Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-240

240, országos fil«» áprilli 13. 1S88. 47 (Ellenmondások a szélső balon) még egyszer mondom, hogy commassáltassanak és a vallás- és közoktatási költségvetésbe vétessenek be. A kezelésre szorítom véleményemet, távol fogom magamat tartani minden provocatiótóí. A vallásalap eredetét I. Leopold alatt veszi, t. i. a király, hogy a plébániák kegyurai, a földesurak, kik köztt protestánsok is voltak és most is vannak, a plébánusok tartása alól felmentessenek, egy kassát alapított, cassa parochiorum név alatt s egyszersmind elrendelte, hogy a királyi kamara jövedelméből évenkint 6000 forint fizettessék a eassába. Ezen most vallásalap neve alatt levő cassa tetemesen szaporodott II. József alatt, midőn & szerzetes rendeknek nagyobb részét, különösen a szemiélődőket reducálván, azok vagyonát a vallásalaphoz csatolta. E reductió folytán, természetesen több plébániára volt szükség és azok expeditura név alatt szerveztettek a vallásalap jövedelmeiből és a lelkészek mind akkor, mind most fizettetnek a vallási alapból. Es pedig ezen többnyire tiszteletre méltó egyének, most is csak 300 frtnyi eongrua mellett oktatják híveiket és viselik ei a napnak terhét és fáradságát. A tanulmányi alap később keletkezett, de €gy természetű a vallásalappal. E tanulmányi alap legfőbb rendeltetése szerint, mintegy subsidiariusa a vallásalapnak. E rövid vázlatban ecseteltem a vallásalap történetét, természetet; rendeltetését és culturalis czélját. Hogy ezen vallás- és tanulmányi alap kirekesztőleg a katholikusoké, azt ez ideig senki kétségbe nem vonta; 1871-ben, midőn a XIV. t. ez. által a íoszámszék szervezteteit, alkalom leit volna kimondani azt is, hogy ez alapok •szintén odauta»ittassanak. Senkinek sem jutott az eszébe, jelen voltam magam is és ezt senkitől sem hallottam. Miért? Mert mindenki meg volt győződve, hogy ez ügy ő Felségének, a magyarok koronás királyának reservált joga. Ugyanis az 1723: LXX. t. ez., melyre tegnap is történt hivatkozás, szóról szóra ezt mondja: „Piámra quarumvis Fundationum Inspectionem et cum Exactioue Ratiouum, utrum Fundationi satisfiat ? investigationem ; Sua Majestas Sacratissima pro Apostolico numere, et Suprema Authoritate Sua, vigore Articuli 74. Anni 1715 sibi benigne reservavit " Ez stílus curialis, a melylyel a törvényben -élni kell. Később az alapok és alapítványok kezelése a helytartótanács hatáskörébe utasíttatott, mely hogy miképen gyakorolta ő Felsége jogát, később leszek szerencsés elmondani. Ezen 1723 : LXX. törvény nem vonatott kétségbe még akkor sem, mikor a linczi és bécsi békekötés alapján, az 1791: XXVI. t. ez., amely sarkalatos, tüzetesen intézkedett az alapítványokkal, a mennyiben a hatalmas uti possidetis-sal ugy a protestáns, mint a katholikus alapokat biztosította és pedig örök időre. Ezen törvény, ha jól emlékszem, csak a Szirmay és a Hrabowszky-féle alapítványokra nézve tett kivételt, a mennyiben ezek akkor birói Ítélet alatt állottak. Egészen a legújabb időkig, a törvényhozás soha sem kívánta az alapokról szerkesztett számadásoknak beterjesztését. Ez áll a kezelésre nézve is. Ezen állapotban találta az alapítványokat az 1848:111. t. ez., a melynek alapján a vallásés közoktatási minister vette át azoknak kezelését és pedig éppen oly joggal és hatáskörrel, mint a minővel azokat a helytartó-tanács kezelte. Nem lehet tehát kétség az iránt, hogy a kezelés törvényes és hogy sarkalatos törvényeket egyszerű indítványokkal és határozati javaslatokkal megváltoztatni nem lehet. Demarcationalis vonal van húzva az 1791: XXVI. t. ez. által az alapítványokra nézve. Vaunak még más magánalapítványok is t. ház, a melyeknek ellenőrzését még eddig se nki sem hozta szóba. Az egyenlőség szabja meg ezekre nézve az igazságos mértéket és nékünk nem szabad más mértékkel mérni az egyiknek és mással a másiknak, hanem mindakettőnek egyformán. Helfy képviselő ur beszédjében azt hangoztatta, hogy ezen alapok katholikus alapok és pedig ismételve mondta azt. Én ibben egyet értek a t. képviselő úrral, de már nem értek egyet a consequentiával, hogy ezen vallásalapok a vallás- és közoktatási ministerium költségvetésébe tartoznának ; még akkor sem. ha, mint Molnár képviselő ur hozzáadta , hogy lehet óvószerrel, cautelával élni és jövőre minden praejudiciumot elhárítani a katholikusokra nézve. T. képviselő nr! Ha ezen alapok behozatnának a költségvetésbe, ez már tény lenne. A tények pedig hathatósabbak szoktak lenni, mint a szavak. Molnár képviselő úr törvényeket combmáit legfelső rendeletekkel, azokból következményeket húzott, melyeket nem vagyok képes elfogadni. Különösen hivatkozott az 1715:LXXIV. t. ez.-re, mely a bozoki várról, azután conventekrői, azután általános iskolákról szól és hivatkozott az 1723: LXX. t. ez.-re, mely erre a tárgyalásra nézve véleményem szerint classicus. Előfordul ugyan a két törvényezikk köztt valami analógia, mert miDdakettőben fordul elő az a „Sua sacratissima Majestas apostolica sibi inspectionem benigne reservavit." Igen, hanem ebben az 1715:LXXIV. t. cz.-benmás intézetekről