Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-207

58 207. országos ülés február 23.1880. ügyei rendeztessenek, férfiak szükségesek, férfiak, kik elvekért küzdenek s kiknek erős meggyőződésük van. Férfiak, a kikre hazánk leglánglelkübb és legnagyobb köitője Petőfi Sándor azt mondja : „Ha férfi vagy, légy férfi; Legyen elved, hited, És ezt kimond, ha mindjárt Véreddel fizeted." És mert én csak ily férfiakból álló kormányért, tudnék lelkesülni, nagyon természetes, hogy a mostani kormánynak költségvetését még csak a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. [Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lichtenstein József: T. ház! Nézetem szerint Magyarország súlyos pénzügyi helyzetének egyik oka abbau is rejlik, hogy akkor, a midőn az államháztartásban mutatkozó súlyos állapotokat megvitatnunk kell, legtöbbször a t. ház figyelme más, ettől sok tekintetben idegen kérdések által vonatik el. És igy az történik, hogy a t. ház magát a helyzetet elég komolyan nem bírálva, késik folyton a szükséges intézkedésekkel is; meggyőződésem pedig az t. ház, hogy minél később történnek meg a mi államháztartásunk rendezésére vonatkozó törvényhozási gyökeres intézkedések, azok a magyar érdekek minél nagyobb sérelmével fognak megtörténni. S valóban, t. ház, 1875 óta, ha visszatekintünk budgettárgyalásainkra, azt tapasztaljuk, hogy e tekintetben a t„ ház legtöbbször más kérdések által volt elfoglalva. Az 1875/76-iki budgettárgyalás alkalmával, bíztunk a fusióba vetett reményekben s magát a pénzügyi helyzetet nem vitattuk meg kellően. 1877-ben a kiegyezési kérdések, 1878-ban a keleti háború vonta el a t. ház figyelmét. Midőn e kérdések befejezésükhöz közel állottak, akkor, emlékszem rá, hogy a t. pénzügyminister ur, de akkor még csak képviselője e háznak, nem mondom szándékosan, hanem megtette a kormánynak az 1878-iki budgeítárgyalásánál azon szívességet, hogy a budgettárgyalás alkalmával, felemlítette az elvek szerinti pártalakulás szükségességét a heterogén és homogén eleinek össze nem férhetőségét, és lett azután ebből egy heti pártalakulásról szóló vita. A tavalyi budgetnél respeetálni kellett a pénzügyminister urnák azon kijelentését, hogy ő két hónapig kezelvén akkoron csupán még az állam pénzügyeit, egy általános és gyökeres előterjesztést, állami pénzügyeink javítására, nem tehet. En azt hiszem azonban, hogy ezek után ma már, midőn a legégetőbb ügy éppen a budget rendezésének kérdése, midőn a 153 millió frtos állami adósság is ugy, a hogy convertálva lett, első szükségünk és kötelességünk, magánál a budgetnél maradni, első szükségünk és kötelességünk szemben a nemzet hanyatló közgazdasági állapotával, szemben az állam pénzügyi helyzetének folytonos romlásával felvetni azon kérdést, vájjon azon czélt, a melyért 1875-ben a Deákpárt, Tisza Kálmán mostam kormányelnök urnák abdieált, t. i. hogy az államháztartás rendeztessék, elértük-e, vagy legalább megközelítettük-e; és éppen azért, én nem fogom követni a t. többség eddigi egyedüli és első nagy szónokának, Kármán Lajos képviselő urnák hozzánk intézett felhívását, hogy ne szóljunk a budgetről semmit sem, mint azt ő teszi, hanem emelkedjünk magasabb sphaerákba és vitassuk meg az emberiség általános nagy bajait. (Derültség.) Talán ezen felhívás talál követőkre oda át, én azonban nem követem, hanem a t. ház engedelmével, a mint már volt szerencsém kijelenteni, magára a budgetre fogok szorítkozni. (Halljuk,! balfelÖl.) A mi az elénk terjesztett költségvetést illeti, arra nézve én is csak azt mondom, a mit már az e padokról felszólalt képviselő urak is mondottak, hogy a budget maga és az ezzel kapcsolatos officiosus nyilatkozatok olyanok, a melyeken igen nehéz elmenni; ez a budget is egy újabb kiadása a programmtalanságnak, nem áll szerinteni a helyzet magaslatán, kapkod ide oda és nem mutat mást, mint a máról holnapra való megélhetés küzdelmét. Uj adók jelenben, új adók a jövőben, a mi hiány ezenkívül marad, annak kölcsönök általi fedezése a programra, a nélkül, hogy a legkevesebb kilátásunk volna is arra, hogy e mellett, az ország pénzügyei valóban rendeztetni is fognak. (Helyeslés balfelöl.) Vegyünk t, ház, csak egy pár példát, a melyből a szembeötlő inconsequentiák azonnal előtűnnek. A pénzügyminister ur, midőn a pénzügyi ressort kezelését megkezdte, 22 milliónyi deficitet gondolt 1879-re, a pénzügyi bizottság ezt maga 30 millióra emelte fel és tényleg lett 42 millió frt. 1880-ra a I. pénzügyminister ur 18 millió írttal mutatta be a deficitet, a mely ma már a pénzügyi bizottság által 27 millióra emeltetett és a mely tényleg —• fájdalom — bizonyosan megközelíti az 1879-iki deficitet. Hát ezek a numericus részei a budgetuek. Vegyük elő azon nyilatkozatokat, a melyek a pénzügyminister ur, a pénzügyi bizottság és e ház t. többsége részéről e tárgyban tétettek. Elismerem, iiogy ezek idézésével ismétlésekbe bocsátkozom, de azt hiszem, hogy a helyzet komolysága ezen ismétlést megengedi, különösen azért, mert, daczára a már történt egyenes provocatiónak, nem volt még szerencsénk a t. pénzügyminister ur erre vonatkozó nyilatkozatát hallani. Lássuk tehát t. ház, milyen a helyzet? (Halljuk!) A pénzügyminister ur az 1879-iki budget