Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

242. országos ülés április íö. 1880. 111 kező módosítást vagyok bátor elfogadásra ajánlani : „A 11. §. c) és d) pontja helyett a következő szövegezés tétessék: „c) a védgátaknak és egyéb ármentesítési munkáknak a hatóságilag jóváhagyott terv szerint leendő kiépítésére; és végre „á) a belvizek levezetésére szolgáló és a hatóságilag jóváhagyott terv szerint végrehajtandó munkára és esetleg egyéb, vízhasznosítási ezélokra." Ajánlom módosítványomat a t. háznak elfogadásra. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa a mődosítványt). Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! ama szövegezés, melyet a t. képviselő ur előterjesztett, nem ellenkezik a javaslat lényegével és talán helyesebben fejezi ki annak értelmét. Ennélfogva hozzájárulok a módosítványhoz és kérem a t. házat annak elfogadására. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Hieronymi Károly mődosítványái). Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni a 11. §-t Hieronymi képviselő ur módosítványával ? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 12—16. %-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 11. %-t). Gróf Lónyay Menyhért: A 17. §-ra vonatkozólag bátor vagyok három mődosítványt javaslatba hozni. Az első főleg az előbbi határozat következménye. A §. szövege igy hangzik: „e végből a kölcsönt nyert társulatok által az ezen törvény 8. §-a értelmében alkotandó tartalék-alapra befizetett összegek." Itt beszuratni kérném ezen szavakat: „nemkülönben a 4. §. szerint netalán betudandó összeget." (Helyeslés.) Második módosítványom a következő. Itt az áll, hogy ezen összegek a magy. kir. központi állampénztárnál összesített alap gyanánt lesznek kezelendők. A központi állampénztár helyett, én a pénzügyministert tenném s ezt már alkotmányos szempontból is helyesebbnek tartom, mert midőn bizon}

7

os alap a ministeriumhoz tartozik, azt a minister kezelteti és ha az az állampénztárban van is, a ministerre hárul a felelősség, mint egyáltalában mindenért, a mi a ministerium kebelében történik, a ministert illeti a felelősség. (Helyeslés.) Harmadik módosítványom a következő s ugy hiszem, ez is méltányos és elfogadható, mert az államra semmi veszélyt nem hoz és a kezelésre nézve mégis bizonyos garantiákat nyújt. A tartalék-alap végeredményben a társulatoké; ők adják oda a 6%-ot. Mindaddig, mig fennáll a tartozás és kezeltetik ezen tartalék-alap, méltányos azt kívánni, hogy a tiszai társulat központi bizottsága, mielőtt a minister a rendeletet kiadná, a maga véleményét nyilvánítsa. Bátor vagyok e tekintetben egy új bekezdést indítványozni, mely igy hangzik : „Ezen tartalékalap lehető legkedvezőbb elhelyezése, kezelése és kamatoztatása iránt a tiszavölgyi társulat központi bizottságának meghallgatása után, a pénzügyminister határoz. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! A t. képviselő ur volt oly szives velem ezen módosítványokat előlegesen közölni. Miután én azokat a törvény szövegével összeegyeztethetőknek találom, azokhoz hozzájárulok. (Általános helyeslés.) Elnök: A t. ház a 17. §-t gróf Lónyay Menyhért módosítványaival elfogadja. Antal Gyula jegyző (olvassa a 18., 19. %%-at, a III. fejezet czímét, a 20. §-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 21. §-í). Bakay Nándor: T. ház ! Ezen szakasznál egy lényeges módosítványom van, a mennyiben a magánfelekre nézve ez egy építési kölcsön lesz, kik épületeik után a házbért az ottani szokások szerint mindig május és november 1-én kapják, mig itt a fizetés április és október l-ére tétetik. De még egyéb megjegyzésem is van, t. ház, e szakaszra nézve. A pénzügyi bizottságban értesültem már, de a törvényi avaslatban is látjuk, hogy a kormány nem előlegesen, hanem utólagosan fizeti a kamatokat s már az említett bizottságban is fölmerült a kérdés, hogy mit csinál a kormány az igy heverő pénzzel. Én nem látom szükségesnek azt, hogy ezen pénz benn heverjen a kölcsön-alapnál s én csekély véleményem szerint óhajtanám, hogy a kamat a kölcsönvevők által utólagosan fizettessék. Ezekre nézve vagyok bátor módosítványaimat beadni. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa) •. „A 21. §. második sorában ezen szó helyett „előleges", tétessék ezen szó „utólagos" és ugyanott ezen szavak helyett „ápril és október" tétessenek „május és november". Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: Két okból vagyok bátor a t. házat arra kérni, hogy a beadott mődosítványt ne méltóztassék elfogadni. Egyik ok, a miért az előleges fizetés e törvényjavaslatba fel van véve az, hogy az államkincstár és illetőleg a kölcsönalap terheltetésével ne járjon az, ha egyik, vagy másik részlet pontosan be nem fizettetik, hanem legyen három havi időköz ezen összeg beszerzésére és minthogj' már a tiszavölgyi társulatokkal szemben az előző szakaszokban ezen intézkedést el méltóztattak fogadni s ezen már túl vagyunk, a törvény egyöntetűségénél fogva, kérem itt is ugyanazon határidőket megállapítani. A t. házat a határidőkre nézve az eredeti