Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-244

•jgg 244. országos ülés szereket sajátíthatják el, holott nálunk az ifjak csak a legritkább esetben látnak nőgyógyászati operatiót. A budapesti egyetem orvosi facultását 800 hallgató látogatta s igy a budapesti orvostudományi kar a világon a leglátogatottabbak egyike, elhagyta kétségkívül a németországiakat, még a híres bécsi faeultást is hozzá számítva. Nem akarok annak fejtegetésébe bocsátkozni, hogy ennek mi az oka, ennek a nagy frequentiának, ámbár könnyű és közel fekvő azon megjegyzés, hogy természetes, miután Magyarországon a még mindig — fájdalom — gyermekkorát élő kolozsvári egj'etemen kivül ez az egyetlen orvosi tanintézet s hozzájárul, a mit csak dicsérettel lehet felemlíteni, hogy a hazai nyelv a társadalom minden rétegeiben oly lendületet nyert, viszonyítva az ezelőtti 15—20 évvel való időhöz, hogy most már e tekintetben nem kénytelen majdnem senki a külföldre menni, a mint az előbb tényleg úgy volt. Hanem az kétségen kivül áll, hogy ezen magas szám nagyrészhe« az egyetemen kivül fekvő okoknak eredménye. És bizonyos csalódás, chauvinismus keilcne ho?zá, hogy azt higyjük, hogy azért van annyi medikus, mert a mi egyetemünkön jobban lehet tanulni, mint másutt? Sietek hozzá tenni, hogy az egyetemen működő egyes tanárok szakképzettsége. épp úgy, mint szorgalma iránt, legnagyobb elismeréssel vagyok, hanem bátor leszek rámutatni, olyan, az egyetemi admínistratió és az egész szervezetből folyó körülményekre, melyek miatt ezen jóindulat és tudományos törekvés nagyrészt gyümölcsét elveszti. A chirurgiát látogatja 250 hallgató, a kik olyanforma teremben, mint ez itt, a hol mi ülünk, ainphitheatnunban vannak elhelyezve s a hol ugy a tanártól, mint uz operationális betegtől távol vannak, ugyanis azt akarták elérni, hogy minden ember lásson s azt érték el, hogy senki sem lát, mert ezen medikusok legfelebb hallanak valamit, hogy ha a tanár időközben ráért valamit szólani, de magánál az operátiónál legfölebb a tanár segédeinek hátát observálhatják, de az operatióból nem látnak semmit. Hozzájárul, hogy a deákok nagy száma mellett, arról, hogy maimalis technikát elsajátítsanak, hogy valamit maguk is tegyenek a tanulók, arról absolute nincs szó. Ugyanazon nehézségekkel találkozunk minden más szakmánál; a belgyógyászatnál még rosszabbul áll a dolog, mert ott az objectum nem oly demonstratív, hogy azt látni lehessen, hanem ezt scalpirozni keli, hozzá kell nyúlni, igy van a szemészetnél, szülészetnél stb. Ehhez hozzájárul, hogy az Összes külföldi — és meg vagyok győződve, belföldi — szakértők is abban tökéletesen egyetértenek, hogy a hallgatóknak bizonyos száma létezik, mely, ha egy tanfolyamban meghaladtatik, a ratioáprilis 17. 18S0. nabilis és eredménydús tanításnak vége. Miután ez igy van, sőt a minister ur maga is acelamálja és helybenhagyja, én csodálkozom, hogy mik lehetnek a titkos rugók, vagy mi az oka annak, hogy mi Budapesten a parallel tanári tanszékek felállítása ellen oly roppant nagy ellenszenvet tapasztalunk? Nagyon könnyű lesz ezt tényekből kimutatni, hiszen ott van a chirurgiai tanszék, erre lehetett volna már régen parallel tanárságot felállítani és a mint bátor voltam elmondani, nemcsak semmi sem jogosít fel azon föltevésre, hogy ily tanszék felállítása czéloztatik . . . Trefort Ágost vallás- és közoktatási minister (közbeszól): Fel van már állítva s ellátásával Lumniczer tanár van megbízva. B. Mednyánszky Árpád: Bátor vagyok constatálni, hogy ez csak a legújabb időben történhetett, oly közeli időben, hogy erről nekem tudomást szereznem nem lehetett; legalább négy héttel ezelőtt még nem volt felállítva. T, ház! Legyen szabad annyival inkább, miután nagy örömömre e téren a minister csekély nézetemet osztja, egy kis összehasonlítást tennem, nem a végből, mintha felvilágosításokat akarnék oly dolgokra nézve adni, mebyek nem ismeretesek, hanem azért, mivel az egyetértés e téren, ugy látszik, általános és igy talán épületes lesz a czél elérésére való törekvés okából elmondani egy kis összehasonlítást Bécs és Budapest tanáraira nézve. (Bálijuk!) Bécsben a belgyógyászatnak két rendes és több rendkívüli tanára van. Megjegyzendő, hogy Bécsben mindenik tanárnak magánklinikája van. Nálunk Budapesten csak két tanára van a belgyógyászaínak s ugy hitszik, hogy a második tanárság felállítása oly módon történt, hogy annak hosszú életet nem jósolnak bizonyos, a kormányhoz igen közel álló körök. Bécsben tanítja két rendes és több rendkívüli tanár, nálunk egyetlen tanár van; a szülészetre van Bécsben három, nálunk egy; a szemészetre Bécsben három, nálunk ismét csak egy; az elmekórra Bécsben két tanár, nálunk egy sem. Éppen igy vagyunk a bőr baj okkal. T. ház ! No már ily körülmények között a tanári testület ily csekély volta mellett, valóban csak oly egyének állíthatják azt, hogy a tanári testületet szaporítani, parallel tanárságokat felállítani nem kell, a kik a concurrentiától jövedelmüket féltik. Más ember ezt csakugyan nem mondhatja T. ház! Mi következik ezen rövid reflexió után? Az, hogy a budapesti egyetemen igen sok jeles tanár van oly tárgyakra, melyek önálló tudományt képeznek, de a praxisban is szükséges tudományokat éppen nem tanítanak és más tudományoknál is a tanítás oly technikai