Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-220
390 220. országos ülés márezius !>. 1880. Magyarországban rabbikra, körülbelől annyi növendéke már is van. Hanem csak arra akarom a t. házat figyelmeztetni, hogy igenis vannak az intézetben nemcsak neológ növendékek, hanem orthodox rabbik gyermekei és orthodox rabbik fiai is folyamodtak felvételre. 1874-beu azt mondám, hogy most pártszenvedély, indulat gátolhatják azt, hogy e rabbisemmárhrmot mindegyik párt használja, de az indulat és a szenvedély idővel le fognak lohadni, az intézet pedig megmarad és egy idő múlva igenis közösen használja azt az egész zsidóság s a belőle kikerülendő rabbikat egyéni irányuk szerint alkalmazni fogják, ugy az orthodox, mint a neológ hitközségek. Jóslatom már is teljesült, már is vannak ott ugy orthodox, mint nem orthodox családok gyermekei és azért, hogy ott tanulnak, nem fognak megszűnni orthodoxok lenni. Hiszi mindegyik, mit hinni akar és majd oly hitközségben fog, mint rabbi működni, a melylyel az ő hite megegyez. Hogy melyiknek a theologiája neológ, vagy eonservativ irányú, ez reánk nézve mindegy, de nem közömbös dolog az, hogy végre-valahára a magyarországi izraeliták a Galicziából beköltözködött strimpflis rabbik vezetése alatt álljanak, hanem legyenek éppen a szegényebb, tudatlanabb hitközségek vezetői magyar iskolákban felnevelkedett magyar műveltségű rabbik. (Élénk helyeslés.) Éppen ezért ajánlom a t. háznak, mind a rabbi-seminárium ügyét, mind pedig az országos izraelita alapnak az alapítvány természetének megfelelő kezeltetését. Végül még csak azt jegyzem meg, hogy méltóztassék az iránt is nyilatkozni, hogy az iskolák segélyezésében ne protectió, ne párttekintetek vezessék a kormányt, (Helyeslés a bal- és szélső balon) ne az legyen a mérvadó, hogy orthodox, vagy neológ községé-e valamely iskola, hanem mely iskolának van segélyre szüksége, mert ha azon czímen. hogy neológ vagy orthodox, mindenféle zugiskolák segélyezhetnek, ez nem egyezik meg sem az országos alap természetével, sem az illetők művelődési érdekeivel. (Helyeslés.) Mondjuk ki, hogy csak oly iskolák segélyeztetnek, melyek vagy már megfelelnek a törvény kellékeinek, vagy biztosítást adnak arra, hogy a nyújtandó segély által, a törvényes kellékeknek megfelelni fognak. (Helyeslés.) Ez által fogjuk valahára megszüntetni a zugiskolákat, melyekbe vásárokon veszik a tanítókat. Ezeknél fogva, t. ház, a dolog lényegére, az intentióra nézve a kérvényi bizottság javaslatával és még inkább az előadó ur beszédével egyetértek; de magával a javaslat szerkezetével azért nem érthetek egyet, mert nem látom benne elég határozottsággal kifejezve az intentiót, nem látom benne kifejezve azon irányt, melyben ezen alap kezelendő és az iskolák segélyezendők. Ezeknél fogva bátor vagyok a t. háznak elfogadásra a következő szerkezetet ajánlani: „A tárgyalás alatt levő kérvények oly utasítással adatnak ki a vallás- és közoktatási ministernek, hogy az országos izraelita iskola-alap jövedelme az összes hazai zsidóság közoktatási szükségleteire az alapítás értelmében és bennt a hazában fordittassék akként, hogy a belőle fenntartott közös intézetek, minők: a rabbi képző- és tanítóképezde, akár administratiójukat, akár szervezetüket illetőleg, a hazai összes zsidóság közművelődésére szolgáló magyar intézetek legyenek — valamint a vakok- és siketnémák nevelésére, ugrv szintén iskolák segélyezésére fordítható összegek bármelyik párt iránt való kedvezés nélkül adandók. Az iskolák segélyezésénél a fenntartó hitközség vagyoni helyzete, az iskola fenntartását igazoló culturális szükség és azon szabály legyen mérvadó, hogy csak oly iskola segélyezhető, mely vagy különben is, vagy a nyújtandó segély által a törvényes kellékeknek megfelel". (Élénk helyeslés és tetszés.) Baross Gábor jegyző (olvassa az indítványt, melyet aláirtak: Molnár Aladár, Gulner Gyula, id. gr. Ráday Gedeon, Bujanovics Sándor, gr. Kuhn István, Jeney József, Csider Károly, Balogh Imre, b. Bánhidy Béla, T'ibád Antal. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi mmister: T. ház! (Halljuk! Halljuk 1 .) Minthogy én nem a formalismus embere vagyok, hanem a dolog lényegére szoktam fektetni a súlyt, az ellenem intézett csekély személyes megtámadásoknak nem tulajdonítok nagy jelentőséget s egyenesen örömömet fejezem ki a felett, hogy Molnár Aladár t. képviselő ur az izraelita iskola-alapot illetőleg, a dolog lényegére nézve, ezen alap rendeltetésére nézve velem tökéletesen egyetért; azt sem veszem tőle rósz néven — mert én képes vagyok felfogni az ellenzéki álláspontot is — hogy bárha ő tökéletesen egyetért is velem, mégis felszólalásának némi ellenzéki zamatot adott és annak folytán jónak találta engem néhány váddal megtámadni, a mely vádakat én kevésbé akarom magamtól elhárítani, mint inkább a tényeket rectificálni és ezért kivánok röviden felszólalni. (Halljuk!) Molnár Aladár t. képviselő ur méltóztatott azt állítani, hogy én a képviselőház háta megett állítottam fel a rabbi-seminariumot. Bocsánatot kérek, én ezen ügyben tökéletesen correcte jártam el, mert 1874-ben és 1875-ben, addig míg az országgyűlés együtt volt és a ház határozata fennállott, a mely egyébként nem is tiltotta el a rabbi-seminarium felállítását, hanem csak kívánta, hogy a dolog
