Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-238

3Ö0 ,2.18. orsaigíte glés április IV. 1880. kényszeregyezségntk fizetési hányad elöszabása nélkül való behozatalát kéri. Az országos magyar iparegyesüktnek Ráth Károly képviselő ur által benyújtott kérvényét, melyben az ipartörvény módosítását kéri, A pécsi íoagy. kir. államtiszíviselök Dr. Antal Gyula képviselő által beadott kérvényét, mely ben 10 k drágasági pótlékot kérnek. Mindezen felterjesztések és kérvények, a kérvé­ny i bizottsághoz utasíttatnak. Pilisy Ferdinánd, Zemplénmegye királyhel­meezi választókerülete országgyűlési képviselő­jének választása óta 30 nap eltelvén a nélkül, hogy ellene, kérvény adatott be, Pilisy Ferdinánd végleg igazolt képviselőnek jelentetik ki. {Szé­kéről fölállva.) T. képviselőház! Végre bemuta­tom a t. háznak a ministcrelnök ur egy levelét, melynek bemutatása talán helyesebben elnöktár­saim egyikét illette volna. (Halljuk!) De bízva a t. háznak irántam annyiszor tanúsított kegyességében és elnézésében és tá­maszkodva az 1875 : 1. t. ez. 7. §-ára, engedel­met kérek, hogy azt még magam terjeszthessem a t. ház ele és — {'elhasználva ez alkalmat — meg néhány szót intézhessek t. képviselőtársaim­hoz. {Halljuk!) Baross Gábor jegyző {olvassa a minister­flnók levelét) : Nagyméltóságú Szlávy József képviselőházi elnök árnak. O császári és apostoli királyi Felsége folyó évi ápril hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározvá­nyával, báró Hofmann Lipót köziig pénzügyini­nister urat ezen állásától legkegyelmesebben felmenteni s egyúttal Nagyméltóságotlat közös pénzügyministerévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Miről van szerencsén! Nagyin éltóságodat a közös kííltigyminister ur megkeiesése folytán, a képviselőház értesítése ezéljából, tiszteletteljesen tudósítani. Fogadja Nagyméltóságod stb. Budapesten, 1880. április 9-én. Tisza s. k. a Elnök: Nem szükség talán bizonyítgatnom, hogy én, — bármennyire megtisztelő rám nézve ő Felsége kegyes bizalma, bármennyire érezzem magamat általa kitüntetve •— az állomást, melyre Ő Felsége legkegyelmesebben kinevezni méltóz­tatott, nem kerestem, nem ambitionáltam, mert senki nálamnál magasabbra nem beesülheti azon megtiszteltetést, azon kitüntetést, mely ért akkor, midőn t. képviselőtársaim bizalma, ezen díszes helyre emelt. (Tetszés.) Tizszerezte ezen kitüntetés értékét azon szíves jó indulat, azon bizalom, melynek jelei­vel a t. ház és annak egyes* tagjai páriktilöab­I ség nélkül, a pártokon kivül álló elnököt napon­kint elhalmozták, azon kegyesség, melylyel gyengéit elnézték. {Élénk tetszés.) Azért nem puszta szólásforma, ha beval­lom, hogy fájdalmas érzés fog el, midőn enge­delmeskedem 0 Felsége legkegyelmesebb paran­csának, mely az elnöki széktől megválnom kényszerít. Es ha vissza emlékezem azon évekre, me­lyeket, mint párttag képviselői és hosszabb ideig ministeri minőségben e házban töltöttem, a néha éles vitákra, melyekbe időnkint tevékeny részt vettem, a nélkül, hogy a társadalmi barátságos viszony, melyben a ház különböző pártbeli tag­jaival állani miodig szerencsés voltam, csorbát szenvedett volna, — élesebbé lesz fájdalmam az által, hogy az elnöki székkel együtt, képviselői állásomtól is kénytelen vagyok megválni. Hanyatló erőm és ingadozó egészségem azonban már hosszabb idő óta nem engedi, hogy élénkebb részt vegyek a parlamentáris élet moz­galmaiban. Képviselői helyemet más, hihetőleg fiata­labb, épebb erő foglalandja el. A t. ház tagjai I között számosan vannak, kik az elnöki tisztre I nálamnál méltóbbak. Bármelyikét ezek közül j fogja a t. ház bizalma oda emelni, mindegyike | kétségen kivül oly jól, vagy nálamnál jobban I toltendí be azt. Távozásom ürt nem hagyanu maga után. De azért engedjék reméuyleuem, hogy néha­néha mégis meg fognak emlékezni volt képviselő társakról, ki, — bárhová szólítsa őt a köteles­ség, bárhová vesse a sors keze, •—- atolsó le­kelletéig hű fia lesz a hazának. {Zajos tetszés.) És most, t. ház, — fogadja, forró köszö­netem mellett irántam tanúsított kegyességéért. szokott kegyességével elnöki tisztemről való le­mondásomat. Képviselői állásomról való leköszönésemet az 1875: I. t. ez. 7. §-ának rendelete szerint, a mai nap folytán, eddigi elnök társaim egyiké­nek fogom benyújtani. Addig is engedje meg a t. ház, hogy még 1 egyszer és ez alkalommal utolszor foglalhassak helyet önök között mint egyszerű képviselő, fel­kérvén volt elnök társamat, hogy foglalja el az elnöki széket. {Hosszan tartó zajos éljenzés. Szlávy József folytonos éljenzések közepette el­hagyja, elnöki székét, melyet b. Kemény János al­elnök foglal el. Szlávy József a képviselők közti, fog­lal helyet.) Jókai Mór: T. ház! {Halljuk! Halljuk!) Nehéz feladatra vállalkozom, midőn búcsút vett elnökünknek, Szlávy Józsefnek classicus remek­ségü szavai után,,a t. ház érzelmeit tolmácsolni megkísérlem. Nehéz feladat ez, mert örömet és fájdalmat kellene egyszerre kifejeznem. Örömet

Next

/
Thumbnails
Contents