Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.
Ülésnapok - 1878-236
236. országos ülés április 8. 1880. ggg adni meg gazdaságunknak azon ápoló szervet, mely nélkül annak haladása szórványosan talán igen, da általános, a legalsóbb rétegekig is leható, pedig ez a fődolog, soha sem leend. (Helyeslés balfelöl.) Hatósági jelleget ezen egyleteknek adni természetesen lehetetlen, de ezt talán alig kívánja valaki, hanem az igenis felette kívánatos, hogy a társulás alapján létesült egyleteket saját jövedelmük és munkaterőlt fontosságának mérvéhez képest a kormány rendes állami segélyben részesítse, mert ez által nemcsak szolgálat• képesebbekké teszi őket, hanem jogczímet is nyer folytonos tevékenységet és pontosságot kívánni tőlük. Meg vagyok róla győződve, hogy a legtöbb gazdasági egylet hálával fogadná, ha a kormány ilyformán módot találna arra, hogy a hanyag elnököket és választmányokat a közbizalom és kitüntetés fejében elvállalt erkölcsi kötelességük hivebb teljesítésére szorítsa. És ha az államnak joga van a kereskedő és iparos osztályt arra kényszeríteni, hogy külön érdekképviseletet tartson fenn a maga számára, ezen jogának a gazdákkal szemben is egy, vagy más alakban meg kell lenni, de megvan azután a földmívelés iránt viszont azon kötelessége is, hogy annak ápolásáról az erre szükséges szervek fejlesz rése által, szintén kellőleg gondoskodjék. A gazdasági egyletek működésének hatályosbítása nálunk tehát, t. ház, állami feladat, azonban várbatjuk-e, remélhetjük-e annak megoldását a földmívelési minister úrtól, a ki saját hivatásának is oly kényelmes magyarázatot szeretne adui. [Élénk helyeslés balfelöl.) A gazdaságot általán előmozdító teendők köztt, t. ház, felemlítik az országosan egybegyűlt gazdák a hitelviszonyok javítását és a nagyobbra érvíí amelioratiók lehetővé tételét. Ezekre vonatkozólag azonban a t. ministerelnök ur az általános vitában oly kijelentéseket tőn, melyek után nincs semmi reményem arra, hogy a kereskedelmi minister ur, akár a takarékpénztárak reformjára, akár a gazdasági szövetkezetek terjesztésére, akár a talajjavítási hitelforrások megnyitására nézve valamit bátorkodjék kezdeményezni. Ugy van! a baloldalon.) Egyébiránt a talajjavítás fontosságát a kormány, ugy látszik, daczára, hogy mintegy mutatóul arra, hogy ilyen is van, alkalmazott egy pár gazdasági mérnököt, nem méltányolja eléggé. (Igaz! a baloldalon.) Mert azon jelentés is, melyet a kereskedelmi minister ur a eultur mérnökök által eszközölt munkálatokról közlött, csak azt bizonyítja, hogy a létező szükséghez képest e részben mily aránytalan csekélység történik és hogy ennek okát főleg a niulbatlanul megkívántató tőke beszerzésének nehézségeiben kell keresni. Azonban a t. ministerelnök urnák a talajjavító bankokról és az azok követeléseinek biztosítására | szolgáló elsőbbségi jogról mondott véleménye, mely szerint képzelhetlen, hogy arra pénzt adjon valaki, pedig hát az egész mivelt világon tényleg adna, mit bizonyít az ift már felhozott porosz törvény mellett, főleg az angol the improvement of land act, melynek 9. §-a egyenkint felsorolja azon eseteket, midőn azon elsőbbségi jog igénybevételének helye van, továbbá azon nyilatkozata a t. ministerelnök urnák, hogy a talajjavítás nem valami elsőrendű gazdasági kérdés, teljes biztosíték nekem ez iránt, hogy e tekintetben minden ellenkező értelmű nyilatkozatok daczára, figyelemre méltó haladásnak nem is nézhetünk elébe. (Ugy van! a baloldalon.) Felemlíti továbbá, t. ház, a gazdák kérvénye, hogy a földmíves-iskolák szaporítása, az u. n. ferrae école-ok rendszere szerint szükséges. Ez mindenesetre nagyon kívánatos volna, de azt hiszem magában azon a bajon, melyet népünk gazdasági értelmetlensége képez, nem segítene. Pedig ez sokkal nagyobb baj, mint a minőnek közönségesen tartani szokták, mert hiába lesz minden külső segítség, melyben a gazdaság részesittetik, ha egyúttal a gazdák zömének értelmi szinvonalat is lehetőleg nem emeljük. (Igaz! balfelöl.) A nép erkölcsi nevelésének vezetése nem ezen tárcza hatáskörébe tartozik, de a gazdasági nevelés előmozdítása minden irányban annak feladata. Ezen nevelést már a tanító-képezdéknél kellene kezdeni, (Ugy van! a baloldalon) hogy azután a népiskolákban azt folytathatni lehessen. Az eszme, a mi közoktatási törvényünkbe is fel van véve; a francziák 1878-ban adtak testetneki, a mi eddig nálunk nem történt, pedig valósítása itt sem járna legyőzhetlen nehézségekkel, rendkívüli haszna pedig elmaradhatlan lesnie. Én csak reá akartam ezen nagvon fontos térre mutatni, melyen eddig nálunk alig történt valami, mig ellenben a felsőbb gazdasági oktatás terén oly vívmányaink vannak, melyeket fejleszteni kell ugyan, pl. jó volna az óvári gazdasági akadémiáink kissé gyakorlatibb irányt adni, jó volna a budapesti tudomány-egyetemen, hol birtokos ifjúságunk leginkább képeztetik, a természeti tudományok tanárainak bevonásával, külön gazdasági tanfolyamot berendezni, mert azon ismertek megszerzése reájuk nézve nagyon fontos, de azon vívmányokat a tisztelt ker. minister urnák, midőn azt elemezte, hogy tárczája körében eddig mi történt és mi nem történt, már csak a hivatalbeli elődei iránti udvariasság tekintetei miatt is, elismeréssel kellett volna számba venni. A második országos gazda-értekezlet t. i. a termelés egyes ágainak emeléséről szólván, hangsúlyozza a helyesebb arányok behozatalát a gazdálkodásban és felemlíti, hogy e részben az állat, különösen a szarvasmarha-tenyésztés előmozdítására (kellene az államnak többet tenni. Hogy ezen