Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

10g 242. orozágos ülés április 15. 1880. inkább helyén volt volna, mert nagy megnyugtatására szolgált volna az illető municipiumnak, t. i. Szegednek, a mint hogy nekem tiszta meggyőződésem az, hogy az az elégedetlenség, a mely Szeged némely köreiben mégis mutatkozik, egyenesen onnan származik, hogy vannak emberek, a kikről nem lehet mondani, hogy nincs teljes igazuk, kik azt mondják; a kölcsön drága, a kormány vette fel, noha módjában lett volna nyilt pályázat következtében olcsóbb pénzt kaphatni. A munka, t. i. az építkezés megkezdésére és a munkának azon részére vonatkozólag, a mely a voltaképpeni reconstructió, a városnak újbóli berendezésére nézve, én részemről óhajtottam volna sok tekintetben, hogy ne a magyar, hanem az amerikai rendszer hozassék be; mert tény az, hogy egy elsodort városnál, a mint már volt szerencsém kifejezni, a főszempont az, hogy az emberek hajlékot építhessenek és visszatérhessenek. Az első intézkedés tehát, nagyon természetesen a viz lecsapolása volt. A sorrend, a melyben a munkálatok azután mentek, szerintem nem volt correct eljárás, mert a város területének felvétele után minden erőt oda kellett volna fordítani, hogy a szabályozási vonalok kitüzessenek, karókkal megjelöltessenek ; hagyassák az embereknek, a kik egyszerű józan eszű, de nem tudományosan képzett fóldmívesek, idő, hogy ők telküknek bekövetkező átalakulásába úgyszólván bele éljék magukat, mert egy földmívelő, a kinek ezelőtt egy szabályos négyszögű telke volt, ha az most kap egy hosszas telket, a mely ugyananynyi quadratölet foglal magában, tiz eset közül kilenczszer fogja mondani, hogy meg van rövidítve, mert telke, mely azelőtt szabályos négyszögű volt, most hosszas. Erre nézve időt kellett volna hagyni, hogy az emberek beleéljék magukat, mert az a földmíves ész nem olyan gyors, mint a mérnöké, a ki támaszkodik műszereire, hanem megjárja földét széltében, hosszában és ugy méri meg. Azért felkérem t. képviselőtársamat és egyszersmind királyi biztost, méltóztassék mindent elkövetni arra nézve, hogy a telkek kijelölése és meghatározása mentül gyorsabban történjék meg. Szeged város teherviselési képességére nézve kívánok a fogyasztási vámvonal tekintetében még néhány észrevetelt koczkáztatni. Nem csak Szeged, hanem minden alföldi városról közismeretü dolog, hogy először egy meglehetősen tömören együvé épített részből áll, másfelől áll a tanyai részből. A tömör rész, t. i. az úgynevezett belváros és tanyák köztti viszony tulajdonképpen az, mely egy nagy város és külvárosai köztt létezik. No, én Európában nem ismerek egyetlenegy várost sem, a melynek külvárosai vannak, a mely a belváros és külvárosai köztt fogyasztási vámvonalat állított volna fel. Nem is teheti, mert hiszen egy város prosperatiója egyenesen ahhoz van kötve, hogy az egyes részek egymás köztt minél szabadabban és gyorsabban közlekedhessenek, hogy ott a közlekedés egyáltalában semmi akadályba ne ütközzék. A mi már Szegedet magát illeti, itt kétszeresen és parancsolólag követelik a jelenlegi viszonyok, hogy a tanyák és a belváros között a közlekedés ne akadályoztassák. Igaz ugyan, hogy a fogyasztási vonal felállítása indokolva van az által, hogy a tanyák nem pusztultak el, épen maradtak, tehát teherviselésre alkalmasabbak, mint az elpusztult városi polgárság. Én jól tudom, hogy a szegedi tanyákon, sőt magában a városban is, egy mozgalom indult meg, mely a fogyasztási vámvonal eltörlését czélozza. Reménylem, a t. királyi biztos ur meg fog hallgatni és megjegyzéseimet figyelmére fogja méltatni. Én e tekintetben felvilágosítottam a tanyai lakosságot ekképpen. Meg vannak-e önök győződve arról, hogy Szeged elpusztult részének polgársága reá szorult az önök anyagi támogatására? Igenis! Mi nem tetszik önöknek a fogyasztási vámvonal behozatalánál? „Az nem tetszik, a mi egy magyar embernek sem tetszik, a sok visitatió, a közönség finanezoltatása és zaklatása, a közlekedés megakasztása; bizonyos napokon, heti vásárok alkalmával százanként gyűlnek össze a tanyai szekerek és a közlekedés megakasztatik. De a tanyai lakosság Szegeden oly hazafias érzelmű, oly jogtisztelő, hogy azt mondta: számítsa ki Szeged városa, mennyit remél bevenni a fogyasztási vám után, mi e terhet szívesen magunkra vállaljuk, rójják ki akár községi adópótlék alakjában, akár valami más czím alatt, csak mentsenek meg minket a fogyasztási vámvonal kellemetlenségeital. Én azt hiszem, hogy a fogyasztási vonal eltörlését ekképpen eszközölninem lenne nehéz dolog; s míg egyrészről a fogyasztási vám utáni jövedelem igy nem vész el, másrészről pedig egy együvé tartozó municipium, melynek belsősége és külsősége van, akadálytalanul folytathatja kebelében a forgalmat és mozgalmat. Mindezek után, t. ház, mint már említettem, egy perczet sem kívánván elvonni azon időtől, mely szükséges arra, hogy a Szeged reconstructiójára vonatkozó törvényjavaslatok érvényre jussanak, azokat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az általános vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kivan szólaui. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Azokra, a mik e négy törvényjavaslatra nézve elmondattak, reflectálni nem kívánok, mint-