Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-242
90 242. országos ülés április 15. 1880. talál veszteni, nem lehet • oly nagy, mint azon aggodalmam, hogy Szeged város közönsége elviselhetetlen teherrel lesz megterhelve, mely a város fejlődését nagyban hátráltatja. De különben is, a mint én ismerem Szeged város jelen dolgait, daczára annak, hogy a t. kir. biztosságminden tőle telhetőt elkövet, hogy azok kellőleg siettetve legyenek, a tényleges építkezések megkezdhetése vajmi nagy időt kivan, ugy, hogy a valódi nagyobbmérvü építkezések ez évben, ha a kölcsön ma megköttethetik, sem kezdődhetnek, mert még hátra van az utczák, házhelyek kijelölése, a kisajátítások kérdése és ha ottan bizonyos része a polgároknak még talán törvényes útra megy, azon rész, a mely nem egyezett ki, —• a mit én roszalok, mert én sokkal előnyösebbnek tartom a polgárokra a kiegyezést, —akkor én azt hiszem, hogy Szeged városában ez évben a tényleges nagyobbszerü építkezések ugy sem kezdődnek meg. De mindamellett nem tartom azt egy évig tartó procedúrának, hogy egy új kölcsön köttessék, ismerve a pénzpiacz helyzetét, melyre a t. előadó úr is hivatkozott. Ha tudjuk, hogy ma tényleg olcsóbb a pénz, azért ne vegyünk fel drága pénzt, hogy még drágább is lehet. Már a pénzügyi bizottságban is hallottam ez indokolást a pénzügyminister úrtól, de nem ismerhetem el correctnek. Ellenindítványom befejezésében hivatkoztam arra, hogy Szeged közgyűlésén bizonyos törvényes formák sem tartattak meg. Az 1871-iki törvények világosan mondják, bátor vagyok, nehogy ha valakinek hajlama lesz czáfolgatni, ezt kifogásolja, felolvasni a szöveget. „A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha öt tag kívánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheltetéséről, terhes szerződések megkötéséről és községi kölcsönről vau szó, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni mindig köteles." Ezen „vagy" szócska világosan jelenti, hogy nem szükség öt tagnak kívánni, az elnök kötelessége elrendelni a szavazást. De gyorsan iparkodott az elnök befejezni a vitát, engem iparkodott elhallgattatni. E szerint t. ház, törvényességi szempontból is kifogásolom ezt az eljárást. Sok mondani valóm volna még, de bezárom beszédemet, mert végre is ismerem helyzetemet és tudom azt, hogy Szeged város közönsége óhajtása építkezni. Nem akarom Szeged közönséget az építkezéstől visszatartani és nem is múlt rajtam, hogy idáig késtek a dolgok; azonban lelkiismeretemmel számolnom kellett, mert a jövőben tisztán kell állanom a közönség és saját öntudatom előtt és ez kényszerített a felszólalásra. Én t. ház, még akkor is, ha Szeged közönsége akadályozva volna az építkezésben, ajánlanám indítványomat elfogadásra, mert daczára a kir. biztos és előadó ár mai felszólalásának, én meg vagyok róla győződve, hogy e törvényjavaslat alapján Szeged városát egészséges és a jövőnek megfelelő, erőteljes alakban reconstruálni nem lehet. Kérem a t. házat, méltóztassék elleniudítványomat elfogadni. [Helyeslés a szélsőbalon.) Komjáthy Béla: Mindenkitől inkább vártam ezen házban ezen ellenindítvány benyújtását, mint t. barátomtól, Bakay Nándortól. Nem azért, mintha véleményem szerint is ezen törvényjavaslatok ellen általában, de különösen ezeknek azon része ellen, mely a kölcsönművelettél foglalkozik , kifogást tenni nem lehetne. hanem azért, mert ő Szeged város polgára és képviselője. Távol van tőlem, mintha őt ezzel vádolni akarnám, mert meg vagyok róla győződve, hogy őt ebben is, mint minden egyéb más dolgokban tiszta meggyőződése vezérelte, csak a felett fejezem ki csudálkozásomat, hogy ő, a ki szülőés lakóvárosának érdekét mindig oly melegen hordta szivén, hogy az képes itten oly óhajoknak kifejezést adui, a melyek habár általában teljesen jogosultak is, most itt felhozva, Szeged érdekét bizonyára nem képezik. Meg vagyok róla győződve;, hogy ha ő nem lett volna eleve tisztában azon sorssal, a mely ellenindítványára vár, azt be sem mutatta volna, (Mozgás a szélsőbalon.) Midőn t. ház, ezúttal e helyen a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok elfogadása mellett szólalok fel, felszólalásom idejére elfelejtem azt, hogy a törvényjavaslatokat benyújtó kormánynyal szemben a leghatározottabb ellenzéki álláspontot foglalom el; elfelejtem azt, hogy a kormánynak minden eddigi működését és működésének irányát ugy politikai, mint pénzügyi szempontból mindenkor kárhoztattam, mert engem jelen felszólalásomban egyetlen egy eszme vezérel: Szeged városának érdeke, az elpusztult magyar város jövőjének megteremtése és annak biztosítása. T. barátom ellenindítványában és annak indokolásában, a törvényjavaslatokban projectált kölcsönt drágának tartja. Én, t. ház, ezt elismerem, sőt magam is azt mondom, hogy a kölcsön drága. De ezen beismerésem daczára is mindaddig, mig biztosítva nem vagyok arról, hogy e kölcsönt azonnal egy sokkal előnyösebb kölcsönnel lehetne helyettesíteni, nem merném ezen törvén} 7 ]avaslat megszavazását akadályozni, mert meggyőződésem az, hogy sokkal nagyobb veszély rejlik a projectált kölcsön folyóvá tételének elhalasztásában, mint a mennyi előnyt biztosíthatna egy talán előnyösebb kölcsön, ha az későbben tétetnék folyóvá.
