Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-235

30S 235. országos ülés április 7.1880. kat, a melyek nem magyar nyelven vannak kiállítva. Ennek ellenében t. ház, én azt hiszem, hogy arra nézve, vájjon az ügykezelési nyelv magyar-e vagy nem, a legdöntőbb bizonyíték az, hogy az a főnök, a ki egyszersmind az igazgatót távollétében helyettesíti, mert az igazgató után a legmagasabb rangú tisztviselő, tősgyökeres magyar ember, a mint arról maga Madarász képviselő ur is meggyőződhetett. Szeretném tudni, mi oka lenne azon tisztviselőnek, kinek keze alatt van a kereskedelmi szakosztály vezetése, a ki maga is tősgyökeres magyar ember az ügykezelést nem magyarul vezetni. Az az indok, hogy az igazgató nem érti a magyar ügykezelést, nem áll, mert Szatmáry képviselőtársam említette, hogy ő maga meggyőződött arról, hogy az igazgató a magyar levelet teljesen érti s nekem is számtalan alkalmam volt erről meggyőződni. Hanem az áll, hogy ott fordulnak elő német számlák és levelek, de ebből arra a következtetésre jutni, hogy az ügykezelési nyelv nem magyar, hanem német, felfogásom szerint helytelen. Magyarországban a kereskedelmi törvény nem tiltja senkinek azt, hogy német számlát adjon. Ha a t. ház abban a véleményben van, hogy az ország ügyeire hasznos és jó dolog lesz, ha Magyarországon csak magyar számlát lehet kiállítani és elfogadni — mert a mások által kiállított számlákról s nem a gépgyár számláiról van itt szó, [Ellenmondás a szélső baloldalon) — akkor olyan törvényt kellett volna hozni, a minő az északamerikai EgyesültÁllamokban van, a hol a törvénykönyvben világosan ki van mondva, hogy a törvényszék előtt bizonyító erővel csak angol nyelven szerkesztett számla bir. Ha ilyen törvényt méltóztatik a t. ház hozni, akkor természetes, hogy minden üzlet, minden gyár csak magyar számlát fog kiadni. De mig ilyen törvény nem létezik, addig azt kívánni, akár privát, akár állami gyártól, hogy ő oly tárgyak után, melyek külföldről hozatnak be, mint pl. a rézcsövek, hogy egyebet ne említsek, azokról is magyar számlát követeljen, semmiféle jogunk nincs s érdekünkben sem áll. Én nem is látom az által érdekeinket veszélyeztetve, ha az ilyen idegen nyelven kiállított számlák üzleteinkben elfogadtatnak. A mi pedig azt illeti, hogy ott a t. képviselő ur német leveleket látott, az nagyon természetes. A megrendelőknek nagy része németül levelez és nekünk semmi néven nevezendő okunk nincs arra, utasítani a gépgyárt, hogy a német nyelven tett megrendeléseket el ne fogadja. Sőt biztosíthatom a t. házat, hogy ha a közlekedési minister ur olyan rendeletet fog kiadni, hogy a magyar állami gépgyár ne fogadjon el olyan megrendelést, mely német nyelven szerkesztett, az országnak, a magyar iparnak igen rósz szolgálatot fog tenni. Az által sem látom veszélyeztetve érdekeinket, hogy ha a gépgyár az ilyen levélre németül felel. Hogy a kereskedelmi szakosztályban az ügykezelési nyelv a magyar, azt ismételten állítom ; és abból, hogy ott német levelet is szerkesztenek, ellenkezőt következtetni teljességgel nem lehet, {ügy van! jobbfelöl.) A második dolog a terminológia kérdése. A t. képviselő ur egy hosszú, ha jól emlékszem öt-hat ivre terjedő jelentésből, kikapott egy 10 sornyi idézetet. így aztán mindent lehet abból bizonyítani. En mióta aláirtam azt a jelentést, nem olvastam el azt. A ház irodájába vau letéve és én nem tudhattam, hogy a t. képviselő ur azon jelentés szavait fogja idézni. Hanem azt bizton állíthatom, hogy abban a jelentésben szó sincs arról, hogy magyar terminológia nem létezése volna oka annak, hogy lehetetlen a magyar nyelvet, mint kezelési nyelvet a műszaki osztályban behozni; hanem az van ott mondva: hogy egy általánosan elfogadott terminológia hiánya, nehezíti a magyar nyelv használatát a műszaki szolgálatban. S ily értelemben ezt most is fenntartom. A mit a képviselő ur felhozni méltóztatott, hogy t. i. a polytechnieumuak van magyar terminológiája, az ezen dolgon semmit sem változtat. Sőt tovább megyek: lehetetlen, hogy a magyar nyelvnek legyen általánosan elfogadott terminológiája egy oly iparágra nézve, a mely iparág, ebben az országban még csak rövid ideje létezik. Hogyan legyen terminológia, általánosan elfogadott magyar terminológia egy oly iparágra nézve, melyről bátran állíthatni, hogy ma is csak kezdetleges állapotban vau. Ismétlem még egyszer, hogy a jelentésben arról szó sincs, hogy a terminológia hiánya lehetetlenné teszi a műszaki osztályban a magyar nyelv meghonosítását, hanem fel van említve, mint nehézség. Még tovább megyek. Azt sem akarom állítani, hogy a jelentésnek abba igazsága van, hogy ez a nehézség jelentékeny nehézség volna. Megengedem, hogy ez igen csekély nehézség. De e miatt oly kemény szavakkal illetni azt a jelentést s azt állítani, hogy az nem valót tartalmaz -— arra, azt hiszem a t. képviselő urnák nincs joga. Mert a nehézség mérlegelésében, mi lehetünk különböző vélekedésben s én elfogadom azt, hogy ő ezt a nehézséget csekélyebbre teszi, mint én, de abból még nem lehet következtetni azt, hogy a jelentés nem valót tartalmaz. Tisztelt képviselő ur áttért azután annak a bizonyítására, vagy annak az igazolni akarására, hogy t. i. a jelentés abban sem tünteti elő híven a helyzetet, hogy t. i. hány idegen ajkú és hány idegen származású tisztviselő van