Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

90 242. országos ülés április 15. 1880. talál veszteni, nem lehet • oly nagy, mint azon aggodalmam, hogy Szeged város közönsége el­viselhetetlen teherrel lesz megterhelve, mely a város fejlődését nagyban hátráltatja. De külön­ben is, a mint én ismerem Szeged város jelen dolgait, daczára annak, hogy a t. kir. biztosság­minden tőle telhetőt elkövet, hogy azok kellőleg siettetve legyenek, a tényleges építkezések meg­kezdhetése vajmi nagy időt kivan, ugy, hogy a valódi nagyobbmérvü építkezések ez évben, ha a kölcsön ma megköttethetik, sem kezdődhetnek, mert még hátra van az utczák, házhelyek kije­lölése, a kisajátítások kérdése és ha ottan bizo­nyos része a polgároknak még talán törvényes útra megy, azon rész, a mely nem egyezett ki, —• a mit én roszalok, mert én sokkal előnyö­sebbnek tartom a polgárokra a kiegyezést, —­akkor én azt hiszem, hogy Szeged városában ez évben a tényleges nagyobbszerü építkezések ugy sem kezdődnek meg. De mindamellett nem tartom azt egy évig tartó procedúrának, hogy egy új kölcsön köttessék, ismerve a pénzpiacz helyzetét, melyre a t. előadó úr is hivatkozott. Ha tudjuk, hogy ma tényleg olcsóbb a pénz, azért ne vegyünk fel drága pénzt, hogy még drágább is lehet. Már a pénzügyi bizott­ságban is hallottam ez indokolást a pénzügy­minister úrtól, de nem ismerhetem el cor­rectnek. Ellenindítványom befejezésében hivatkoztam arra, hogy Szeged közgyűlésén bizonyos törvé­nyes formák sem tartattak meg. Az 1871-iki törvények világosan mondják, bátor vagyok, nehogy ha valakinek hajlama lesz czáfolgatni, ezt kifogásolja, felolvasni a szöveget. „A szava­zatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha öt tag kívánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheltetéséről, terhes szer­ződések megkötéséről és községi kölcsönről vau szó, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni mindig köteles." Ezen „vagy" szócska világosan jelenti, hogy nem szükség öt tagnak kívánni, az elnök kötelessége elrendelni a szavazást. De gyorsan iparkodott az elnök befejezni a vitát, engem iparkodott elhallgattatni. E szerint t. ház, törvényességi szempont­ból is kifogásolom ezt az eljárást. Sok mondani valóm volna még, de bezárom beszédemet, mert végre is ismerem helyzetemet és tudom azt, hogy Szeged város közönsége óhajtása építkezni. Nem akarom Szeged közön­séget az építkezéstől visszatartani és nem is múlt rajtam, hogy idáig késtek a dolgok; azon­ban lelkiismeretemmel számolnom kellett, mert a jövőben tisztán kell állanom a közönség és saját öntudatom előtt és ez kényszerített a fel­szólalásra. Én t. ház, még akkor is, ha Szeged kö­zönsége akadályozva volna az építkezésben, ajánlanám indítványomat elfogadásra, mert da­czára a kir. biztos és előadó ár mai felszólalá­sának, én meg vagyok róla győződve, hogy e törvényjavaslat alapján Szeged városát egész­séges és a jövőnek megfelelő, erőteljes alakban reconstruálni nem lehet. Kérem a t. házat, mél­tóztassék elleniudítványomat elfogadni. [Helyeslés a szélsőbalon.) Komjáthy Béla: Mindenkitől inkább vár­tam ezen házban ezen ellenindítvány benyújtá­sát, mint t. barátomtól, Bakay Nándortól. Nem azért, mintha véleményem szerint is ezen törvény­javaslatok ellen általában, de különösen ezeknek azon része ellen, mely a kölcsönművelettél fog­lalkozik , kifogást tenni nem lehetne. hanem azért, mert ő Szeged város polgára és képvise­lője. Távol van tőlem, mintha őt ezzel vádolni akarnám, mert meg vagyok róla győződve, hogy őt ebben is, mint minden egyéb más dolgokban tiszta meggyőződése vezérelte, csak a felett fe­jezem ki csudálkozásomat, hogy ő, a ki szülő­és lakóvárosának érdekét mindig oly melegen hordta szivén, hogy az képes itten oly óhajok­nak kifejezést adui, a melyek habár általában teljesen jogosultak is, most itt felhozva, Szeged érdekét bizonyára nem képezik. Meg vagyok róla győződve;, hogy ha ő nem lett volna eleve tisztában azon sorssal, a mely ellenindítványára vár, azt be sem mutatta volna, (Mozgás a szélső­balon.) Midőn t. ház, ezúttal e helyen a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok elfogadása mellett szólalok fel, felszólalásom idejére elfelej­tem azt, hogy a törvényjavaslatokat benyújtó kormánynyal szemben a leghatározottabb ellen­zéki álláspontot foglalom el; elfelejtem azt, hogy a kormánynak minden eddigi működését és működésének irányát ugy politikai, mint pénzügyi szempontból mindenkor kárhoztattam, mert engem jelen felszólalásomban egyetlen egy eszme vezérel: Szeged városának érdeke, az el­pusztult magyar város jövőjének megteremtése és annak biztosítása. T. barátom ellenindítvá­nyában és annak indokolásában, a törvényjavas­latokban projectált kölcsönt drágának tartja. Én, t. ház, ezt elismerem, sőt magam is azt mondom, hogy a kölcsön drága. De ezen beismerésem daczára is mindaddig, mig biztosítva nem va­gyok arról, hogy e kölcsönt azonnal egy sokkal előnyösebb kölcsönnel lehetne helyettesíteni, nem merném ezen törvén} 7 ]avaslat megszavazását aka­dályozni, mert meggyőződésem az, hogy sokkal nagyobb veszély rejlik a projectált kölcsön folyóvá tételének elhalasztásában, mint a mennyi előnyt biztosíthatna egy talán előnyösebb kölcsön, ha az későbben tétetnék folyóvá.

Next

/
Thumbnails
Contents