Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

242. országos ülés április 15. 1S80. 105 hatatlan a Tiszaszabályozástól, mely köztudomásúlag roszul ütött ki. Mert két eset forog fenn. Ha a Tisza, mint elszabályozott folyó, évről évre még jövőbea is megtartaná azt a rendellenes magasságot, melynek catastrófaszerü kitörése Szegedet elpusztította, akkor Szeged reconstructióját máskép képzelni nem lehet, mint ugy, hogy töltessék fel a legmagasabb vízállás niveauja fölé az egész város területe. Azt éu igenis belátom, hogy ez oly költséggel és oly munkával járna, mely már magában hátráltatná a terv kivitelét, mert egy elsodort municipium helyreállításánál, szerény véleményem szerint az első szempont az, hogy a hajlékot vesztett lakosság hajlék alá jusson és visszatérhessen foglalkozásához és normális viszonyokhoz. Ha ez ugy van, akkor a Tiszaszabályozás mikéntjén fordul meg Szeged jövőjének sorsa, reeonstructiójának mikéntje. Kekem mindeddig még az által is, hogy egy tiszaszabályozási kölcsön terveztetik, nincsenek meg azon garairtiák, hogy a Tiszaszabályozás ezen túl nem az lesz, a mi eddig volt, az, hogy miként nem jellemezte eddig senki egy szóval, mit éu kimondani merek, tisztán érdekszabályozás, magyarán mondva, földrablás. Ha meglesznek azon garantiák és én őrködni fogok a felett, hogy meglegyenek, hogy a Tisza jelenlegi elszabályozott voltában mintegy előttünk álló egészen új folyó áll, hog)" ezen új folyót nem többé a minist^rium térképei alapján szabad tekintenünk, melyekről be van bizonyítva, hogy éppen az érdekszabályozás következtében, mint adatok elvesztették hitel essegöket, hanem újdonat új, a forrástól a torkolatig terjedő felvételre van szükség, melynek alapján egy központilag meghatározott terv szerint kell keresztül vinni a Tiszának oly módonl szabályozását, hogy catasztrófa egyáltalán ne állhasson be. Más volt az, mikor Paleokapa és Vásárhelyi tanulmányozták az ősi szabályozatlan folyót és arra alapították terveiket és más az, a minek most bekövetkeznie kell. Mert reám nézve nem mértékadó a külföldi szakértők véleménye minden tekintetben; egyszerűen azért nem mértékadó, mert a szakértők egyszer hajóztak végig a Tiszán és a felvilágosításokat azon térképekből szedték, melyek a ministeriumban vannak és melyek alapján a mimsterium szakközegei azt állították, hogy Szegedre nézve veszedelem nincs. A mi magát a reconstructiót illeti, Mocsáry Lajos t. barátom tett néhány megjegyzést t a tervbe vett körutak és sugárutak tárgyában. Én a körutakat és sugárutakat, melyek Szegeden terveztetnek, akként fogom fel, miként felfogom Budapesten a Duuapartot, mely 1838 óta rendszeres eljárás által emeltetett fel a katastropha elleni védelmi vonalul. Abban tökéletesen igaza KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. XII. KÖTET. van Mocsáry t. barátomnak, hogy ezek a sugárutak jelzők arra nézve, hogy mily mértékben kell jövőre Szeged egész talaját emelni igyekezni. Ugy, miként ez tervezve van, t. ház, van ebben plausibilitás. Mindazonáltal abban is igaza van Mocsáry t. barátomnak, hogy a sugárúton kivül eső helyek okvetlenül a mélységben fognak feküdni. Ezek a helyek a Tisza jelenlegi abnormis viszonyai köztt kiválikép a fakadó vizeknek vannak kitéve és ha szigorúan veszem, ugy látom, hogy mi Szeged város lakosságát voltakép arra akarjuk birni, hogy szilárd épületeket emeljen egy talajon, a mely első sorban, felemelendő évek során át az illető sugárutak magasságáig, másod sorban pedig egy talajon, mely nincs biztosítva a fakadó vizek ellen. De itt csupán a házak mikénti constructiój anyag szilárdsága az, mely Szegedet esetleg egy új katastropha esetén fenntarthatná, hogy t. i. mint ki van mondva a tervezetben, hogy a sugárutak akként is felfogbatúk, miszerint menekülő pontokat képezzenek. De van még egy más dolog, mely a sugárutakkal és mélyebb területekkel kapcsolatban áll. Nekem biztos értesülésem van arról, hogy a szegedi katastrophát követő időben az országos közegészségügyi tanács felajánlotta a királyi biztosságnak az ő véleményét, az ő tanácsát és kutatásait és a közegészség szempontjára vonatkozólag, hogy véleményt adhasson, mikép kell építeni, milyen rendszabályokat kell alkalmazni, hogy ott egyáltalán a közegészségnek elég legyen téve. Kétszeresen fontos ez oly helyzetű városban, a melynek területe még hosszú éveken át fakadó vizeknek ki lesz téve okvetetlenül. Biztosan értesültem, hogy a közegészségügyi tanács véleménye igénybe nem vétetett. Tekintetbe véve halandósági viszonyait, tekintetbe véve magát a nemzeti érdeket, a melyet Szeged képvisel, én ez iránt sajnálatomat fejezem ki, noha annak is egész őszintén kifejezést adok, hogy én a királyi biztos ur eljárásával és tanácsosainak működésével a legnagyobb mértékben meg vagyok elégedve, sőt bámulatomat fejezem ki, hogy egyszer sikerült magyarföldön egy expropriatiókkal, becslésekkel járó művet, a melyről minden magyar ember tudja, hogy a közönséges életben minő huza vonásnak van alávetve, ily rövid idő alatt keresztülvinni. A nő magát a terhet illeti, a melyet Szeged városa vállal, e tekintetben tökéletesen osztozom abban, a mit előttem szólott t. Lukács Béla elmondott. Nem bocsátkozom abba, hogy kipuhatoljam, mik lehetnek az okok, a melyek a pénzügyi bizottság t. előadóját arra ösztönözték, hogy a t. pénzügyminister urnak mintegy roszalólag fejezi ki azt, hogy ily kölcsön: verseny utján méltóztassék felvenni és a verseny annál 14