Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-238

386 238. országoí ülés április 10. 1880. rövid felvilágosítást adnom! Nem lehet föltenni senkiről, hogy ha már a házban egy indítványt beterjesztett, hogy annak tárgyalását előbb kívánja, mint tárgyalva lett azon bizottság által, a melyhez való utasítást kérte az illető a háztól. Tehát én azon tételeket, a melyeket a pénzügyi bizoítsághoz utasítani kériem, ez úttal természetesen nem kivánom tárgyalni, hanem, a mint előbb mondám, azon tételnek, mely egyenesen a marhatenyésztés emelésére vonatkozik, 150,000 frtia való felemelését óhajtanám most tárgyalni. {Helyeslés balfelöl.) Kemény Gábor, földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister : T. ház! Bátor vagyok ezt illetőleg ismét megjegyezni, hogy én észszerűbbnek tartanám ezen szarvasmarha-tenyésztés emelésére szánt dotatióra vonatkozó indítványt akkor tárgyalni, mikor az ugyanezen czím alatt levő többi rovatok is tárgyaltatnak; még pedig két ok miatt: egyik, a mit felhozott az előadó ur, a mennyiben ez nem szokott különkülön tételenkiut megszavaztatni, hanem egy átlagos összegben, a másik ok pedig az, hogy akkor kétségkívül egy külön vita fog támadni, a mely erre, a gazdászat különböző ágaira vonatkozó indítványokat illetőleg, fog vonatkozni. Én észszerűbbnek tartom, habár valami nagy fontosságúnak nem, hogy később — hogy ugy mondjam — egy kalap alatt viíattassék meg, t. i. akkor, mikor a pénzügyi bizottság jelentése a ház előtt lesz. Hegedűs Sándor: T. ház! Én csatlakozom az előadó ur indítványához, hogy mindezen tételek függőben hagyassanak, különösen azon költségvetési forma miatt, a mit a minister ur is előhozott, a mennyiben nem is tudnám, hogy a ház milyen conelusióra juthatna, mert minden vita befejezése után, az elnöknek ki kell mondania a határozatot és megvallom, hogy ezen vita, ilyen conelusió nélkül végződnék ez alkalommal, mert az illető tételre nem mondhatná ki a ház a határozatot már magának a költségvetésnek formájánál fogva és pedig azon oknál fogva, mert ez alrovatoí tartalmaz, holott a hatáiozat mindig csak a főtételeket fejezi ki, ez a főtételnek alárendelt rovat; de csatlakozom előadó ur nézetéhez másodszor azon nemes intentiónál fogva is, a mely gróf Széchenyit azon indítványának előterjesztésére indította, a mely indítvány folytán, a kérdés a pénzügyi bizottsághoz tétetett át, oly utasítással, hogy e tekintetben jelentését a ház elé terjeszsze, mondom, ezen nemes intent ónál fogva is szükségesnek tartom, hogy ezen rovat függőben tartassék, mert egészen más combinatió és viszony állhat be az indítvány folytán, mint a mely eddig e tételre nézve a ház és a bizottság előtt volt. Azt hiszem, hogy egészen más módozatról lévén szó. 1 egészen más combinatió jővén tekintetbe, igy az ügy érdeke megkívánja, hogy a kérdés újra megbeszéltessék, kívánatos pedig ez annyival inkább, mert e tekintetben a tételek között a ministernek szabad keze van, már éppen költségvetés formájánál fogva, a mennyiben mindannyiszor, valahányszor egy főtétel van a költségvetésben felvéve, mindannyiszor ezen positióra nézve a ministernek szabad átruházási joga vau és a ház határozata is ugy fejeztetik ki. Mindannyiszor, valahányszor egyik tétel változik, akkor az egész más combinatió alá eshet egy második, harmadik tétel is és azért kérem a tisztelt házat, hogy ugy az ügy érdekében, mint a költségvetés formájánál fogva, méltóztassék a t. előadó ur indítvánvát elfogadni. (HelyeslésjobhfelŐL) Gulner Gyula: T. ház! Én nem osztozhatom az előttem szólott nézetében, mert az a költségvetés formáját egyáltalán nem alterálja, akár most határoz a t. ház e tétel fölött, akár később, egyidejűleg a többi tételekkel, melyek gr. Széchenyi Pál t. barátom indítványa folytán függőben maradnak, mert a végsomma csak akkor fog megállapittatni, ha a pénzügyi bizottság jelentése alapján, valamennyi tétel fölött határozott, majd a ház. Ez által tehát a költségvetés formája nem fog alteráltatni. Különben is hivatkozom a t. ház tudomására azokra nézve, mik tegnap történtek. Tegnap gr. Széchenyi Pál képviselő ur, mielőtt indítványa szavazás alá bocsáttatott volna, kijelentette, hogy indítványának ezen részét, mely szerint a 60,000 írtnak 150,000 frtra való felemelését indítványozta, visszaveszi és pedig azért, mert az illető bizottságok véleménye itt fekszik a ház előtt, azt tehát nem kell a bizottságokhoz visszautasítani. A kérdés e szerint már annyira megérett, hogy nem kell újra bizottsághoz utasítani, hanem azonnal határozhat fölötte a t. ház. A pénzügyi és gazdasági bizottság jelentése e tétel tekintetében itt fekszik és én nem látok nehézséget arra nézve, hogy a ház azon indítvány felett, melyet tegnap gr. Széchenyi Pál t. barátom tett és mely a közgazdasági bizottság indítványával azonos, hogy tudniillik a kérdéses öszszeg 150,000 frtra emeltessék, már ma vétessék tárgyalás alá. Én tehát hozzájárulok azon nézethez, melyet Baross Gábor és gr. Széchenyi tisztelt képviselő urak kifejeztek, hogy t. i. a ház e tétel felett most méltóztassék határozni. (Helyeslés.) Gr. Dessewffy Aurél: T. ház! Ha azon kérdés el lesz döntve, hogy vájjon most határoz-e a t. ház ezen tétel felett, vagy nem, akkor, ha a mostani eldöntés határoztatik el, bátor leszek némelyeket előadni. (Halljukl) Miután a közgazdasági bizottság azon tagjainak egyikéén