Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-240
240. orszftgn ülés április 13. 1880. 4i hogy nekünk több vallásszabadságunk van, mint például Törökországban, a hol a keresztényeket üldözik a mahomedánok, vagy Szerbiában, a hol a mahomedánokat üldözik a keresztények ; de addig, mig a felvetettem kérdésekben kifejezett korlátok fennállanak, el nem hihetem, hogy nekünk van annyi vallásszabadságunk, vagy a mint méltóztatott magát kifejezni „vallásos szempontból! egyenjogúságunk", mint Olaszországnak, Angliának, vagy bármely más müveit államnak. {Helyeslés!) Halljuk továbbá hangoztatni és helyesen, a szabadságnak minden társadalmi jóra és nemesre, különösen a vallásos érzület ápolására is üdvösen kiható nagy befolyását, hivatkozva példaként a legvallásosabb és egyszersmind legszabadabb népekre : Angliára, Franeziaországra és az amerikai államokra, utóbbiakra különösen mint olyanokra, melyekben a vallásszabadság tiszta ege alatt, bámulatos jótékonysági tettekre ösztönzi az embereket — éppen a vallásosság. (Helyeslés!) A mi pedig a polgári házasságot illeti, történik hivatkozás oly államokra, melyek katholikusabbak, mint a mienk, nem birnak fejlettebb népneveléssel, mint mi és mégis a nélkül, hogy ama falra festett rósz következményekkel járt volna, minden nehézség és baj nélkül életbe léptették a polgári házasságot; például Olaszországra, mely ezt tette egyesülése után rögtön, midőn még 17 millió alattvalója sem irni, sem olvasni nem tudott, — Franeziaországra, Spanyolországra stb. stb., a minthogy igen könnyű e tekintetben a hivatkozás, miután Európa összes államai között, csak Törökország, Magyarország és Oroszország képezik azon triászt, mely még nem birja törvényerőre emelni a leghumánusabb intézményt, a polgári házasságot. (Mozgás. Helyeslés a baloldalon.) r Es minő magatartást tanúsít e küzdésekkel szemben kormány és parlament ? 1875-ben és 1876-ban indítványozta a tisztelt ministerelnök ur, hogy Irányi javaslatai majd akkor tárgyaltassanak : ha a kormány által a vallásügyekben benyújtandó javaslatok lesznek tárgyalás alatt. Tehát majd akkor! Junctim! Az igazságügyminister ur meg azt mondta e tárgybani felszólalásában, hogy majd ezen kérdések megoldhatók lesznek akkor, ha a polg. törvénykönyvet fogjuk megalkotni. Tehát megint majd akkor! Junetim! Tegnapi nyilatkozatában a tisztelt ministerelnök ur, a polgári házasságra vonatkozólag, késed el mezesét még a gyakorlati keresztülvitel feletti meggondolással is indokolta. A gyakorlati keresztülvitel mindenesetre időt igényel, de az eddig lefolyt idő, puszta meggondolásra már csak mégis sok. Hiszen a polgári anvaKÉPVH. NAPLÓ. 1879—81. XII. KÖTET. könyvekről és polgári házasságról szóló törvény Némethonban, hol ugyanazon nehézségek, még sokkal nagyobb mérvben fennforogtak mint minálunk, mindössze 85 szakaszból áll. És ha el is hiszem, hogy sok más fontos dolga volt még az utolsó öt évben a tisztelt ministerelnök urnak és a pénzügyminister uraknak, de nem tudom, mi sok dolga volt a kultus- és igazságügyi minister uraknak. Láttatja legalább nincs. (Élénk helyeslés!) A parlament azonban többször hangoztatott világos nyilatkozataival fényesen igazolta az országnak, a vallásszabadság és polgári házasság mellett agitáló közvéleményét, ugy, hogy az eddigi késedelmet e téren, már csakis azon szülési fájdalmaknak kell tulajdonítanunk, melyeket a sürgetett javaslatok előterjesztése a kormánynak okoz. (Ugy van! halról.) De miután ezen hosszú vajúdás és habozás alatt, társadalmi állapotaink, közerkölcsiségi viszonyaink, házassági jogunk ziláltsága miatt, hovatovább iszonyúbb helyzetbe jutnak^ mit hidegen venni nem lehet: ennélfogva kötelességemnek tartom ez alkalmat sürgető felszólalásra felhasználni. A legsarkantyúzóbb sürgetési módnak pedig azt tartom, ha lehetőleg híven feltárjuk helyzetünk képét és kíméletlenül rámutatunk a fennálló elavult házassági jogviszonyok okozta fonákságokra, nevetséges ferdítésekre, a század szellemével homlokegyenest ellenkező hagyományok szülte lelki, testi sanyaruságokra, —• a homályban, ismeretlen rejtekekben mindig mélyebbre evődŐ sebekre. (Halljuk! Halljuk!) Hogy pedig teljesen hű tájékozást nyerjünk a helyzetről: merüljünk alá a népélet hullámaiba. Vegyüljünk közé a népnek és vegyük szemügyre mozzanatait közvetlen közelről. (Halljuk!) Állapodjunk meg talán legelébb a zsidó hitfelekezetüeknél. (Halljuk!) A zsidóknál kétféle házassági jog van egymás mellett, helyesebben egymás ellen érvényben. A zsidó Mtfeleketi törvények, vagy vallásos szertartások és a magyar udvari kanczellária által 1863-ban kiadott rendelet, Hogy a kettő közül melyik az érvényes 1 azt megmondani senki sem képes. Budapesten például a kanczellári rendeletet követik. Vidéken, majdnem mindenütt, a cancellári rendeletet eredeténél és alakjánál fogva, érvénytelennek tartják, sőt többnyire nem is ismerik és a régi zsidó jog szerint járnak el. Budapesti felfogás szerint, a rendelet mellőzésével létrejött házassági jogcselekmény semmis. Megfordítva a vidékiek vélekednek igy a budapesti házasain 6
