Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-236

322 296. onzágos ülés április 8. 1I&0. senyre utalt magyar ipar támogatására, a kor­mány részéről a szükséges segély megadassák? tanulmányozta-e, hogy mily módok és eszközök legyenek azok, melyek az ily aránytalan ver­senyre utalt magyar ipar számára, a megélhetés feltételei megteremtessenek, a miről gondoskodni kötelessége. E kérdés az iparos körökben vítattatik, ezek a maguk részéről véleményeket adnak; de tett-e a kormány is tanulmányokat erre nézve. Más államokban, midőn fontos közgazdasági kérdések merülnek fel, midőn kalamitások mutat­koznak, a kormány első kötelességének tartja szakértők meghallgatása utján a helyzet felisme­résére jutni. Ugyan kérdem, hogy tett-e a kor­mány ez irányban valamit az új kiegyezés óta? Én figyelemmel kisértem a kormány nyilatkoza­tait és működését, de nem találok egy pontot sem, mely azt bizonyítaná, hogy ez irányban a kormány csak egy lépést is tett. Azt tudom, hogy a jelenlegi minister ur 1879. májusban ígéretet tett „a monarchia két része forgalmi viszonyaira vonatkozó statisztikai adatok gyűj­tési módozataira nézve" lépéseket tenni; de már egy év elmúlt azóta. Azt az elmúlt évet nem érzi-e a minister ur elégnek? Vagy még mindig kevés az idő arra, hogy ez irányban is csekély teendőit megtette volna. Vagy nekünk oly bőven van időnk az ipar terén még most is gondol­kodni a felett, hogy mit is kellene tenni ? Kutat­tam, hogy más irányban történtek-e a kormány részéről lépések, melyek az iparos világ hely­zetének felismerésére vezettek. Konstatálhatom, hogy semmit sem találtam. De többet mondok. Találtam azon mulasztását a kormánynak, hogy azon az iparos közönségnek és az országnak egyhangú véleményében kifejezett kívánságnak sem tett eleget, hogy az ipartörvény revisiójára vonatkozó indítványát, javaslatát már eddig be­nyújtotta volna. Már évekkel ezelőtt hangzott fel e házban is és e házon kivül is ezen revisió szükségessége. Nem tagadta ezt maga a kormány sem, sőt 1879. május havában Gaál Jenő kép­viselőtársam interpellatiója folytán, a kormány azon határozott ígéretet tette, hogy ezen revi­sióra vonatkozó javaslatát ugy fogja beadni, hogy a jövő országgyűlési eyklus alatt lehet­séges legyen tárgyalni. Már t. i. ezen ország­gyűlési eyklus alatt, mert az Ígéret múlt év május havában tétetett. En magánúton is voltam bátor tudakozódni az iránt, vájjon a minister ur ezen ígérete miként fog teljesülni. De azon fel­világosítást nyertem, hogy a minister ur még a tanulmányozás stádiumán sincs túl és hogy a kérdést csak most fogja tanulmányozni. Nyolcz év múlt , hogy az ipartörvény meghozatott. A t. minister urnák 8 év tanulmánya még most sem elég, hanem most fog csak lépni a tanul­j mány terére. Évekkel ezelőtt a minister ur előre azon határozott ígéretet tette, hogy rövid idő alatt benyújtja és a ház tárgyalás alá veheti. Ma kisült, hogy még a tanulmányozás stádiumán sincs túl ezen ügy és annyi bizonyos, legalább, ha csak a t. minister ur kegyelme arról nem gondoskodik, akkor az országgyűlési eyklus el fog múlni és a javaslat nem fog a ház elé ter­jesztve lenni. Azt gondolom, hogy ezzel consta­tálva van a kormány menthetlen mulasztása és bűne az iparos világgal szemben. Az iparos világ a helyzet megismerésének magaslatán áll és nem érdemli meg azon vádat, melyet, ha igaz a hírlapi tudósítás, legközelebb a háznak egyik tekintélyes tagja, Kautz Gyula képviselő ur emelt, hogy t. i. az iparosokat lomha közérzület jellemzi. Az iparosvilág saját körében meg­teszi, a mit tenni képes; megteszi mindazt, a mitől részint anyagi, részint szellemi mívelő­dését várhatja. Az iparos világ méltán tekinthet a ministerium felé, úgymint mostoha atyja felé, a ki az ő érdekeiket teljesen elhanyagolja. A t. minister ur, tudom készen lesz ezen vádra azon felelettel, hogy a ministeriumnak annyi a teendője most ezzel, majd azzal a tör­vényjavaslatnak kidolgozásával — hisz e ved­rekkel lépett elő 1879. május havában Gaál Jenő képviselő ur interpellatiójára adott vála­szában is — hogy csakis a ministerium sok teen­dője miatt késik ezen javaslat benyújtása. Én azt gondolom, hogy a kormánynak ily védvekkel fellépni nem szabad, mert annak ide­jének kell lenni; a mely kormány ezzel fellép,, az tehetetlenségének bizonyítványát adja ki s ettől az ország elvárja, hogy adjon helyet oly kormánynak, a mely ily védvekkel nem fog elő­állni, hanem megteszi kötelességét. Ám viselje el e mulasztás bűnét továbbra is a kormány és viseljék azok, kik a kormánynak ezen mulasz­tásait helyeslik; én részemről a felelősségből osz­tozni nem kivánok, hanem ez irányban egy ha­tározati javaslatot akarok benyújtani, a melyet elfogadás végett a t. háznak ajánlok. Azon reményben, hogy t. ház többsége belátván már, hogy a halogatásnak többé helye nincs, belátva azt, hogy az iparos közönség megérdemli azt a figyelmet, hogy a mi saját érdekében, de az ország érdekében is önfennállhatásának alpháját képezi: a jó ipartörvény megalkottassék, illető­leg a meglévő törvény a jelen viszonyokhoz alkalmaztassák. S miután a kormány többször ígéretet tett, de azt nem teljesítette, részemről azt gondolom, hogy a kik a mulasztás bűnében osztozni nem akarnak, határidőhöz kell a kor­mányt visszautasítni a javaslat benyújtására. Ám a kik nem pártolják, viseljék tovább a felelelős­séget, a közönség majd itálni fog felettük. Hatá­rozati javaslatom így szól: (Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents