Képviselőházi napló, 1878. XI. kötet • 1880. márczius 10–április 10.

Ülésnapok - 1878-221

221. országos ülés juárczius 10. 18SO. 17 dolgot lehet várni, onnan várjuk azon magyar szellemű és magyar érzelmű rabbikat, kik a magyar szellemet és a magyar érzelmet fogják terjeszteni az országban. Ilyen előzményekért én egy kis hibát hajlandó vagyok elnézni. Azt mondja továbbá igen t. barátom: a seminarium felállítása a legnagyobb sérelem az orthodoxokra. Ugyan miért? Azért hogy a Gallicziából bevándorolt és Boroszlóból ide jött német és lengyel rabbiknak magyarellenes üzelmeit némileg meggátolja, hogy azoknak egészen szabad tért nem enged? Én, t. ház, azt tartom, hogy nekünk nem szabad ezt az ügyet tisztán cosmopoliticus szempontból felfogni, nekünk azt végre magyar szempontból is kell tekinteni. Én óhajtom, hogy ha másnak sérelme nélkül történhetik, mindenkor a magyar érzelem és magyar nyelv terjesztessék. Már pedig ez az orthodoxok minden sérelme nélkül történhetik. És abban nem látok semmi sérelmet az orthodoxokra nézve, hogy az ő rabbijaik itt magyarul tanulnak, de a magyarságra nézve igenis sérelmet látok, ha Lengyelországból és Bor oszlóból jönnek fel ide a rabbik. És, t. báz, a tanító-képezde nem-e oly dolog, a melyet minden magyarnak örömmel kell üdvözölnie, mert ha végig tekintünk az országban azon a sok zugiskolán, melyeket egy még olvasni sem tudó sakter vezet, a ki azon a romlott német nyelven tanít, melyet sem a német, sem a magyar nem ért, csak ők maguk, mely még nem is zsidó nyelv, ha ezt végre kiírtjuk és a magyar nyelvet helyettesítjük, ennek, azt hiszem, mmden magyar csak örülhet. Én tehát részemről a seminarium felállítását őszinte örömmel üdvözlöm. Molnár Aladár t. képviselőtársam egy igen szakavatott, alapos beszédben bemutatta az orthodoxok német törekvéseit és a magyar cultura elleni mozgalmait. Ehhez semmi hozzászólásom. Magam is tapasztaltam. De van a képnek másik oldala és engedje meg nekem t. barátom, hogy én azt a másik oldalát mutassam be és ezek a neológ zsidók. Nézzünk szét az országban, nem mondom a fővárosban, de a vidéki városokban is, ők valósággal vezetik a magyar eulturát, túltesznek a magyar ifjakon a magyar művelődésben, a magyar nyelv terjesztésében. Vannak köreik, a hol magyar felolvasást tartanak. Egy körben magam is tartottam ily felolvasást. Utalok Váezra. Nem mondhatja senki, hogy érdekből, vagy elismerésből említem fel az ottani állapotokat, mert a választásnál egyenként mind ellenem szavaztak. De mégis elismerem bennük a magyar törekvést s elmondhatom, hogy a legnagyobb buzgalommal, a legnagyobb hévvel terjesztik a magyar nyelvet. Hát ne adjak-e ezeknek előnyt KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. XI. KÖTET. azok fölött, a kik a magyar nyelvet, nem mondom üldözik, de elhanyagolják? Én politikai kérdésekben sokszor ellentétben vagyok Molnár Aladár t. képviselőtársammal, de valahányszor eulturalis kérdésekről van szó, mindig meghajlok^ az ő mély tapasztalása és tág ismeretei előtt. Én migyon szívesen követtem őt ezen kérdésekben és követem ezen alkalommal is, midőn a kérvényi bizottság véleményét az ő javaslatával kiegészítve elfogadom. (Helyeslések jobb- és balfelöl.) Elnök: T. ház! Elérkezett azon idő, a mikor nem ugyan a házszabályok szerint, de a háznak tegnap hozott határozata értelmében a folyamatban lévő tárgyalás félbeszakítható, hogy az interpellatiókra adandó feleletek hallgattassanak meg. (Helyeslés.) Először a közmunka- és közlekedési minister ur fog válaszolni Madarász József képviselő urnák a gépgyár ügyében hozzá intézett interpellatiójára. (Halljuk!) Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: T. ház! Madarász József képviselő ur következő interpellatiót intézett hozzám : „1. Van-e tudomása minister urnák a felől, hogy a magyar állam gépgyárában, a technikai osztály nyelve még mindig a német? 2. Van-e tudomása azon lehangoló tények felől, melyeknek orvoslását kérni, minister urhozi felterjesztésében, kötelmévé ismerte a magyar mérnök- és épitészegylet, melyek közül a legfőbbek ezek: hogy a) az állami gépgyárból majdnem 10 éves fennállása óta, gyakorlatilag képzett magyar gépész-mérnök, sőt még művezető sem került ki; b) mig a magyar szakértő csakis egy-két ideiglenesen alkalmazott fiatal ember által képviseltetik, a múlt évben ismét több idegen ajkú mérnök fogadtatott fel a gyár szolgálatába; olyanok — a kik akkor sem tudtak magyarul, most sem tudnak; c) a gépgyár igazgatója, a főmérnök, a legtöbb műszaki hivatalnokok, sőt a műheiymasterek is idegen ajkúak: a magyar munkásokkal nem érintkezhetnek. d) Van-e tudomása azon általánosan elterjedt aggodalom felől, hogy ennek főoka az, hogy a magyar állami gépgyár nem magyar, ele idegen szakférfiak által vezettetik; s ennek folytán a magyar állam gépgyárában az uralkodó szellem a német. Ez főoka annak is, hogy a magyar szakerő nemcsak nem támogattatik, de czélzatosan mellőztetik; sőt e miatt a gyéren alkalmazottak is az intézettől megválni kénytelenek. Jelesen rövid időn igy vált meg két magyar tisztviselő, kiknek egyike kitűnően képzett fiatal 3