Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-238

39g 238. országos ülés április lü. 1880. egy is a közgazdasági budget keretében előfordulna. Itt szó van egész közgazdaságunkban oly rendszerváltoztatásnak elősegítéséről, melynek szükségességét egész szakirodalmunk, a gazdaság minden ágának hivatott tényezői, de maga a minister is elismeri Itt nem oly tételről van szó, mely speciális érdeket, hanem összes mezőgazdaságunknak alapjában való megváltoztatásának érdekét érinti. Erre tehát a ministerelnök azon argumentuma, mintha abból következtetve még számtalan ily kiadást lehetne igénybe venni, nem alkalmazható. S ezen szempontból igen kérem a t. házat, méltóztassék a 150,000 frtot a közgazdasági bizottság javaslata szerint megszavazni. {Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra feljegyezve senki sem lévén, a vitát berekesztem. Szavazás előtt fel fog olvastatni a közgazdasági bizottság javaslata. Antal Gyula jegyző (Olvassa a javaslatot) ; „Tekintettel a marhatenyésztés fejlesztése és a fejlesztésnek általában elismert fontosságára és sürgős voltára; tekintettel továbbá arra, hogy végre is itt az ideje, hogy gazdaságunk reformálása terén hathatós módok és eszközökhöz nyúljunk; mely módok és eszközök megadása, a törvényhozás és a kormány lényeges feladatát képezik; és tekintettel végül arra, hogy az e téren teendő és sem az ország egyéb nagy kiadásai, sem az adózó polgárok jogosult kívánalmaival, sem végül az e téren okvetlenül teljesítendő feladatokkal még mindig helyes arányba nem hozható anyagi segélyzés, a gazdasági jólét és ezzel együtt az adózási képesség emelésére is hat; mondja ki a t. ház, hogy a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium rendes kiadásai XVIII. fejezet, 3. czím alatt a marhatenyésztésre előirányzott 61,000 frt helyett, 150,000 frtot szavaz meg." Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a közgazdasági bizottság ezen javaslatát ? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Wahrmann Mór előadó: T ház! Az egész czím függőben marad; de van ennek egy második alosztálya: „az erdőszet", erre nézve indítvány nem tétetett, de a pénzügyi bizottság nézete az, hogy az erre fölvett 60,000 frt nem tartozik a rendes kiadások közé, hanem az átmeneti kiadások közé. Arra kérem tehát a t. házat, hogy ezen 60,000 frt sorsa fölött az átmeneti kiadások tárgyalása alkalmával méltóztassék dönteni. B. Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: T. ház! Magam részéről szivesen beleegyezem, hogy az erdőszet czímen fölvett, az erdészeti törvény életbeléptetésére vonatkozó 60,000 frt ezúttal nem a rendes kiadások köztt, hanem — miután a törvény életbeléptetésére vonatkozik — most egyszer, ezen évben utoljára az átmeneti kiadások közé vétessék; a jövő évre —• természetes —• kötelességemnek fogom tartani rendszeres javaslatot tenni annak felhasználását illetőleg, a képviselőház elé. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni, hogy ezen tétel az átmeneti kiadások közé tétessék? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa) : Rendes bevételek VII. fejezet, 1. czím Bevétel, Szabadalmi díjak 13,000 frt. Elnök: 13,000 frt elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassd): „A központi értesítő" előfizetési és beiktatási díjaiból 2400 frt. Elnök: 2400 frt elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Összesen 15,400 frt. Elnök: Elfogadtatik összesen 15,400 frt. Baross Gábor jegyző (olvassa): Gazdasági tanintézetek. Eendes kiadások: XVIII. fejezet. 4. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 2. czím. Szalay Imre: T. ház! Midőn kijelentem, hogy a gazdasági intézetekre szánt dotatiót elfogadom, némely megjegyzést kívánok tenni, a mit a t. minister ur figyelmébe ajánlok. Ugyanis a gazdasági tanintézeteknél, ha a rovatokat végig nézzük, egy csomóba találjuk a kiadásokat, valamint a bevételeket is, a nélkül, hogy azok részletezve lennének, a mire pedig nagy szükség lenne, még pedig azért, hogy megtudjuk, micsoda arányban növekedtek a jövedelmek bizonyos ágakban azon tanintézeteknél, a melyek gabonatermelés, szőllőszet, vagy állattenyésztéssel foglalkoznak és hogy megtudjuk, mily arányban fognak növekedni a jövedelmek. Mert én részemről helyesnek tartanám, hogy a gazdasági tanintézeteknél, a hol éppen az taníttatik, a mi később az életbe kiviendő, nem hogy hanyatlás mutatkoznék, hanem, —• ha csak valami rendkívüli csapás nem fordul elő, — mindig előhaladás éressék el a jövedelmekben. Ennélfogva én fölkérem a t. minister urat, hogy legyen szives, minden esztendőben jelentést tétetni, vagy tenni és azt a t. ház tagjainak kiosztani, a melyben az általam említettek foglaltassanak. Ez az egyik. A másik, a mire bátor vagyok reflectálni, az, hogy midőn Hermáim Ottó t. barátom határozati javaslatát beadta, közbeszóltam, hogy nincsenek kísérleti állomások. Erre a mini-ter