Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-244

244. országos ülés április 17. 1880. 173 mely világosan kimondja, hogy az országgyűlés tanácskozási s ügykezelési nyelve a magyar. Tudok eseteket, midőn nem ily csekélységnél, mint egy ily kérvény, hanem nevezetesebb ügyekben is, ha nem magyar nyelven jöttek a ház elé az előterjesztések, a ház azokat egyszerűen visszautasította. A jelen esetben valószínűleg ugy történt, hogy maga az elnök ur nem nézte meg a kérvényt s ugy terjesztette be a háznak, a nélkül, hogy tudta volna, hogy ez nem magyar nyelven van szerkesztve. Nem akarok a fordítási költségről szólani, mert nem tartom fontosnak, hogy kilencz frtért akár a gazdasági bizottsághoz utasítsuk a dolgot, akár itt a házban hozassék iránta határozat. Csak jövőre nézve kérem a t. házat s a t. elnökséget, hogy miután a törvény világosan kimondja, hogy az országgyűlés tanácskozási- és ügykezelési nyelve a magyar, követeltessék meg, hogy mindazok, kik a házhoz folyamodnak, tartsák meg e törvényt és a t. elnök ur legyen szives mindazon kérvényeket, melyek nem magyar nyelven vannak szerkesztve, elnöki kötelességénél fogva visszautasítani. (Helyeslés.) Vécsey Tamás előadó: Én már huzamosabb idő óta vagyok szerencsés, mint a kérvényi bizottság 'előadója működhetni és mondhatom, hogy évek során át mindig observáltatott az, a mit a t. képviselő ur kivan és nem feküdt előttünk még oly kérvény, mely ne lett volna magyar nyelven szerkesztve. Ez alkalommal azonban, miután a ház határozata folytán adatott ki a kérvény a kérvényi bizottságnak, a bizottság kénytelen volt ezen eljárást követni. Elnök; A t. ház méltóztatik elfogadni a kérvényi bizottság abbeli javaslatát, hogy a felmerült kiadás kérdése a gazdasági bizottsághoz utasittassék, maga a kérvény pedig a pénzügyministernek adassék ki. (Elfogadjuk!) A mi pedig Madarász József képviselő ur felszólalását illeti, miután az egyesek kérvényeit a házszabályok szerint mindig képviselők nyújtják be, azt hiszem, hogy az illető képviselő ellenőrizheti, vájjon a kérvény magyar nyelven van-e szerkesztve, vagy nem ? (Helyeslés.) Técsey Tamás eló'adó: „3546. sz. alatt Torontál megye kéri, hogy az 1876: XV. törvényczikkben kimondott adóelengedés tárgyalását szabályozó pénzügyministeri rendelet a törvény szellemével összhangba hozassék és hogy a rozsda és rendkívüli felhőszakadás oly elemi csapásnak ismertessék, a mely adóelengedés alapjául szolgálhasson. A bizottság véleménye az, hogy ezen kérvény, a szükségesnek mutatkozó javaslatok előkészítésénél leendő figyelembe vehetés ezéljából, a pénzű gyministerhez utasittassék. Dániel Pál: T. ház! A kérvénynek két része van. Az elsőben az iránt foglaltatik panasz, hogy a tartós szárazság és földárja által 1878. és 1879-ben okozott károk után, az adóelengedéseket a pénzügyministerium nem azon mértékben engedélyezte, mint a minőben azt az 1876: XV. t. ez. rendeli, hanem félremagyarázva a törvény világos szavait, a pénzügyministerium csak azon földrészletek után engedte az adót leíratni, melyeken az elemi csapások folytán a termés egészben megsemmisült, de nem engedélyezte ugy, a mint a kérvényező megye és az én felfogásom szerint is engedélyeznie kellett volna: ha Vs-ad semmisült meg, 7

s-ot, ha 2

/s-ad semmisült meg, 73-ot és akkor, ha az egész megsemmisült, az egészet. S mert a megye ismételt felterjesztései sikertelenek maradtak, azért fordultak orvoslásért ide a törvényhozáshoz. A kérvény második része vonatkozik arra, hogy a felhőszakadás és a rozsda is az elemi csapások közé felvétessék novellaris törvény utján. Nincs kifogásom ellene, habár megvallom, én részemről a felhőszakadás folytán előállott áradást épp oly áradásnak tartom, mintha a viz a folyóból ömlött volna ki. — Nincs észrevételem — mondom — az ellen, hogy a kérvényi bizottság véleménye szerint a kérvény ezen része, figyelembe vehetés végett a minister urnak kiadassák. De van észrevételem a kérvény első részére és erre vagyok bátor a t. ház becses figyelmét felhívni. Mindenekelőtt tartozom az igazságnak azzal, hogy kijelentsem, hogy midőn Torontäl megyének ezen kérvénye a legújabb időben elintéztetett, ez éppen azon időre esett, midőn a pénzügyminister ur az őszön és a télen át súlyosan beteg volt. A mennyiben tehát a pénzügyministerium eljárását kritika alá vonom, ez a pénzügyminister ur eljárását és személyét nem érintheti. A tényállás a következő. A megye délkeleti részében, de a Tisza vidékének egyik járásában is a föld árja felfakadt. Mint méltóztatnak tudni, a viz a lapályon elterjed és elmegy az egyik folyó partjától a másig folyó partjáig. De mindenütt csak a lapályokon terjed; a dombokon nem szokott áthatolni. Ezen károk a pénzügyministerium általános utasítása szerint felvétettek a pénzügyministerium közegei által. Előterjesztés tétetett az iránt, hogy ha beleesett az egész parcella, az egész, ha egyharmad semmisült meg, akkor egyharmad, ha kétharmad semmisült meg, akkor kétharmad engedtessék el. S mit mond erre a pénzügyministerium? Azt mondja; „a fagy és tartós szárazság és a föld árja által okozott károk folytán csak akkor van helye az adóelengedésnek, ha az elemi csapás a bevetett szántóföldek termését, egész határokat