Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-206

4§ 208. országos ülés segííni kell egy legalább odáig terjedő törvényhozási intézkedés utján, hogy a takarékpénztárak alaptőkéje és forgalmi eszközei, elfogadható betétei, forgalomba hozható összegei köztt, egy bizonyos arány törvényileg fixiroztassék. (Helyeslés balfelöl.) Ezt a dolgot, a melyre idáig várni talán egyáltalában szükség nem volt, minden irányban, feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a beteg vérkeringés, a mely társadalmunk egész gazdasági organismusában észlelhető, orvosoltassék. Nem beszélek az ehhez fűződő, a hitel emeléséhez járuló egyéb rendszabályokról, a melyek közé első sorban helyezném a hitelszövetkezeteknek ágy az ipar-, mint a mezőgazdasági téren való minden irányú pártolását, adókedvezmények, buzdítások stb. által. De egy íagy intézményt kell még felemlítenem, a melylek felállítása, foganatosítása mulhatlanul szükséges foldmívelésünk felvirágoztatására és ez igy talajjavítási banknak felállítása. (Helyeslés, balfelöl.) A jogi alap egy ily intézménynek meghonosítására egészen fonák irányban van meg eddigi törvényeinkben; a mennyiben, '— nem tudom a törvényczikket most idézni — egy régibb törvényünk ily czélra, a vízszabályozási társulatok részére nyújtott hitelnek, a prioritást megadja az előbb bekeblezett adósságok előtt. Éí ez intézkedést meggyőződésem szerint anynyira fonáknak, helytelennek, a jogbiztonság megingatására annyira alkalmasnak tartom, hogy én nem erre akarnám alapítani a talajjavítási bank felállítását; hanem úgy, a mint ezt a porosz kormány, a mely ezzel a kérdéssel a legbehatóbban foglalkozott, kidolgozta, azzal a különbséggel, hogy mig az decentralizáltan tartományonként akarja létrehozni, én, a mi viszonyainkhoz képest, centralizálva akarom létesíteni ; és magában a vízmentesítendő, magában a javítandó talajban és a javításból eredhető melioratió gyümölcseiben látván az ily befektetés jogi biztosításának alapját, föltéve, hogy biztosítva vau az, hogy a nyújtott hitel más czélokra fordíttatni nem fog. Utolsó sorban nem riadnék vissza attól sem, hogy az állam, vagy maga állítson fel egy ily bankot, vagy az ily banknak azt a garantiát megadja, a melyet a vállalkozó tőke esetleg magában az üzletben és a létező jogi szabályokban nem találna. De létesítését múlhatatlanul szükségesnek tartom és a mai pénzpiaez körülményei köztt nem is nehéznek. (Helyeslés balfelöl.) Ezek volnának nagyjában azon eszközök, a melyeket hitelviszonyainknak javítására szükségeseknek tartanék. S méltóztassanak nekem megbocsátani, ha én a túloldalról hozzánk igen gyakran intézett felhívásnak ez egyszer talán túlságos naivitásból engedve, ellenzéki hivatásom szoros kötelezettségén túl, talán a helyes ellenfebrnür 21. 18S0. zéki taktika ellenére is, de az ország nyomasztó helyzete által indíttatva és a kormányzat körében létező teljes eszmenélküliség tapasztalata mellett; bátor vagyok legalább ezen a téren positiv eszmékkel fellépni (Helyeslés balfelöl) és a házat untatni ily száraz részletekkel a helyett, hogy csatározásokkal mulattatni iparkodnám. (Élénk helyeslés a baloldalon. (Halljuk!) Ha a hitel emelésére szolgáló positiv intézményeket olyanoknak tekintem, a melyek által az egyes magángazdaságokra nehezedő terhek könnyebbíthetők, át kell térnem azon másik feladatra, (Halljuk!) hogy t. i. mik volnának nagyjából azon eszközök, a melyek által magának a termelésnek eredményes volta és jövedelmezősége, emelhető és fokozható volna. És itt mindenekelőtt az iparról és ipartermel ésról kell megemlékeznem, (Halljuk!) törvényhozásunk és kormányzatunk e mostoha gyermekeiről. A nagy rendszabályok, t. ház, e téren ma már nincsenek kezünkben, hogy ezért semmit sem lehetne és semmit sem kellene tenni, az szerintem igen elhibázott és hamis felfogáson alapuló nézet. A kézműipar felsegélyezéséro igen hathatós eszköznek tartanám az ipartörvénynek, azon mindenkor emlegetett, de soha sem kezdeményezett reformját, melyet az iparosok ismetelve sürgetnek és az általuk a képviselőházhoz benyújtott memorandum <ak azon követelését, hogy a kézműiparnak a társulási organisatió, a kény-j szerű társulás alakjában megadassák, helyesnek \ és az ipar erősbítésére vezetőnek tartom. Hozzá j teszem, hogy az általam előbb, a hitel terén említett rendszabályok igen nagy része, különösen mint említem, a személyes hitel eszközeinek bilincseiből való felszabadítása, az iparnak is igen nagy előnyére fogna válni. A nagy ipar terén sokkal nehezebb a helyzet. Nagy ipart teremteni nagy tőkék nélkül nem lehet. A nagy tőkék létesítése pedig csak úgy képzelhető és azok erre csak úgy fordíthatók, hogy azok, vagy az országban már benne legyenek és az ipar czéljaira fordíttassanak, vagy hogy idegen tölték az állam kényszerítő eszközei által, a mennyiben t. i. csak igy szerezhetik maguknak meg az illető terület piaczát, ide bevándorlásra birassanak. E második eszköz kezünkben nincsen. Az elsőre nézve megfontolandó volna, mit tehet egy erélyes, ügyes kormányzat arra nézve, hogy társulatok alkottassanak és ezek utján, azon ma jobb alkalmazás hiányában, a betéti bankokban állandó elhelyezést kereső tőkerészletek, melyekről előbb szóltam, az ipari vállalkozás czéljaira hasznosittassanak. Ez megfontolás dolga volna; ámbár erre nézve magam sem j vagyok azon szerencsés helyzetben, hogy ez