Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-223

223. országos ülés márczms 12. 1880. 6! két részre látom osztva. Egyik része az, melyre nézve én adtam be határozati javaslatot, másik része pedig az, mely az ideiglenes intézkedést óhajtja és kívánja fenntartani. Én tehát magában a határozati javaslatban két egymástól egészen eltérő kérdést látok foglalva és igy az én beadványomat határozati javaslatnak tekintem. Elnök: Engedelmet kérek. (Bálijuk!) A t. képviselőháztól függ megengedni, hogy élhet-e a képviselő ur zárszójogával; de a képviselő ur előadása folytán itt módosítványróllehet csak szó. Mert ha határozati javaslatot adott volna be, az magában egy egészet képezne, a t. képviselő ur azonban a kérvényi bizottság határozati javaslatának első részét kívánja módosíttatni, második részét pedig elfogadja. Ez tehát nem határozati javaslat, hanem módosítvány, (Helyeslés.) a házszabályok 146. §-a szerint pedig a módosítvány ellenindítványnak nem tekintetvén, annak előterjesztőjét kétszer szóihatás joga nem illeti meg. Egyébiránt a t. háztól függ, méltóztatik-e a t. képviselő urnák a szólást megengedni. (Fiattjuk ! Halljuk!) Madarász József: T. ház! Molnár Aladár képviselő ur is elfogadja a kérvényi bizottságnak (Felkiáltások: Nem!) Apáthi István képviselő ur által első részében módosított javaslatát. (felkiáltások: Nem!) Én legalább emlékszem beszédére (Felkiáltások: Bosszul emlékszik!) én úgy emlékszem és úgy vagyok meggyőződve, hogy a kérvényi bizottság határozati javaslatának két része. van. Az egyik, melynek ellenében Apáthy István képviselő ur azt kívánja, hogy — nem is tudom bizonyoson — talán a jogügyi bizottsághoz kívánja a kérdést utasítani. (Derültség. Felkiáltások: Mocsáry kívánja ezt!) Én felettébb sajnálom, hogy a t. ház oly jó hangulatban van, de hisz a szavazásnál ismét arról lesz szó, hogy az egész határozati javaslatra egyszerre, vagy két részben szavazzunk-e. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy két részre kell választani s előbb az első részre, azután arra kell szavazni, melynek ellenében Molnár Aladár t. képviselőtársunk adott be javaslatot. Én azt hiszem, hogy ha egy képviselő egy határozati javaslatot, egy ellenindítványt ad be a javaslat ellenében és azt kívüle kilenez tag aláirta, akkor nem vétethetik módosítványiiak, hamm ellenindítványnak és akkor a szót tőle megvonni nem lehet. Ez az én véleményem. Elnök: Talán végét lehetne vetni ezen vitának. (Helyeslés.) Részemről kénytelen vagyok ragaszkodni ahhoz, hogy forma szerint az, a mit Mocsáry Géza képviselő ur beadott, módosítvány. De miután a kérvényi bizottság véleményének első részét csakugyan nem módosította, hanem a helyett valami egészen mást tesz, igen könnyű lett volna a t. képviselő urnák és társainak a kérvényi bizottság határozati javaslatának második részét oda irni és csakugyan akkor határozati javaslat lett volna belőle. Én tehát arra kérem a t. házat, hogy bár ezen formahiba talán megtörtént, de miután csakugyan lényegesen mást tartalmaz azon indítvány, melyet Mocsáry képviselő ur beadott, mint a mit a kérvényi bizottság javasolt, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy ő is szólhasson. (Általános helyeslés?) Molnár Aladár: Miután Madarász képviselő ur az én határozati javaslatomra hivatkozott, félreértés elkerülése végett engedje meg a t. ház, hogy khiyilatkozhassam: Az én határozati javaslatom uern módosítványa az Apáthy t. képviselő úrénak. Én nem fogadtam el egyszersmind a kérvényi bizottság javaslatát és nem hozzá adni kérem a magamét. Apáthy t. képviselő ur javaslatát természetesei! elfogadtam. Ha ő nem teszi, én indítványoztam volna. Apáthy t. képviselő ur bizonyos dolog kihagyását kéri; én beadtam egy szerkezetet, melyben azon passus nem foglaltatik, tehát én is kihagyatni kérem, ennélfogva az enyimben az övé is benne foglaltatik. (Helyeslés.) Mocsáry Géza: Nem lennék kellő meltánylattal az előttem szólott t. képviselő ur beszéde iránt, ha nem nyilatkoztatnám ki már előlegesen is, hogy teljesen érzem a helyzet súlyát, midőn szemben ilyen egészen alapos és készült beszédre rögtönözve kell válaszolnom. Mindenekelőtt ki kell jelentenem azt, hogy én és azok, kik a határozati javaslatot benyújtottuk, a kérvényi bizottság javaslatának második részével tökéletesen egyet értünk és azt a magunk részéről elfogadjuk annál inkább, mert sem nekem, sem pedig az illető orthodox felekezetnek, eddig nem volt soha alkalma panaszkodni az ellen, mintha az ő népiskoláik a lehetőségig figyelembe ne vétettek volna. Ellenkezőleg, a közoktatási minister ur minden alkalommal és minden körülmények köztt a méltányosság és igazság szempontjából ezen követeléseknek eleget tett. Mielőtt Molnár Aladár igen t. képviselő ur beszédére némelyeket megjegyeznék, engedje meg nékem a t. ház, hogy Istóczy igen t. képviselő urnák tegnap mondott beszédére általánosságban némely észrevételt tehessek. (Halljuk!) Az igen t. képviselő ur a zsidó kérdést tegnapi beszédében, mint hatalmi kérdést állította fel. Én a magam részéről ezen kérdést nem tekintem sem politikai sem hatalmi kérdésnek, hanem tekintem tisztán társadalmi kérdésnek, a mely felett a társadalom annak idejében majd hivatva lesz a megoldás fonalát kezébe venni; s mert nem tartom hatalmi kérdésnek, nem is tartom idevalónak a felett akár n;ost, akár más alkalommal hosszasabb tárgyalásokba bocsátkozni. A dolog lényegére vonatkozólag kettőt említ meg a t. képviselő ur, neve-