainak egyike sem dicsekedhetik, hogy ilyen rövid idő alatt ehhez hasonló eredményeket mutathat elő. Ezen előmenetel nem a vallás- és közoktatási minister urnak, nem is az ő elődjének, nem is a meghozott törvénynek kizárólagos érdeme, hanem együttes érdeme ez azon tanfédiáknak, a kik megértvén a kor intő' szavát, megküzdve az anyagi nélkülözésekkel, szellemi erejöknek egész súlyát latba vetették, hogy emez eredményt felmutathassák. Vajha a törvényhozás, azon tanférfiúknak érdemeit elismerve, azon helyzetben volna, hogy különösen a népnevelők anyagi helyzetén is segíthetne. És én hinni akarom és hiszem is, hogy nem messze van az idő, midőn egy jobb kor beálltával, a törvényhozás ezen kedves kötelességét teljesíteni fogja. Ezeket előre bocsátva, én a költségvetést általánosságban elfogadom, valamint elfogadom Molnár Aladár t. „képviselőtársam indítványát is. Es most áttérek felszólalásomnak tulajdonképi okára. Tavaly a költségvetés tárgyalása alkalmával, bátor voltam az igen t. közoktatásügyi minister úrtól kérni, hogy Zalavármegyének két sérelmét legyen szíves orvosolni (Halljuk!) Ezen sérelmek egyike az volt, a mint most is az, hogy a hazafiságáról ismert Muraköz egyházmegyeileg valahára elválasztassék a zágrábi érsekségtől és hogy a zalamegyei parochiák ne mindig horvátajku és érzelmű papok által: töltessenek be. Ezen felszólalásomra a t. kulüisminister ur azt méltóztatott válaszolni, hogy az ügy folyamatban van és nemsokára véglebonyolitásához fog jutni. Ennek t. ház, egy éve van^ annak pedig, hogy az igen t. minister urat és 0 eminentiáját a herczeg-primást, ő Felsége ennek keresztülvitelével megbízta, ennek már három éve és ha ma is ott állunk, ahol 3 évvel az előtt, ugyan kérdem az igen t. minister urat, nem-e jogos Zalamegye minden fiának félj aj dúlása,. hogy ezen nyelvünkre és nemzetiségünkre valóban káros sérelem, oly hosszú idő alatt sem orvosok atik, holott annak orvoslását ő Felsége már elrendelte. Ugyanazért ismétlem — távol legyen tőlem az, hogy az igen t. minister úrról, vagy ő eminentiájäról feltegyem, hogy mellékes indokok vezérelték abban, hogy ö Felségének ezen rendeletét ne hajtsák végre. Én azért csak arra kérem, hogy legyen szíves ezen ügyet elintézni, hogy én ne legyek kénytelen ismét felszólalni. A másik sérelme Zalavármegyének, a melyet a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával jeleztem és a mely most is fenn áll és a mely nemcsak Zalavármegyét, hauem az egész országot illeti az, hogy a kapornaki uradalmat egy idegen ajkú, Ausztriában székelő, a magyar nemzetgazdászatot és a magyar nemzet érdekeit szivén éppen nem hordó oly szerzetesrend bitorolja, a melynek itt Magyarországon törvényeink szerint még csak lérjoga sincs. És ez t ház a jezsuita rend. T. ház S A jezsuiták birtokszerzési joga az 1608: VIH. t. cz.-ben el van tiltva, magának a rendnek kitiltásáról pedig rendelkeznek az 1666. és 1667. törvények. Később, az igaz, 1687-ben ismét nyertek létjogot, sőt 1717-ben országgyűlési szavazati jogot is, de miután 1773-ban XIV. Kelemen pápa a jezsuita-rendet örökre eltörölte, a pápa ezen rendeletét Mária Terézia a szó szoros értelmében végrehajtatta, akkép, hogy Magyarországból a jezsuitákat kitiltotta, javaikat el?ette és a tanulmányi alapnak ajándékozta.