Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-240
46 240. országos Kléft április 13. 1880. polgári házasságot behozzuk, hasonlólag szabályozni kell; ha tekintettel vagyunk a mi culturalis viszonyainkra: akkor nem fogjuk azt állítani és mondani, hogy ezt egynehány hónap alatt úgy el lehet végezni és úgy lehet rendbe szedni, hogy nyugodt lelkiismerettel mondhatja az illető: én ugy jártam el, mint azt hazám és nemzetem iavára szükségesnek és czélszerűnek véltem. (Helyeslés a jobboldalon.) Én nem tartom azt égető szükségnek, hogy most történjék roszul, hanem, ha meg kell annak történni, történjék az jól és megfontolva. Ennélfogva azt a szemrehányást, a mit nekem a t. képviselő ur tett, hogy én kötelességet mulasztottam volna, el nem fogadhatom. Kötelességet mulasztottam volna akkor, ha egy kellően meg nem fontolt, kellően a viszonyokhoz nem alkalmazott törvényjavaslattal állottam volna elő; de akkor, a mikor szükséges előkészületek megtétele mellett, a dolgot csak oly alakban gondoltam a ház elé hozhatónak. mely mind azon nagy érdekeket kellő tekintetbe veszi, akkor én legalább azon meggyőződésbea vagyok, hogy azt tettem, a mit tennem kötelességem. Ha a törvényjavaslat nem kész és nem fekszik a ház előtt, hanem ha az iránt folynak az előmunkálatok, nem lehet mondani, hogy nem történik semmi. Ezek tehát az okok, a melyek késleltették eddig az ügynek elintézését és a melyet, ugy hiszem, minden részrehajlatlan ember előtt azt kellőleg igazolják. A mit az előttem szólt tiszt, képviselő ur mondott, az a mostani állapotoknak árnyoldalait tünteti fel, a mi az izraeliták egyes coneret eseteiről elmondatott, az a bíróságok körébe tartozik, abban a bíróságok járnak el a fennálló törvények, rendeletek is gyakorlat szerint. (Egy hang balfelöl: De nincs törvény!) A törvények, rendeletek és gyakorlat szerint. Ha a t. képviselő ur azt kívánja, hogy minden magánjogi viszonyainkra nézve csupán csak irott törvénynyel álljunk elő, akkor az életnek száz és száz viszonyait fogja találni, a melyeket irott törvény nem szabályoz, a itörvényeket pótolják a rendeletek és a gyakorlat. A mi az erdélyi viszonyokat illeti, én a netalán történt visszaéléseket sem menteni, sem igazolni nem akarom, de nem is fogadhatom el mindazon vádakat. Addig, míg azoknak valóságáról minden irányban meggyőződve nem vagyok, egész hitfelekezetekre és a birói eljárásra nézve, elegendő hiteles adatok nélkül, én legalább e helyről verdictet nem mondhatok. A mi a törvénytelen gyermekek kérdését illeti, én nem hiszem, hogy a törvénytelen gyermekek száma és aránya éppen csak a kath. egyház házasságai felbonthatatlanságának következménye lenne. Nagyon mélyen kellene itt belemenni az okokba, a melyek azt eredményezik ; de erős meggyőződésem az, hogy legkisebb oka ennek a házasság felbonthatlansága, a legtöbb esetben ez, a házassági kötelék által egybekötve sem volt személyek közti fordul elő és igy azt a constquentiát vonni, a mit a t. képviselő ur tett, én legalább a magam részéről nem helyeseihetem. Mit ért barbár törvény alatt, nem tudom. Nem hiszem, hogy a házassági intézményt értse ez alatt, mert ez nem barbár intézmény, hanem minden civilisált államnak —- úgyszólván — talpköve. A raig pedig a házasság, mint ilyeo fenn fog állani, addig az emberi gyarlóság mellett, mindig meg fog történni, hogy a házasságon kivül is születnek gyermekek, ennélfogva ezt a felbonthatknságra visszavinni, v agy a törvényt barbárnak nevezni nem lehet. Helyesl's jobb felöl. Ellenmondások balfelöl.) Én is teljes szivemből kivánom azt, t. ház, hogy a külöDböző hitfelekezetek a legnagyobb egyetértésben éljenek és karöltve a haza javát előmozdítsák. De azt mi sem nem eredményezhetjük, sem lehetségesnek, sem kívánatosnak nem tartom, a mit hajdan annak néztek, hogy t. i. a hazának minden polgára egy vallás híve legyen és igy a vallásegység köteléke által foglaltassák össze. Ellenkezik ez a lelkiismeret szabadságával, a vallásszabadság elvével; nincs tehát egyéb hátra, mint az, hogy miután több vallásra szakadunk, mindenkinek lehetőleg tiszteletben tartsuk hiíelveit és versenyezzünk egymással hazaszeretetben és polgári kötelességeink teljesítésében. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás baljelöl.) Ezzel befejezem azokat, a miket e tárgyra nézve jelenleg mondani kötelességemnek tartottam. (Helyeslés a jobboldalon.) Mandel Pál: Félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett kívánok pár rövid szót szólani. (Halljuk!) A t. igazságügyminister ur ugy tüntette fel szavaimat, mintha én a házasságot barbár intézménynek mondottam volna; én ezt nem mondottam soha s legtávolabbról sem volt szándékom ezt mondani, sőt ellenkezőleg barbár jogállapottól és barbár viszonyoktól való megmentetése érdekében szólaltam fel. (Helyeslés balfelöl.) Krajcsik János: (Halljuk!) T. ház! Egy képviselő ur akkor, midőn a zsidók ügye felől vita folyt és pedig két nap hosszan, jónak tartotta mélyen hallgatni és a tárgyalásban semmi részt nem venni, de gondoskodott ő akkor nyomban a kis förgeteg után a katholikusokról és behozta a határozati javaslatot, hogy a katholikusoknak is egy kis foglalkozásuk legyen. Helfy képviselő ur sem többet, sem kevesebbet nem kivánt, csak azt, hogy a vallásalapok commassáltassanak ? .
