Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-238

238. országos ülés április 10. 1880. 40 3 mely fölött még határozni kell, általában nem lehet ok arra nézve, hogy a ház saját maga által hozott határozatától eltérjen. Kimondatott ugyanis az ülés elején, ma reggel, (Ellenmondás a jobboldalon) meglehet, hogy a zúgolódó kép­viselő urak nem méltóztatnak tudni, azért mert akkor nem voltak jelen, kimondatott ugyanis, hogy két órakor a kérvények fognak tárgyal­tatni és az interpellatiók fognak előadatni. Ugyan kérem a t. házat, méltóztassék ma reggel hozott határozatához ragaszkodni. (Helyeslés a szélső' baloldalon.) Láng Lajos: Én azt hiszem, t. ház, leg­helyesebben járunk el, ha a kérvények tárgya­lását a jövő szombatra halasztjuk, mert arra már sokszor volt példa, hogy a kérvények elhalasz­tattak, de hogy egy képviselő beszédét azért halasztotta volna el a ház, még ha beszéd nem is volt olyan érdekes, mint a Csatár kép­viselő uré, azért halasztotta volna el, hogy a kérvények tárgy altassanak, erre nem tudok pél­dát. (Helyeslés és derültség.) Azért kérem a t. házat, méltóztassék a kérvények tárgyalását a jövő szombatra elhalasztani. (Helyeslés a jobb­oldalon). Szalay Imre: Én elhiszem, hogy a t, túlsó oldal, melynek nem valami dicsérendő erénye az, hogy szereti a változtatást, belenyugszik abba, hogy a mit határozott, az rövid időközzel megváltoztattassák. De bocsánatot kérek, én azt a parlament méltóságával megegyeztethetőnek nem tartom, hogy mikor valamit reggel 10 órakor elhatároz a ház, azt délután két órakor meg­változtassa. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor: T. ház! Még akkor is, ha tettleg állana az, a mit az előttem szólott kép­viselő ur mondott, hogy t. i a ház határozott volna e kérdésben reggel 10 órakor, akkor sem volna joga a t. képviselő urnák, a ház méltósá­gával meg nem egyezőnek deelarálni azt, ha mi az ország iránti tekintetből, a költségvetés tár­gyalásának folytatását követeljük, hogy mentől előbb túlessünk azon kötelességen, mely a költ­ségvetés tárgyalásával jár. (Helyeslés jobbfelöl.) De a t. ház nem méltóztatott ma határozni az iránt, hogy ma d. u. két órakor a kérvények tárgyal tassanak az interpellatiókkal. Erről a jegyző urnák, ki a jegyzőkönyvet vezeti, tudnia kellene; hanem igenis méltóztatott határozni a múlt alkalommal azt, hogy az ülések három óráig meghosszabbíttassanak. Minthogy pedig az eddigi gyakorlat szerint, szombaton a kérvények és az interpellatiók együttesen a 2 óráig tar­tandó ülésben, félkettőkor vétetnek tárgyalás alá : az elnök ur azon nézetben volt, hogy most fél­háromig a költségvetés tárgyaltassék és akkor kerül a sor a kérvények és interpellatiókra, ugy mint máskor szombaton, mikor az ülés kettőig tart, fél kettőkor (Helyeslés jobbfelb'l.) Most a t. ház objective itélő tagjainak bírálása alá bocsátom, hogy vájjon méltányos-e evvel szem­ben felszólalásokkal megakadályozni a tárgya­lás menetét és az által lehetetlenné tenni azt, hogy ezen fontos ügyben kellő meggondoltság­gal határozhassunk. Én tehát, mivel ezen vitat­kozással is csak telik az idő, arra kérem a t. házat, méltóztassék félháromig a tárgyalást folytatni s akkor a kérvényekre és interpella­tiókra térni át. (Elénk helyeslés.) Madarász József: T. ház! Nem szólal­tam volna fel, habár a t. ház elhatározta is teg­nap, rosszul teszi, ha most megakarja változ­tatni határozatát, hogy ma a kérvényeket tár­gyalja, oly napon, melyen interpellatió is van. Tehát csak azért szólalok fel, mert t. barátom Baross Gábor jegyző ur nem vette figyelembe a háznak azon gyakorlatát, hogy azon napokon, melyeken interpellatió nincs, mert van sokszor kérvényi tárgyalás kitűzve ilyenkor is, akkor félórával előbb szokta megszüntetni a tanácsko­zást. De mikor interpellatió is van, méltóztassék megnézni a jegyzökönyveket és naplókat, (Ellen­mondás jübbfdol) majd ráolvasok a t. képviselő úrra, ha nem hiszi, akkor rendesen egy órai idő­közzel szokta a ház tanácskozásait megszüntetni. Ezért tartottam kötelességemnek felszólalni, de ha a ház a kérvényeket ma tárgyalni nem akarja, elállók ebbeli óhajtásomtól. (Felkiáltások: Foly­tassuk a tárgyalást!) Antal Gyula jegyző (olvassa): 68. oldal. Rendes kiadás XVIII. fejezet 12. ez. Rendes bevétel VII. fej. 8. czím. Csatár Zsigmond: T. ház! Előrebocsátom, ha az ország azon állapotban volna, hogy bevételei az óriási kiadásoknak megfelelnének, nem csak a létező politikát fenntartanám, — habár egyes posta túlzott kiadásokat vesz is igénybe, sőt némelyik felesleges is — hanem az országnak utolsó pusztáját is ellátnám ilyen intézettel, mert vagyon- és személybiztonság! tekintetből és a gyors értekezés szempontjából az felette szükséges s annak létesítése, ott hol kifizeti magát, kötelesség. De mikor azt tapasz­talom, hogy örökösen egy bizonytalan kérdőjel­ként jelentkezik anyagiságunk állapota, midőn azt tapasztalom, hogy egyik napról a másikra csak jajveszékelve tudunk átmenni, mert állam­háztartásunk pazar és könnyelmű gazdálkodása tökéletesen a tönkhöz közel juttatta az országot, nem hunyhatok szemet azon posták felállítása előtt, melyekre az államkincstár évenkint hat, nyolez, tiz, ezer forintot is ráfizetni kénytelen. És itt eugedje meg a t. ház, hogy az életből merített és senki által meg nem czáfolható ismereteimet a t. ház elé bocsássam és kérjem a minister urat, hogy e részben a sajgó sebeket

Next

/
Thumbnails
Contents