Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-244

174 244- országos ülés április 17. 1880. magukban foglaló nagyobb területeken, nem pedig egyes dűlőkben fekvő némely földrészleteken, oly módon és időben semmisíti meg egészen, hogy az illető földek azon évben már újabb veteményezés által jövedelmezőkké nem tétethetnek." Továbbá azt mondja: „A törvény ezen rendeletének felel meg az 1877. évi 27945. sz. a. kiadott utasítás 6. §-a is, melyben kimondatott, hogy fennebb elősorolt elemi csapások eseteiben egyedül szántóföldeknél csak akkor van helye adóelengedésnek, ha a bevetett földek termése egészen megsemmisül." Ez aszó „egészen" a törvényben nincs sehol, de az utasításban benne van. Tehát azon értelein, melyet a péuzügyministerium tulajdonít neki, nincs benne. Továbbá azt mondja: „oly esetekben tehát, a midőn a felsorolt elemi csapás a bevetett föld termését cs;ik részben károsítja, adóelengedés nem jár." Ezt el lehetne fogadni, ha részben károsittatik meg, de nem lehet elfogadni, ha részben megsemmisült. Jött azután egy másik elemi csapás, Julius és augusztus hóban a tartós szárazság. A mit megkímélt a viz, azt tönkre tette a szárazság. Méltóztatnak tudni, hogy az akkori őszi vetések a szárazságot kiállották, mert az érés stádiumához már közel voltak. A partosabb helyeken pl. egy harmadrészét a föld árja megkímélte, de eljött a szárazság és az tönkre tette. Mikor a föld árja által okozott károk operátuma felérkezett, azt mondotta a ministerium, hogy nircs adóelengedésnek helye, mert nem az egész parcella károsodott: jött azután a másik operarum, a hol csak egy harmadrésze volt megkárosodva, ott meg azt mondták, hogy miután a parcellának csak egy részében törtéut kár, nincs helye az adóelengedésnek. így megtörtént az, hogy 2 elemi csapás tönkre tette az egész parcellát, de azért egy fillér adóelengedésben sem részesültek. Ezt a magyarázatát a különben jó törvénynek részemről el nem fogadhatom s azt gondolom, hogy Torontálmegyéuek teljesen igaza van, midőn kéri, hogy ez operatum újra revideáltassék. — Hiszem, hogy a t. pénzügymiuister urnak egész más felfogása lesz e tárgyban, mint volt közegeinek akkor, mikor utáaok nem látott, a kik — hisz nem mondok új dolgot — mindig fiskális szempontokat keresnek, még akkor is, midőn, mint különösen a jelen esetben, a törvény a sebekre tapaszt akart ragasztani. Mielőtt a t. ház határozatát provokálnám, bátor vagyok a t. pénzügyminister úrhoz azon kérdést intézni, váljon keltettek-e benne, az ezen kérvényben előadottak némi skrupulust az iránt, hogy azon eljárás, mely ez ügyben követtetett, nem felel meg az igazságnak ? S ha keltettek, akkor arra vagyok bátor kérni, nyilatkoztassa ki e helyről azt, hogy ezen sérelmet orvosolni fogja s nyugtassa meg azt a szerencsétlen vármegyét, melyet 10 év óta egyik csapás u án a másik ér s a melyet igen sújt az, hogy adóhátraléka épp oly évből ered, midőn 400,000 frt segélyért kellett a kormányhoz fordulni és lakosai könyöradományokra szorultak, hogy a mai napig megélhessenek. Hiszem, hogy a t. minister úr nyilatkozata után nem is lesz szükség a t. ház határozatát provokálnom. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: Mindenekelőtt bátor vagyok constatálni, hogy a szóba hozott utasítás nincs ellentétben az 1876: XV. t. czikkel, a mint ezt a t. képviselő úr föltüntette, mert az utasítás 6. §-a, szó szerint megfelel az 1875: XV. t. ez. megfelelő rendelkezésének s igy az utasítás és a törvény egymással teljes összhangban vannak. — Ugyanis mindkettőben az mondatik, hogy adóelengedésnek csak akkor vau helye, ha a termés oly időben semmisült meg, hogy a föld már semmi más vetemény által nem értékesíthető. Hogy akkor, ha a termés részben teljesen megsemmisül, adóelengedésnek nincs helye, arról sem a törvény, sem az utasítás nem szól. A mi magát ezen speciális esetet illeti, igen helyesen jegyezte meg a képviselő úr, hogy a kérvényi bizottságnak két előterjesztése v<m. — Az egyik nem vonatkozhatik másra és szerintem nem is intézhető el másképpen, mint hogy, midőn az 1876. XV. t. ez. egyes intézkedéseinek módosításáról lesz itt szó, akkor ezen kérvény is legczélszerübben figyelembe fog vétethetni és akkor leghelyesebben fog ez iránt intézkedés történhetni. A másikra s különösen a t. képviselő úr felszólalására bátor vagyok azt megjegyezni, hogy igy általában, a speciális kérelemnek, a tárgynak ismerete nélkül nem nyilatkozhatom az iránt, hogy a tett intézkedést meg fogom-e változtatni, vagy nem; de igenis teljes készséggel nyilatkozom az iránt, hogy ha bárkin is e tekintetben sérelem történt a ministeri intézkedés által, mely a törvénynyel, vagy az utasítással ellenkezik, a bajt orvosolni fogom és az e tekintetben szükséges intézkedéseket meg fogom tenni. Ennek folytán kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Vécsey Tamás előadó (olvassa a kérvényi bizottság véleményét az 5—10. folyó számú kérvények tárgyában, mely változatlanul elfogadtatik, olvassa a 15 folyó számú kérvényt, melyben Zemplénmegye az 1876: XV. t. ez. oly módosítását kéri, hogy a már learatott, de még be nem hordott