Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-233

233. országos Ulís április 5. 1880. űj^f hivatván a gyűlésekbe, hogy mintegy ország­gyülésileg tárgyalják az aäministratió teendőit. Az ilyen administratiótól az Isten mentsen meg, valamint az országgyűlést is attól, hogy ő admi­nistráljon. Tessék az országgyűlésnek elveket fel­állítani, tessék kritizálni, de ne tessék adminis­trálni. Ugyanez áll a mim'steriumoknál, áll a vas­utaknál is. {Helyeslés.) Azt pláne nem értettem, hogy a közlekedési minister ur költségvetésének tárgyalása alkalmával, az adóbehajtási és"katasteri ügy niiért kerül elő. Azt nem tudom felfogni, ha csak nem akarunk azon technicusokról szólni, kik a katasteri felméréseket teljesítik, a mi bizony a technikának még nem legeulminánsabb része. Igen t. barátom Boross Béni, szintén fel­szólalt a tiszavidéki vasút megvétele mellett. {Halljuk!) Már a ki Magyarország térképére néz és látja, hogy Kassától Miskolczig, Miskolcz­tól egy nagy körben Szolnok, illetőleg Czeglédig egy vasút fekszik ötös formában, mely magában felvesz minden Magyarország keleti részén levő vasutat és ezek concentrált forgalmát Czegléden, az osztrák-államvasutnak adja át. A. mint már alkalmam volt itt felemliteni, a ki ezt figyelemmel nézi, meggyőződik az iránt, hogy Magyarországon czélszeru vasúti tarina politikát csak úgy lehet folytatni és a subven­tionált vasutaknak az ő működésüknek megfelelő jövedelmüket csak úgy biztosíthatjuk, ha át látjuk, hogy a tiszai vasutat előbb-utóbb meg szerezni, kellőleg elosztani és a hátul fekvő vasutakat megfelelően csoportosítani keli és hogy csak ezen utón létezhető. Hogy vájjon olcsón, vagy drágán vette e meg az állam a vasutat, erre nézve elmondta a tényállást Móricz Pál í. barátom. A jelenlegi ministerium főérdemének tartom, hogy e kérdésben valahára tett valamit, mert hogy ez ne történjék, azt igen sok oldalról kí­vánták és hogy a kormány ezen nehézségeken mégis keresztül tört és maholnap törvényjavas­latot tesz le a ház asztalára, azért nézetem sze­rint csak köszönetet érdemel. (Helyeslés jobb­oldalon.) T. barátom Thaly Kálmán megjegyzéseire kívánok még röviden refleetálni. Szállítási theo­riájában, melyet pozsony-nagy-szombati, illetőleg trencséni vasútra nézve kifejtett, mintegy azt látja, hogy ha az úgy fog történni, a mint ő kívánja, az osztrákállamvasut fog nagy kárt szenvedni s az export a pozsony-nagy-szombat­zsolnai vasúton fog növekedni. Ha így fog tör­ténni, igeit tisztelt képviselő ur, nem csak az osztrák-államvasut fog kárt szenvedni, hanem sok más magyar vasút is. Nem mondom én azt, hogy nem kell szabályozni a Dunát; igenis szabályozni kell, hanem óvatosan és nem rög­tönözve és Magyarországnak bizonyára még KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XI. KÖTET. igen sok egyébre van nagyobb szüksége és van­nak szükségesebb kiépítendő vasút darabok, mint a trencsén-zsolnai, mert ezek nem csak ön­maguknak biztosítanák és emelnék jövedelmét, hanem már létező s az állam által subventionált nagy vasutakét. Ez azonban nem zárja ki, hogy ha lesz hozzá pénzünk, ezen vonal is kiépít­tessék. Az arlbergi vasútra vonatkozó hoszszas fej­tegetésekbe nem bocsátkozom. Kétségtelen és mindenki, a ki közlekedési és kereskedelmi ügyekkel foglalkozik, elismeri, hogy az arlbergi vasút kiépítése kereskedelmi forgalmunk eraau­cipatiőjára nézve lényeges tényező. Ha mi már most ennek nagy hasznát vesszük, a mint meg vagyok róla győződve, vájjon lehet-e a com­pensatió eszméjét oly ridegen elutasítanunk, a mint azt t. barátom teszi? Ez megint nem felel meg az én élettapasztalataimnak. Mindig azt tar­tottam az életben a legjobb alkunak, a hol a do, ut des egymás mellett áll. Mindig kárát val­lotta előbb-utóbb az, a ki csak erőszakkal akart magának előnyöket szerezni és mindig csak ma­gamagának harácsolt. Tgy, ha azon nagy áldo­zatért, melyet Ausztria az arlbergi vasút létesí­tésénél hoz, nesn mondom, hopy a turisták ked­véért — és talán mert ott jó szilva és baraczk terem, — hanem kereskedelmi szempontból; ha azért pl. a doberlini vasút engedélyeztetik a mi részünkről, szeretném tudni : mi kára van ebből Magyarországnak. Nézetem szerint semmi. Az arlbergi vasút kiépítése által a mi érdekeink nagymértékben előmozdíttatnak, miért ne tegyünk mi ezért viszont szolgálatot, a hol ebből kárunk nincsen? Azt hiszem, t. képviselőtársam ezt a compensatiót nem fogja bűnösnek tekinteni. Ezzel bezárva szavaimat elfogadom a budge­tet a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés jobbfelöl.) Péchy Tamás, közmunka- és közleke­désügyi minister: Méltóztassanak megengedni, hogy a több oldalról történt felszólalásokra egy­szerre és együttesen válaszolhassak. (Halljuk!) Azon kérdések, melyek felvettettek, legnagyobb részben a tárczának különböző pontjaiban foglalt egyes ügyekre vonatkoznak. Mivel azonban az általános vitánál vettettek fel, rövidebben és általánosabban kell azokra felelnem, mint felel­hettem volna, ha felvettetnek az illető pontoknál, hol természetszerűleg tüzetesen is tárgyaltathattak volna. Orbán Balázs képviselő ur indítványt nyúj­tott be, hogy a torda-gyéresi vasút kiépítése törvényhozásilag rendeltessék el. Azt hiszem, hogy indítványt beadni, vagy határozati javas­latot elfogadni egy oly ügyben, melyet világos törvény rendel el, egészen felesleges. A törvény mindig nyomatékosabb bármely indítványnál és 34

Next

/
Thumbnails
Contents