Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-230

g2g 230. országos ülés márczius 20. 1880. a kataszteri közegek, vagy egyéb hivatalok ellen panasza van valakinek, az ellen kellő utón kell orvoslást keresni és biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy ha alapos a panasz, az orvoslás meg fog történni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 5. ezím alatt földadó-szabályozási költségekre előirányzott 1.950,000 frtot megszavazni; a kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Az 1.950,000 frt megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvas) : Horvátországban a szluini adó-épület építésére 3000 frt. Elnök: Ha nincs észrevétel, az előirányzott 3000 frt megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvas): A Luiza-út megváltására a 325,000 frttal megállapított megváltási árnak 4. részlete az 1879. évi XVII. t. ez. alapján 55,000 frt. Elnök: Megszavaztatik az 55,000 frt. Antal Gyula jegyző (olvas) : A vágvölgyi vasút megvételére a 6.988,000 frttal megállapított vételár 1880. évben fizetendő részlet az 1879. évi XXVII. t. ez. alapján 870,165 frt. Elnök: Ha nincs észrevétel, az előirányzott 870,165 frt megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvas): A m. kir. állami kincstár „a kisbirtokosok országos földhitelintézetéhez" 500,000 frtnyi kamatmentes alapítványnyal járulván, ennek 1880. évi részlete az 1879. évi XXXIX. t. ez. alapján: 450,000 frt Elnök: Megszavaztatik a 450,000 frt. Antal Gyula jegyző (olvas): Összes beruházások: 3.727,991 frt. Elnök: Ha nincs észrevétel, az előirányzott 3.727,991 frt megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvas): Bordézsmaváltságból 2158 frt. Elnök: Megszavaztatik a 2158 frt. Antal Gyula jegyző (olvas): 2. czím. Államjavak eladásából 2.000,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvas): 4. ezím. Állami előlegekből a) inségi kölcsönökből 800,000 frt. Gr. Szápáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Nem magára az összegre, hanem annak hol leendő felvételére nézve van egy kérésem a t. házhoz. Mióta a pénzügyi bizottság a költségvetést tárgyalta, a zárszámadási bizottság jelentése a zárszámadások 10 évi eredményére nézve tudomásul vétetett s a ház az abban foglaltakat elfogadni méltóztatott. Ezek köztt foglaltatik a zárszámadási bizottság azoa kívánsága, hogy azon ^ előlegek, melyek 1867 előtt adattak, különítve számoltassanak el azoktól, melvek 1867 óta az alkotmányos kormány életbeléptetése óta folynak be és az egyik rész teendő a rendes a másik a rendkiviili bevételek közé. Nehogy tehát a t. ház két határozata ellentétben legyen s nehogy a költségvetés más alapra állittassék, mint a zárszámadás, bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék e 800,000 frt egy részét, 500,000 frtot a rendes kiadások közé tenni, 300,000 frtot pedig itt a rendkívüliek köztt hagyni. (Helyeslés.) Elnök: Ha a t. ház méltóztatik a t. minister ur javaslatát elfogadni, akkor a 3. ezím alatt megszavaztatik 800,000 frt akképen, a mint a pénzügyminister ur előterjesztette. Antal Gyula jegyző (olvas): A Tisza és mellékfolyói mentében alakult vízszabályozási és ármentesítési társulatok által az 1879. évi XXXV. t. ez. értelmében visszafizetett állami előlegek kamatai 120,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvas): Összes átmeneti bevételek 2.922,158 frt. Elnök: Elfogadtatik. Ezzel a pénzügyministerium költségvetésének tárgyalása be van fejezve. T. ház! A mai napirenden vannak még a kérvények, be van jelentve három interpellatió, ezen kiviil a belügyminister ur kivan felelni két, a közlekedési minister ur három interpellatióra. Mindezen tárgyak valószínűleg nem lesznek befejezhetők s minthogy a minister urak előre kinyilatkoztatták, hogy ma kivannak felelni, én bátor vagyok a t. háznak javasolni, méltóztassék elhatározni, hogy legelőször a minister urak válaszoljanak az interpellatiókra, azutáu a képviselő urak tegyék meg interpellatióikat s ha még marad idő, akkor tárgyaltassanak a kérvények. (Altalános helyeslés.) Tisza Kálmán minísterelnök: Gr. Apponyi Albert képviselő ur intézett hozzám interpellatiót, melyet bátor leszek felolvasni, minthogy az interpellatió régebben tétetvén meg, annak tartalmára hihetően nem méltóztatnak teljesen emlékezni. (Halljuk !) Az interpellatió a következő : „Minő elveket követ a kormány idegen állampolgári kötelékben álló bűntetteseknek és különösen politikai bűntetteseknek kiadatására nézve? jelesen: 1. Minő jogszabályok szerint és minő módon történik az egyes előforduló esetben annak megítélése, vájjon politikai, vagy közbűntett forog fenn? 2. Érvényben állónak tekinti-e a kormány az akkor fennállott osztrák központi kormánynak 1855. július 9-ről kelt rendeletét (R. G. Bl. Nr. 125), mely szerint a politikai bűntettesek kölcsönös kiadatására vonatkozó 1836, augusztus 18-áról kelt német szövetségi határozatnak hatálya, a monarchiának a német szövetséghez nem tartozó részére is kiterjesztetett.