Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-238
238. országol ülés is voltam, kik azt indítványozták, hogy ezen összeg 150,000 frtra emeltessék, a mi különösen már a székesfehérvári országos congressus által szükségesnek jelentetett ki. (Mozgás.) Elnök: T. ház! Mindenekelőtt el kell határozni, hogy függőben tartsuk-e ezen tételt is, vagy pedig bocsátkozzunk bele annak tárgyalásába. (Helyeslés.) Miután a szólásra senki sincs feljegyezve, a vitát bezárom s kérem, hogy azok, a kik a rendes kiadások 8-ik fejezete 3-ik számának 3-ik rovatát most akarják tárgyalni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak azok felállani, a kik az elhalasztást akarják. (Megtörténik.) T. ház! A mint én kivehetem, a többség ezen pontot most akarja tárgyalni. (Helyeslés.) Wahrman Mór előadó: T. képviselőház! A közgazdasági bizottság azt indítványozta, hogy a gazdaság különböző ágainak emelése czíme alatt a harmadik rovatban, a szarvasmarha-tenyésztésre előirányzott 61,000 frt, 150,000 frtra emeltessék föl. A közgazdasági bizottságnak ezen indítványa, véleményadás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatván, ez alaposan foglalkozván a kérdéssel, tökéletesen méltányolta mindazon okokat, melyek a közgazdasági bizottságot ezen indítvány megtételére birták. De ezzel szemben a t. minister ur azon nyilatkozatot tette, hogy ő 150,000 frtot, tehát 89,000 frttal többet, mint a mennyi előirányozva van, nem képes ez idén észszerűen és helyesen felhasználni, tekintettel arra s hogy miután addig, mig a költségvetés tárgyalása be lesz fejezve, az évnek egy harmada már letelik, ő ezen tételnek csakis 25,000 forinttal való felemelését tarthatja ezélszeríínek. Szemben ezen nyilatkozattal, a pénzügyi bizottság nem tehetett mást, minthogy a t. háznak azt hozza javaslatba, hogy az előirányzott 61,000 frt 25,000 frttal emeltessék és ezen rovat alatt 86,000 frt szavaztassák meg. Ezek azon indokok, melyek a pénzügyi bizottságot arra birták, hogy a közgazdasági bizottság indítványát egész terjedelmében nem fogadta el. Részemről ajánlom a t. háznak a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadásra. Baross Gábor: Mint a közgazdasági bizottság előadója, jogosulva volnék most szólni. Minthogy azonban gr. Dessewffy Aurél képviselőtársam volt ki már a bizottságban is megtette ezen javaslatot, igen szívesen átengedem neki helyemet és kérem a gróf urat, méltóztassék szólásjogával élni. Most csak röviden kérem a t. házat, hogy a közgazdasági bizottság jelentésében foglalt indokolás alapján, méltóztassék az abban foglalt javaslatot elfogadni . (Helyeslés.) Gróf Dessewffy Aurél: T. ház! Köztudoáprilis 10. 1SS0. gg7 mású dolog, hogy nekünk egyoldalú szemtermelésünkben főképen az az érdekünk, hogy mindinkább ne csak a szemtermelégre fordítsuk figyelmünket, hanem egyéb mezőgazdasági termelésünknek is nagyobb terjedelmet adjunk, hogy a termelés különféíeségét meghonosítsuk. Ez volt azon vezéreszme, mely a közgazdasági bizottsig jelentésében foglalt javaslat megtételénél engem vezérelt. Midőn a marhatenyésztés nagyobbmérvü emelése czéloztatik, fölmerül azon kérdés, mikép lehet ezen emelést óhajtani, midőn tudjuk, hogy marháinkat kivinni nem lehet, hogy hizlalóinknak nincs tulaj doaképen piacza és ennélfogva ki lesz az, ki oly befektetést fog tenni, mely alig fogja magát kifizetni. r En azonban azon nézetben vagyok, hogy főkép oda kell törekednünk, hogy mint már tegnap is említettem, a termelés különféíeségét honosítsuk meg és éppen azért, ha tekintjük az egész országban marhatenyésztésüük mai létszámát és rósz minőségét, akkor határozottan ez az, a mi utal bennünket arra, hogy marhatenyésztésünket emeljük. A t. minister ur, a költségvetésben ez idén 61,000 irtot vett fel e czélra és különösei a pénzügyi bizottságban azon oknál fogva, mert mint monda, ezen összeget czélszerüen nem is használhatná fel. Ez volt azon fő indok, melynél fogva a pénzügyi bizottság ezen tételnek 150,000 frtra való emelését nem javasolja. Bátor vagyok állítani azt, hogy nem ezen 150,000 frt. a mennyi kéretik, de háromszor annyi is elkölthető, czélszerüen. A minister ur azt mondja, hogy már ápril havában vagyunk, tehát az év hátralevő részében nem költhető el czélszerüen. Ebben van valami, mert a minister ur mindig késlelteti az elköltést és tudjuk, hogy a fedezési idő is jóformán elmúlt. De ha egyáltalában belátjuk azt, hogy a markatenyésztést emelni kell, ha körültekintünk az országba') és látjuk, hogy a marhalétszám mily óriási módon fogy, ha tekiritbe veszszük azon pusztításokat, melyeket a métely előidézett, ugy, hogy ezrekre apadt a marhalétszám, mint a statistikai kimutatások bizonyítják — mert hiszen maga a minister ur az indokolásban felhozza, hogy vannak megyék, hol 200 db. marhánál nincs több — és ha megtudjuk, hogy nemsokára be fog következni azon idő, midőn törvény utján kimondatik, hogy keletfelé határzár hozatik be, akkor be kell vallanunk, hogy elkövetkezett azon idő, midőn jó eleve igyekeznünk kell marhalétszámuukat emelni, mert midőn majd 1882-ben be fog hozatíii a határzár, nem leszünk képesek fedezni a szükségletet. Mindezen okoknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni a közgazdasági bizottság