Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-241

71 524!. országos ülés április 14. 1SS0. vételárba és azt mondja, hogy ezen birtok vételára nem. több, mint 1.7,00,000 frt. Hanem hogy áll a dolog? A 300,000 frtot bele kell ; venni és a minister ur tényleg a vételárba bele is számítja, de miként? Ha jól tudom — mert csak tapogatózni lehet, miután a minister ur oly szűk markulag bánt a képviselőházzal, hogy adatokat nem bocsátott rendelkezésünkre. De tény az, hogy a bérlő, ki ezen birtokot bérli, tartozik építeni évenkint bizonyos mértékig, bizonyos összegig. Ez azután neki a bérösszegből leszámittatik. De mikor a t. minister ur a tinój -írási pusztára praelimináít haszonbér-összeget 63,000 frtra teszi, akkor azt ugy állítja oda. hogy ezen 63,000 frt tényleg be is folyik, mint ezen birtoknak bérjövedelme ; holott ezen 300,000 forintot nem tudom, mennyi idő alatt kénytelen lesz befektetni s auuak esedékes része minden évben leüttetik a haszonbérletből. Ezen összeg azután szerepel a ház előtt, de a kaszában nem szerepel. Es a mennyi leüttetik, annyival azon 63,000 frt csökken és annyival kevesebb a jövedelem. Ha helyesen akarunk számolni, e tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni. En nagyon fogok örülni, ha a t. minister ur engem megnyugtat, kimutatván, hogy nem 2 millió a vételár a szükséges beruházá- | sokkal, hanem csak 1.700,000 frt, de a mig ezt ki nem mutatja, engedje meg, hogy én is inherealjak azon nézetemen, hogy azon összeg, melyet a bérlő évenkint épületekre befektet és mely a bérletből levonatik, szintén a vételárhoz számítandó. Most a t. minister ur elő áll azzal, hogy az a birtok nem is volt az akkori viszonyok között nagyon drága, mert azt mondja, hogy a birtok egy komplexumba 13,023 holdat; tesz az adásvevési szerződés szerint. T. ház! Itt egy kis lapsusra v<;gyok bátor figyelmeztetni a t. minister urat. Az előterjesztésekben rendszerint mindig azon méretet szoktuk használni, a mely törvényeinkbe van véve., t. i. a katasztrális holdat. Ez a tinójárási puszta katasztrális holdakban tesz 10'201 holdat. A t. minister ur, az igaz, nem mondja, hogy eatasTralis hold értendő, de arra számít, hogy majd ilyeneknek fognak tartatni s azért szerepelteti a birtokot közelebb meghatározás nélkül 13,023 holdnyi komplexummal, holott az katasztrális holdakban csak 10*201 holdat tesz ki. Ha áll tehát a fenntebbiek szerint a vétebír, ugy a hogy azt venni kell, tudniillik 2.000,000 frttal, akkor katasztrális holdja kerül 200 forintba, mig ha a kisebb holdat vesszük, bele kerül 157 forintba. No, tisztelt ház, én merem állítani, hogy nem is kell nagyon keresni oly egyént, oly embert, ki első tekintetre ne mondaná rá, hogy egy 10—12 ezer holdas, tehát nagy terjedelmű birtok, mélynek katasztrális holdja 200 forintba kerül, ne volna méreg drága. (Helyeslés a haloldalo T. ház! az előbb én azért kérdeztem a t. minister úrtól, hogy miféle papírok azok, a mik eladattak 2.410,000 frt névértékben, hogy kikerüljön 1.700,000 frt. Azt hiszem azonban, hogy azok nem lehettek mások, miat kamatozó értékpapírok. Számítsuk tehát már most, hogy milyen előnyös vétel volt az, melyet a t. minister ur 1873-ban negotiált. E vételre 2.410,000 frtos névértékű 5 % kamatozó értékpapírnak kellett lenni, hogy ebből az egyes papirnemekre mennyi esik, azt én nem tudhatom, bár hiszem, egy része bizonyosan földtehermentesítési kötvény is volt. Kiszámítottam, hogy 2.410,000 frt évi 5%-os kamatja 120,000 forint. Már most hozzáveszem azon múlhatatlanul befektetendő építkezési költségek kamatját, a mi készpénz lévén, 18—20 ezer frtra tehető. így tehát a minister ur 140,000 frt tiszta és biztos kamat jövedelemért, melynek kezelése semmi nagyobb kiadással nem jár, mely veszélyeztetve nincs, elcserélt 60,000 forintnyi praecaer jövedelmet. Ez, t. ház, pure et simple kifejezése és végeredménye a tinójárási birtokvásárlásnak. (Helyeslés a halon.) Ismétlem, igeu fogok örülni, ha a t. minister ur képes lesz ezen adatokat megczáfolni, bátor vagyok azonban előre is kételkedni azon, hogy ezen roppant jövedelemkülönbözet és ezen felette hátrányos értékcserét, a minister ur valamikép is indokolni képes lesz. Én sejtem, t. ház, hogy a minister ur nem akarja acceptálui, pedig az én tudomásom oda terjed, hogy részben legalább, ha nem is nagy részben, az elárusított 2.410,000 frtuyi értékpapír köztt igenis voltak földtehermentesítési kötvények. Már most méltóztassék még hozzá venni ezen, az én számításom szerint évenkint 80,000 frtnyi veszteséghez, azon különbözetet, mely annak folytán áll elő, hogy a mint én kiszámítottam, átlag 70 frton és néhány krajczáron adta el az értékpapírokat s minthogy volt ezek köztt egy jó csomó földtehermentesítési kötvény, méltóztassék hozzászámítani a 70 frt é*s a mai 92-es árfolyam köztti különbséget s ekkor fog csak kitűnni. mily nagy csorbát szenvedett akkor a tőke a maga értékében. Azonfelül a földtehermentesítési, vagy egyéb kisorsolásra szánt kötvények eladása folytán, elvesztette a minister ur azon többleíet is, mely esetleg a kötvények birtokosa javára esik, ha azok kisorsoltalak. Ha tudnám pontosan, hogy mily és mennyi kisorsolásra szánt kötvény volt köztte, akkor volnék csak képes határozottan kiszámítani a veszteség nagyságát, mely ezen, nézetem szerint szerencsétlen és meggondolatlan vételből szár-