Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-222

222. országos ülés márczins 11. 1880. ­Van szerencsém a t. háznak bemutatni a ministerelnök ur levelét, mely szerint 8 cs. és ap. kir. Felsége a képviselőháznak Rudolf cs. és kir. főherczeg és trónörökös ő fenségének Stefánia kir. herczegasszouynyal történt eljegyzése alkal­mából nyilvánított üdvözletét és szerencsekivá­natait Örömmel és őszinte köszönettel fogadni méltóztatott. A t. ház hódoló tisztelettel tudo­másul veszi. Ezenkívül van szerencsém a t. háznak be­mutatni Temesmegye Knéz községbeli telepít­véuyeseinek és volt haszonbérlőinek Ráez Atha­náz képviselő ur által benyújtott kérvényét, melyben kérik, hogy az utóbbi években a kincs­tárnak hátralékban maradt haszonbérlet nekik kegyelem utján elengedtessék. Kiadatik a kér­vényi bizottságnak. Következik a napirend: az 1880. év első negyedében viselendő közterhekről s fedezendő államkiadásokról szóló 1879. XLVI. t. ez. ha­tályának 1880. május 31. napjáig leendő kiter­jesztéséről szóló törvényjavaslat harmadszori fel­olvasása. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: A kik az imént harmadszor felol­vasott törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassa­nak felállani. [Megtörténik) A többség elfogadja. Tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a mélt. főrendekhez fog átküldetni. Hogy ez még a mai ülésben megtöriénhessék, méltóztassék az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot meghallgatni. Baross Gábor jegyző (olvassa a jegyző­könyvi kivonatot). Elnök: A jegyzőkönyv ezen pontja ellen észrevétel nem tétetvén, az hitelesíttetik. Következik a napirend második tárgya: a tegnap félbeszakadt tárgyalás folytatása. Vizsolyi Gusztáv: T. ház! Azok után, a miket a kérvényi bizottság előadója elmondott, valóban feleslegesnek mutatkozik felszólalásom s ha mégis szót emelek, ennek oka főleg az, mert a vita folyamában azon nézpontok, a melyek a kérvényi bizottságot határozati javaslatának ho­zatalára indították, mindinkább háttérbe szorít­tattak. Molnár Aladár t, barátom, a maga előadá­sában oly ragyogó világításba helyezte a kér­vények sorjegyzékében második helyen foglalt kérvénynek jogosultságát, hogy önkénytelenül a legmélyebb árnyba kellett neki tenni, a kérvények sorjegyzékében első helyen fölemlített úgyneve­zett orthodoxok kérvényét. Igen természetes hogy 8 logicai következtetésével, azután azon határozati javaslatra jutott, a melyben az executivának ha­táskörét, a lehető legszorosabb és legszűkebb körbe és határok közé szorítván, annak minden mozoghatását úgyszólván megszüntette és mintegy előre megkötött kézzel bocsátja a ministert a további teendők teljesítésére. Ennek ellenében Mocsáry Géza t. képviselő­társam tegnapi szónoklatában azon álláspontot foglalta el, a melyen 1874-ben kevés módosítás­sal Zsedényi Ede volt képviselőtársunk állott. Igen természetesnek mutatkozik, hogy ezen két, egymással ellentétes nézet egyikére sem helyez­kedhetett a kérvényi bizottság, mint ilyen, bármi lett légyen is egyes tagjainak nézetük. Ezen kérvények nem most kerülnek először a t. ház elé, bőven méltóztatnak emlékezni arra, a mint ezt a kérvényi bizottságnak előadója is ismétélte, hogy ezen ellentétes óhajok az iskolai alapnak megosztására nézve, már többször elő­fordultak itt e házban. 1874-ben, midőn ezen iskolai alap ügye tárgyaltatott, 8—9 határozati javaslat adatott be, a melyek közül többséget egy sem nyervén, elnapoltatott e tárgy és főleg azon indoknál fogva, a melyről a naplónak át­olvasása után meggyőződhetik mindenki, mert ezt az ügyet a háznak egyszerű határozata által eldönthetőnek senki sem tartotta akkor, a mint ma sem tarthatja senki. Csakis az összes tör­vényhozás közreműködésével lehet e kérdést vég­legesen eldönteni. És éppen ez volt az indoka annak, hogy a kérvényi bizottság — tekintettel arra a praecedeusre is, mely szerint a ház a közalapítványok jogi természetének megvizsgá­lására küldöttséget küldött ki — hozza javas­latba azt, hogy — ez szintén közalapítványi alap lévén — ennek jogi természete megvizsgálása is azon időre halasztassék, midőn a többi alapoknak megvizsgálását a t. ház bölcsesége idő- és czél­szerűnek fogja találni. És e tekintetből igenis igazságuk van azoknak, a kik ezen kérdésnek máról holnapra való elodázását hozták föl ellenünk; mert ezen kérdést mi még jelenleg, idő- és czélszerűen meg­oldhatónak nem tartjuk. Azonban addig is, mig ezen végleges megoldás bekövetkeznék, a kérvényi bizottság bizonyos ideiglenes intézkedések meg­tételét tartja szükségesnek s azért ajánlotta el­fogadás végett határozati javaslatának második részét. Tekintve ugyanis a közalapítványok keze­lését szabályozó 1791 : XXIII. t. ez. rendeletét s tekintvén azon általunk óhajtandó culturalis czélok elérhetését, melyeknek legfőbb eszközeiül a rabbi-seminarium és népiskolák szolgálnak, oly ideiglenes intézkedés életbeléptetését hozza a kérvényi bizottság javaslatba, mely a ház ellen­őrző jogának fenntartásával, az executiva hatás­körébe utasítja ezen alap jövedelmeinek értéke­sítését ; oly módon, hogy a folyamodók mindegyik részének igényeihez képest, a méltányosság, törvényesség és igazság szerint segélyezés nyuj­tassék.

Next

/
Thumbnails
Contents