Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-244

162 244. országos ülés április 17. 1880. 1303 községtől szedik be a nyugdíjilletményt. Tehát itt beleillesztik a kedvező számot egészen; de ott, a hol azt kell kimutatni, hogy hány községben nincs iskola, ott, már a tanfelügyelői jelentés kedvező számát teszik be és ezért van a 146-nyi különbözet. Tehát 146-tal több, vagyis 2131 község van e hazában olyan, a hol jelenleg tényleg semminemű iskola fenn nem áll. Én elfogadom, t. képviselőtársam határozati javaslatát, de mondom, csakis oly módosítással, hogy határozottan jelöltessék meg a czél, a melyre az összeg fordíttatni fog. Ezt szükségesnek tartom pedig azért, mert magából, t. képviselőtársam, azon nyilatkozatából, hogy ő nem akar ezen községekben rohamosan iskolákat létesíteni, megelégszik azzal, ha évenkint egy-két iskola állíttatik fel, indokot én magamnak ezen összeg megszavazására nem találok, mert ha évenként csak egy-két iskolát létesítünk, építünk, ezer esztendő múlva sem lesz mindenütt iskola. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) De nem szavazhatom meg ily feltétlenül sokkal inkább azért, mert a közoktatási minister ur eljárása egyáltalában nem ad nekünk okot, semmi biztosítékot nem nyújt arra nézve, hogy ezen összeget ily meghatározatlan czélra szavazzuk meg. Be fogom ezt bizonyítani okokkal. T.ház! A népnevelésre szükségelt 840,000 frt összegnél nemcsak az a hiba van, hogy azon nagy czélra ily összeg igen csekély, hanem van ej?y másik hiba is, hogy t. i. ezen összeg, a különböző czímeken nem helyes arányban van felosztva. így péld. méltóztassék megnézni az állami népiskolákat; itt az összes szükségletre, az elemi iskolákra 210,000 frt van előirányozva, Míg ezzel szemben a polgári iskolákra, a felsőbb népiskolákra 245,000 frt és igy az utóbbiakra 35,000 írttal több van előirányozva, mint az állami népiskolákra. Én már a múlt évben is igyekeztem bebizonyítani, hogy ezen polgári iskolák jelen szer vezetőkben nem életképesek, túldrágák és jelen pénzügyi viszonyaink köztt, ha már a meglevőket fenn kell tartani, de azok szaporítása, új intézeteknek az állam költségén való felállítása nemkívánatos. És ime mit találunk? Mikor ezen 210,000 frtiiál több van felvéve 35,000 írttal, mint a mennyi elemi iskolára előiráuyoztatott, ugyanakkor újonnan felállítandó ilyen polgári iskolára ismét 15,000 frt van előirányozva. Pedig, ha megnézzük ez iskolákat, mit találunk ? Én elismerem, hogy a közoktatásügyi minister ur által e polgári iskolák ügyében összehívott bizottság javaslata következtében, azok szervezetében sok javítás történt, tudom azt is, hogy a polgári iskolák növendékeinek számára oly kecsegtető Ígéretek tétettek a leendő pálya megnyitására vonatkozólag, a mely tán némi hatással lesz arra, hogy ezen annyira kedvelt polgári iskolák ne álljanak üresen, de mégis mit tapasztalunk, midőn megtekintjük azon 6 polgári iskolát, melyet az állam fenntart Fogarasban, Ipolyságon, Karánsebesen, Pancsován, Titelen és Újvidéken? Az eredmény az, hogy az első osztályba jár 127 fiu és 77 leány, a második osztályba 47 fiu és 41 leány, a harmadik osztályba már csak — _5 fiu és 6 leány, a negyedik osztályba 27 fiu és 6 leány, az ötödik osztályba egy sem s a hatodik osztályba szintén egy sem. Összesen tehát ezen iskolákban van 226 fiu és 130 leány, összesen 356 növendék. Ezen növendékeket tanítja 26 rendes és 5 segéd-tanár, vagyis összesen 31 tanár, esik egy tanárra 11 növendék. A 31 tanár fizetése évenkint 22,920 frt. És igy a tanítási díj, melyet az állam egy növendékért fizet, 64 frt 38 kr. Én azt hiszem, t. ház, hogy ez túldrága, — túldrága még akkor is, ha ezt az állami népiskolák kiadásaival hasonlítják is össze, mert ezen állam által fenntartott népiskolákban is egy növendék tanítása 9 frt 67 krba kerül. Egy polgári iskolai növendék tanítása tehát hétszer többe kerül, mint egy népiskolai növendéké. (Ugy van! a szélső baljelöl.) Már most, t. ház, ha arról van szőj vájjon 7 gyermek maradjon-e teljesen iskolázatlanul, vagy egy gyermek szülejének telj esi ttessék azon óhajtása, hogy gyermeke polgári iskolának czímzett fényes teremben végezze azon tanfolyamot, melyet jelenleg éppen ugy elvégezhetne az algymnasiumban, melytől a polgári iskola tantárgya alig különbözik, mert több polgári iskolában ma már a latin nyelv is taníttatik. Midőn tehát arról van szó, vájjon 7 egyén maradjon-e iskolázatlanul, vagy egynek telj esi ttessék azon kívánsága, hogy polgári iskolába járjon, azt hiszem, könnyű a választás. Én nem akarom, hogy a már fennálló polgári iskolák megszűnjenek; de óhajtom, hogy ilyen iskolák újból való és pedig teljes államköltségen való állítására, a jelen pénzviszonyok köztt, az elemi iskolák hátrányára, a felsőbb népiskolák mellőzésével, eszköz és alkalom ne szolgáltassák. Ez egyik ok arra, a miért én azon 60,000 írtnak határozott megjelölését kívánom. De a másik ok nem kevésbé fontos. Az igen t. minister ur tegnap nagyon sokszor hangoztatta itt a házban ugy a felelősségnek, mint az alkotmányosságnak érzetét, melylyel ő bir. Méltóztassék csak megnézni, vájjon ezen felelősségnek, ezen alkotmányosságnak érzete, melyet nemesak szavakból, de tényekből is meg kell Ítélnünk, felbátoríthat-e minket arra, hogy ezen 60,000 irtot ily általános czímen rendelkezésére bocsássuk s várhatjuk-e tőle, hogy annak meglesz óhajtott eredménye, t. i. hogy abból azon