Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-237

237. országos ül ezen tanár urak hivatnak fel véleményadásra. Elmondtam már azt is, miként. Ugyanis azon szakemberek, kik nem háziak, később értesülvén a dolgokról, hol a sajtó utján, hol a tudomány terén, megtámadják a házi szakemberek véleményét, ezen ministerium igyekszik a nem házi szakembereket is bevonni. Magam is azok egyike vagyok, ki a phylloxera-kérdésben bevonattam a tárgyalásokba. Ezen firnctio azután az akadémiai tanárokat elvonja tanári kötelességöktől és azért ezen apparátustól, mely csak nagyon csekély mértékben járulhat a tárgy felvilágosításához, sokat várnunk egyáltalában nem lehet. Oly kérdéseknél, melyek megoldására más államok külön álló szerves testekkel szoktak birni, a melyeknek egyéb feladatuk nincsen. Az igen t. minister ur tegnap, határtalan meglepetésemre, igen ékes fölszólalásában többek között a phylloxera kérdést illetőleg, a bizottság működésében a bokros teendőket sorolta fel, minek folytán általában igen keveset tehet más dolgokban. T. ház! Bátor leszek, talán egy kissé humoristice is, ezen phylloxera dolgot az ő történelmi fejlődésében tárgyalni. [Halljuk!) A phylloxera kérdés Magyarországon két főkorszakra és több alkorszakra oszlik. A főkorszakok neve Trefort Ágoston és Kemény G-ábor. Az alkorszakok szerint való felosztás a következő. Legelőször volt az úgynevezett vörös kukoricza-idény. Akkor az összes bizottság bele volt szeretve abba, hogy a szőlősorok közé veres kukoriczát kell plántálni, mert a phylloxera rámegy és ott meghízik. Ez tehát a sertéshizlalásnak a phylloxerára való átültetése volt. (Derültség.) Résztvettek a bizottságban szakemberek közül, Jekelfalussy ministeri tanácsos és Berczely Jenő igazságügyi ministeri tanácsos és több igen kiváló phylloxera szakember, (Derültség.) kik azonban inkább csak a társadalom phylloxeráival vannak elfoglalva, ha ugyan vannak ilyenek. Én, ki akkor ellenvéleményt képeztem, minthogy a magyar-óvári gazdasági tanintézet ministeri házi szakerői, a többiekhez csatlakoztak, természetesen leszavaztattam. Ezzel letelt ez a korszak és végződött a pancsovai irtással, a mi az országnak 80,000 írtjába került és a melyre nézve elrendelt vizsgálat eredményét, még mai napig sem látjuk a ház asztalán, noha meg volt Ígérve és meg is sürgetve. De megyek tovább, t. ház. A második korszak az úgynevezett asphalt korszak. Az a magasabb bölcseség és szakképzettség, mely némelyekben van, azt találta, hogy talán legjobb lesz, ha az illető szőllő-területet hermetice elzárják. Egyáltalán valamit hermetice elzárni, igen relatív fogalom; absolut vacuum nincs, ezt a physica mondja, A ki ezen rovar respiratióját ismeri, április 9. 1880. ggg tudja, mily csekély mennyiségű levegővel éri be, tehát a talaj határozott elzárása teljesen lehetetlen. Csatlakozott ezen korszakhoz az úgynevezett dohánylé-korszak és csatlakozott hozzá némi részben még az a régibb német theoria, t. i. a meszes korszak, midőn azt mondták, hogy midőn valamely terület meg van szállva phylloxera által, a talajt egy lábnyi magasságra mészszel kell behinteni. Magánbeszélgetésben, szóba kerülvén, csak arra utaltam, hogy akkor okvetetlenül szükséges volna, hogy a Mátra meszes hegyeit mészszé égessük és a meszet azután a Hegyaljára, minthogy az trachyt-terület, ráborítsuk. (Derültség.) Ez azonban akkora költséget okozott volna, hogy erre már nem vállalkoztak sehogy sem. T. ház! Négy évi küzdelem után, a phylloxera-kérdés ott áll ma, a hol állt ezelőtt négy évvel, (ügy van! a szélső baloldalon) Ezt tiszta lelkiismerettel mondhatom, mert a négy évvel ezelőtti 80 ezer frtos irtásban végződött. Most kezdődik egy még meg nem határozható összegű újabb irtás. A tanácskozások e körül ma folynak, de oly lassúsággal, melynek hogy én, ki nem vagyok ugyan annyira elfoglalva, mint egy minister, de mégis lehetőleg szoktam tevékenységet kifejteni a társadalomban, az egyleti életben, én még sohasem tapasztaltam, hogy ezen kérdés tárgyalása, az enquete-eken való megjelenés, engem valami munkálat keresztülvitelében megakadályozott volna. Hanem az psychologice lehetséges, magam is ismerek igen derék embereket, kik vabihányszor egy eszme measzállja őket, absolute nem képesek mással foglalkozni, csakis ezen eszmével foglalkoznak és más téren gyakorlati munkásságot kifejteni nem képesek. Én a phylloxera-bizottságban nem is ugy vagyok, hogy reményleném, hogy ezen kérdést oly nagygyá fogjuk tenni, hogy a ministert tökéletesen elfoglalhatná, sőt azt sem hiszem, hogy egy radicalis szert fogunk felfedezni és egyedül csak azért vagyok ott, hogy esetleg nagyobb szerencsétlenséget lehetetlenné tegyek. Egyáltalában sajátszerű thema ez a rovarkár thema, melyet nem tudok eléggé jellemezni. A nagy publicitás következtében megtörténik, hogy ha egy gazdaember észrevesz egy rothadt szőllőfürtöt, vagy lát egy állatot, melyet sohasem látott, mert nem nézett utána, azt beküldi Jókai Mór képviselő ur lapjába, mely valósággal brillírozik azzal, hogy mindjárt óriási veszedelmeket lát és rámutat a nemzetgazdasági károkra. A „Hon" felszólalása, a lap óriási elterjedtségénél fogva, (Derültség) a kedélyek fel vannak izgatva, a veszedelemmel szemben, melyet nem ismer senki. Ekkor az eljárás a ministerium initíativája következtében rendesen a következő. Utasittatik