Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-220
392 220 országos ülós márczias 9. 1880. száma szerint megosztassék, az igazságossággal is ellenkezik. (Élénk helyeslés.) De ellenkezik egy más szemponttal is. (Halljuk!) Mikor az iskola-alap befizetése elrendeltetett és azon bizottság, mely a régi türelmi adót hajtotta be, azt a hitközségekre repareiálta, mire szólította fel ezeket? arra, hogy zsidó iskolai czélokra egy országos alapot alkossanak. Az egyesek tehát a pénzt ezen czélra adták; minden esetben kétségtelen az, hogy azok, a kik az egy milliót befizették, azon czélra fizették, hogy orsz. iskola-alap alkoítassék. A megosztás tehát ellenkezik az alapot összeadok szándokával. (Helyeslés.) E szerint sem a históriai alappal, sem az alapító szándokával nem egyeztethető össze semmiféle megosztás. Egy hang a szélső' baloldalon: És a czéllal? Molnár Aladár: A ezé! az, hogy izr. iskolai czélokra egy orsz. alap létessittesék. Miért? Azért, hogy ezen alapból részint segélyeztessenek, vagy létesíttessenek oly iskolai intézmények, melyeket az illetők saját erejökből létrehozni nem képesek és részint közös, országos érdekű intézetek tartassanak fenn. Ha megosztásról van szó, kinek van a pénzhez több joga ? Annak, a ki adta. S mily arányban kellene a megosztást eszközölni? Abban az arányban, a milyenben adták. S mi lenne ezen arány alapja? Az, hogy —• keveset mondok — legalább 9 / 10 rész a neológokra esik, mert akár azon hitközségeket nézzük, akár azon vagyonosabb zsidókat, a kik fizették, ezek a neológ zsidók közé tartoznak. Ha tehát azoknak adjuk is azon irányban, a mint befizettetett, akkor 9 / í0 része a neológ zsidóknak jut. De ez ellenkezik az alapítás czéljával, sőt átalában a segélyezés ezéljával. Mert hiszen szegényebbet kell jobban segíteni. Az ezen alapból való segélyezésre nem a gazdagabb budapesti hitközség iskolái vannak szorulva, hanem a szegényebb marmarosi községek iskolái. (Elénk helyeslés.) Ha tehát mi a megosztás alapjára állunk, akkor azok kapnák a legnagyobb részt, a kik gazdagabbak, ha pedig a czélszertiséget tartjuk szem előtt, akkor annak kell kapnia aránylag többet, a ki szegényebb, mert ez reászorult. Ennélfogva ma is azt mondom, a mit 1874-ben. hogy ez igenis ő Felsége által létesített és a zsidók által befizetett országos zsidó iskolai alap és mint ilyen, megoszthatatlao és kizárólag izraelita czélokra fordítandó. (Helyeslés.) De itt tökéletesen igazságos és méltányos az orthodoxok azon kívánsága, hogy ezen alap jövedelmének megosztásánál ne favorizáltassék egyik, vagy másik párt, sem az orthodox, sem a neológ, sem pedig a többi kisebb, vagy nagyobb töredék, — hanem a szükség mérve szerint egyenlően részesittessék egyik is, másik is. — A zsidó kultúrai czéloknak gyámolítása két módon eszközölhető, vagy közös országos intézetek fenntartásával és intézkedésekkel, melyek az egész zsidóság érdekében állanak, vagy pedig az egyes iskoláknak adandó segély által, Mindkettő gyakorlatban volt kezdettől fogva. Ilyen közös országos intézkedés pl. a vakok és siket-némák ellátása az illető intézetekben, (Egy hang a szélső balon- Bécsben!), majd szólok erről is. Ilyen a tanítóképezde fenntartása s ilyen a rabbisemminarium. (Egy hang a szélsőbalon : Az neológ!) Majd szólok erről is. A másik kathegoriába tartozik aztán az egyes intézetek segélyezése. Mindenek előtt, a mi a közös intézeteket illeti, azt hiszem, hogy az alapítás természetéből foly, hogy azok csak oly intézetek lehetnek, melyek valósággal az országbeli összes zsidóság számára szolgalmik. Tehát nem egyes lokális érdekeket s nem is pártérdeket elégítenek ki. Ezeket ugy kell szervezni és administrálni, hogy egyik párt se legyen praeponderans s egyik pártnak hatósága alá se helyeztessenek. Ez logikailag foly az alapítvány természetéből. Vájjon igy járt-e el a kormány ? S itt kénytelen vagyok kijelenteni, hogy e tekintetben több részről történtek incorrcet intézkedések. így pl. az egyik legrégibb intézet, mely az izraelita alapból tartatik fenn, a tanítóképezde. Én azon nézetben vagyok, melyet Hegedűs László képviselőtársam is kifejezett, hogy nem elsőrendű szükség az, hogy a zsidóságnak külön tanítóképezdéje legyen, sőt sokkal jobban szeretném, ha a zsidó tanítók az állami képezdében tanulnának, elvegyülve az ország többi tanítójelöltjei köztt. Azonban, ha a felekezet szükségesnek tartja külön képezdét fenntartani, nem ellenzem, hogy a zsidóknak is tartsanak fenn ilyet. De akkor ez valósággal közös intézet legyen. A minister ur ezen intézetet &% országos izr. iroda administratiója alá helyezte. Ez az országos izr. iroda azonban tényleg egyik pártnak, a kongressus intézkedéseit elfogadott pártnak, hatósága. Az az intézet pedig, mely rendeltetésénél és hivatásánál fogva az összes zsidóság czéljaira szolgál, nem állhat az egyik párt hatóságának administratiója alatt. Legyünk igazságosak. (Helyesélés.) Tessék a törvény értelmében oda egy igazgató-tanácsot alakítani, tessék a minis'er urnák az igazgató-tanács tagjait kinevezni, lehetnek azok orthodoxok, vagy neológok, nem tesz semmit, ha egy kissé disputálnak, de egész más színe van a dolognak akkor, mint ha az intézet az egyik párt hatósága alá helyeztetik. Ez tehát nem helyes. (Helyeslés,) A másik, a legincorrectebb eljárás volt, a mely az alapítvány természetével egyáltalában nem egyezik meg, legújabban egy zsidógymnasium felállítása. Nem akarok, t. ház, annak fejtegeté-
