Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-237

356 ^37. országos filé az illető osztály vezetője, hogy az illető vidéken a főispánt, az alispánt, vagy más ily közeget keressen meg, hogy az állatot küldje be. Az állat elmegy a ministerinmba, onnan szám alatt protocollálva Magyar-0 várra. Ott előveszik Tasehenberget és ennek nyomán meghatározzák az állat nevét és ismét az egész acta csomót vissza­küldik a ministeriumba és aztán megjelen a com­munique, melyben meg van mondva az állat neve, néha szaporodási módja, néha az is, hogy ezt bizony kiirtani nem lehet. De miután esak Tasehenberg alapján tör­ténnek a meghatározások, miután rendesen c^ak csőszök és pandúrok által szedett rovarok kül­detnek be, megtörténik, hogy valahol Verestgy­házán fellép a kendermagbogár és meghatározta­tik Peritelus grisensnek, mert Tasehenberg a Rajnamellékről irja le, igen! de nem megy Veres­egyházra, mert a geographiai távolság- kissé nagy. Sőt van egy másik eset is. Temesvár város érdemes képviselője egyszer valóban szükséges­nek találta kérdezni, váljon méltó-e az, hogy a kormány Temesvár környékén szedett tokokat, sáskatojás czíme alatt és felhozta a múzeumba. Az ügy a kormánynál, a kellő komolysággal és az ügyviteli számok szaporodásával kereszíü! ment valamennyi fokozaton és a múzeumban pedig kitűnt, hogy azok a Phryganeahu'vának tokjai és nem tojások, egy tökéletesen ártatlan állat, mely a Tis-zavirág közelébe tartozik és azért, mert a folyók kiöntötték, a rétet elözön­lötték. Van egy harmadik eset is. Minden szőllő­gazda tudja és reszket tőle. Megtörténik, hogy a hegyaljai borászok hallották a iortrix pillariá­nak hirét és észre vették, hogy szőileikben is történnek eféle károk. Ók beküldték a typuso­kat a mmisteriumhoz, a ministerium meg Ovárra, de az izgatottság olyan volt, hogy nem lehetett várni a hivatalos lebonyolítást és következett az, hogy Zemplén megye főorvosa beküldött egy pár példányt a múzeumba és mi táviratilag értesítőt tük ugy, hogy 12 óra alatt mdta, hogy az tortrix pilleriána. A ministerium házi szakértőire nézve épp az jellemző, hogy midőn a magyar fő­város kellő közepében van egy országos köz­ponti intézet, melynek van erre nézve töké­letesen szabatos classicus gyűjteménye és erre a szakra tartozó legnagyobb szerű irodalma, midőn vannak tisztviselői, kiknek reggeltől estig nincs egyéb feladatuk, csupán az, hogy ily meghatá­rozásokat végezzenek, akkor ez intézet mellőz­tetik és dédelgetretnek azok, a kikben elisme­rem, hogy jóakarat van és derék becsületes ifjak, de tapasztalat nincs, sőt ha volna is, az academiák felszerelésénél fogva, a legjobb akarat mellett sem tehetnek semmit. Én tehát egyáltalában kinyilatkoztatom azt, hogy én nem fogadhatom el azt, hogy a phyl­április 9. 1880. loxera és egyáltalában a rovarkák kérdése, a t. minister urat becses tevékenységében bármikép megakadályozhatta, vagy gátolhatta volna. Áttérek t. ház, minthogy gyakorlati czélokra törekszem, egy igen nevezetes ágra, a melyet én kender-kérdésnek nevezek. A mennyire az én adataim nyúlnak, a kender kivitele a következő volna: 1868-ban 931,546 ft, 1869-ban 1.551,543 ft, 1870-ben 1.623,555 ft, 1871-ben 1.713,701 ft, most az körülbelül 2 millió frtot tesz. Ez a so­rozat mutatja ennek az ágnak folytonos emelke­dését, de megszabja annak határait is, mert töb­bet, mint ez idő szerint kiviszünk, Magyarország­ból kivinni nem birunk, egyszerűen az oknál fogva, mert a kender feldolgozásnak pendanfja nem lehet más, mint a délamerikai rabszolga­ság. {Mozgás jobb/elöl.) Hiába mosolyog a tisz­telt minister ur, mert én szolgálhatok statisztikai adatokkal arra nézve, hogy az alföld területén, hol kender termeszretik, mihelyt az áztatási perió­dus bekövetkezik, megkondul a harang és a halottakat szállítják napról napra ki, egész az áztatási idő lefolyásáig. Hogy ezt egész szilárd alapra fektessem, az, a mibe a kender feldolgo­zása kerül, következő : egy község, a melyet e tekintetben felvettem és a melynek 400 telke van, producál 20 ezer mázsa kendert, tehát egy millió kiló törött kendert, mely áll 3 millió fogásból, tudniillik törés alá számítva. Ennek törése 15 millió perezben, vagyis 250 ezer munka órá­ban, avagy 12 órával, 20.833 naj:számba kerül és kell tehát hozzá 450.000,000 ütés, mely megfe­lel 6 milliárd 3000 kilo nyomásnak. A ki az olasz kendertermelést, ha nem is autopsia után, hanem az olasz illető ministerium kiadványai utján megismerte, az láthatja, hogy az a körül­mény, miszerint az olasz kender után, évenkinti export körülbelül 40 millió lírát tesz ki, egye­nesen a segéd-gépeknek, egyenesen az áztatási rendszer rationalis voltának köszönhető. Nem a jelenlegi t. minister ur, hanem valamelyik előtte levő, belátva sürgősségét annak, hogy csakugyan szükséges volna arra nézve valamit tenni, hogy a nép ezen ölő munkától megkíméltessék és egyszersmind a kendertermelés és export elő­mozdittassék, annál is inkább, mert ki van mu­tatva szintén vizsgálatok által, hogy az apatini kender, a velenczei arsenálban megejtett próbák után, felülmúlja tartósságban az olasz kendert. Kevéssé szépségénél fogva különösen alkalmas vitorlákra és durva kötelek előállítására, szóval meggyődődésem az, hogy egy pár évi tanulmány, rationatis oktatás, jó példaadás, egy kísérleti ábomás foglalkozása hamar eredményezné, hogy egyidejűleg a kendertermelés is nagy mérvben fokoztassék. Mondom, a minister ur egyik elődje ezt belátva, elhatározta, hogy segédgépek be­szerzésére kell némelyeket fordítani. No, már

Next

/
Thumbnails
Contents