Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-220
220. országos ülés íuárczius 0. 1880. ° 0 f. embert, a ki magyarul nem tud, csakhogy orthodox legyen. De hát mik azok a jesehivák? Nagyon sajnálom, hogy az orthodoxok nem adták be kérvényeik mellett egy ilyen iskolának tanrendjét is. Tudtomra sem Pozsonyban, sem sehol az országban, az ilyen ; iskolákban egy szót sem tanítanak magyarul. És az ilyen intézetet pártfogoljuk mi? {Helyeslés.) Pártfogolja a magyar képviselőház? Azt a rabbi-intézetet pedig, mely növendékeit magyar nyelven kiképezni és a magyar műveltségbe beavatni akarja: elítélni a hivatása lehet akárkinek, de nem nekünk. {Élénk helyeslés.) Elismerem, hogy nem volt korrekt az intézet felállításánál követett eljárás. 1874-ben, mikor a kérdést a minister ur a ház elé hozta, jelentésében kimondta, hogy addig nem intézkedik, mig a ház nem határoz. A háznak egy határozata is volt, hogy addig, mig e tekintetben a képviselőház nem határoz v a minister ur ez ügyben ne tegyen semmit. Én magam úgy 1874-ben, mint most teljes meggyőződéssel azon voltam, hogy az intézet létrejöjjön, tehetségem szerint fel is szólaltam a minister ur terve mellett azon módosítással, hogy egy, közvetlen a kormány alatt álló közös intézet állittassék fel és ne egyik párt vezetése alá helyeztessék. A dolgok szerencsétlen menetele miatt, a képviselőház nem hozott határozatot, mert egyik beadott indítványnak sem lett többsége. Minek kellett volna következni? Annak, mit a minister ur meg is igért, hogy a legközelebbi sessióban ismét terjeszt be javaslatot. Ha igy tett volna, most nem állana előttünk ez a kérdés. De mit csinált a minister ur? A ház nem hozott határozatot és az intézetet létrehozta a ház háta mögött. Ez nem volt korrekt eljárás, megsértése volt magának a képviselőháznak. Azonban a ház többsége elnézte ezen eljárást. Én helytelenítem, kárhoztatom a módot, a mely szerint az intézet felállíttatott, de azon, hogy maga az intézet létrejött, örvendek. {Helyeslés.) Megfelel iskolai alap rendeltetésének és mert én abban egy nemzeti érdek kielégítését látom, azért szívesen üdvözlöm. {Élénk helyeslés. Közbeszólások a szélső balon.) Én, mint ellenzéki ember is, nem azt nézem, ki tesz valamit, hanem a közérdek szempontjából helyes-e az, a mit tesz vagy nem. Ezek, t. ház, észrevételeim az izraelita iskolaalapból fentartandó közös intézetekre nézve, milyenek a tanítóképezde, a rabbi-seminarium. A létrejött zsidó-gymnásiumot határozottan eltörlendőnek tartom. (Általános élénk helyeslés.) S a másik két intézetre nézve, hiszem kimondhatni azt az elvet, hogy csak oly intézetek tarthatók fel a közös alapból, melyek közös országos érdeket szolgálnak s ezek ugy szervezetüket, mint administratiójukat tekintve, valósággal közösek legyenek. De vannak még más czéljai is ennek az izraelita-alapnak. Ilyen pl. a siketnémák és vakoknak ellátása, azontúl iskolák segélyezése. Az első ezél kétféle módon éretik el. A budapesti vakok intézetében bizonyos számú, gondolom talán 12 helyre izr. növendékek vétettek fel, azontúl pedig hatezer forint fizettetik ilyen húsz helyért a bécsi izraelita siketnéma intézetnek. T. ház! Egy vagyonos izraelita, hálát érdemlő jótékonysággal alapított itt egy izraelita siketnéma intézetet 500,000 forinttal. A végrendelet értelmében monumentális épületet kellett emelni, mely az alapított összeg jó részéi, vette idénybe s ez intézet a legszebbek egyike, a mi az országban egyáltalában létezik. Tudtomra folyamodtak a ministeriumhoz, hogy a magyar országos iskolai alapból nem a bécsi intézetben, hanem ezen intézetben neveltessék az a 20 növendék. Azonban nyomban reá az orthodoxok folyamodíak, hogy inkább maradjon Bécsben mind a húsz hely, mint Budapestre jöjjön. Már pedig akárki az intézetnek egyszerű meglátogatása által meggyőződhetik arról, hogy akár rituális, akár egyéb tekintetben legalább is van olyan orthodox a pesti intézet, mint ábécéi. Azt hiszem, e tekintetben a minister urnák több erélylyel kell eljárnia és nem kell arra nézni, hogy az orthodoxok mit beszélnek, vagy az ő nevükben bármely comité, hanem a hazai alapítványokból itthon neveltessenek az ifjak, {Élénk, helyeslés) annál is inkább, mert én egyáltalán nem ismerem el akármelyik irodának, — akár az országos izr. irodát a neológok részéről, akár az orthodoxok irodáját oly hatalomnak, mely az egyiket igazhitűnek, a másikat nem igazhitűnek deciaráikassa. Azt mondják, hogy a rabbi-seminariumnak nem veszik hasznát, vagy legalább az orthodoxok nem. Tessék oda menni és megnézni, hogy az ellenkezőről győződjenek meg. Jelenleg van az intézetnek 40 növendéke, pedig a tanfolyamok nem is teljesek és felvételért folyamodtak összesen 88-an csak a legközelebbi évben, a tavalyiakon kivül. Felvételi vizsgát tett 58, 30 nem is volt felvételi vizsgára bocsátható, még pedig azért, mert a felvétel kellékei, először bizonyos általános műveltség — legalább a gymnasium 4 alsó osztályának elvégzése — másfelől bizonyos ismeretek a héber nyelvben. Az orthodoxok közül többet nem lehetett felvenni, mert azok a héber nyelvet értik, de többnek nincs meg a szükséges általános gymnasiális műveltsége, a többinél megfordítva áll: a gymnasiumban megszerzik a műveltséget, de a héber nyelvet nem. Ezért t;ehezebb a felvétel. Mindamellett, a milyen létszámra van szükség 50*
