Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-220
220. országost ttlcs íuárcains 9. 1880, gg§ kimutatás feltünteti, számokkal fogom bebizonyít tani. Ha jól emlékszem, a kimutatásban az van, hogy Zemplénmegyében csak egy ily zugiskola van. Én azonban közvetlen tapasztalásból és a legbiztosabb kútforrásból tudom, hogy magában Zemplén városában több van húsznál. {Tetszés baloldalon.) A második tárgy, a miről még röviden nyilatkozni akarok, az előbb mondottak megvilágítására, a közösnek decretált rabbi •seminarium. Ezen intézet felállítását és dotálását tekintik az orthodoxok a legnagyobb sérelemnek, mégpedig nemcsak anyagi, hanem vallási tekintetben is. Hogy mennyiben van igazuk, ebbe nem avatkozom és nem is avatkozhatom be, hanem azt kérdem, hogy mivel indokolja a minister ur ezen közös rabbi-seminarium felállítását? Azt mondotta és mondja, hogy mindjárt kezdettől fogva ezen iskola-alapnak egyik kiváló czélja, a rabbi-seminarium felállítása volt. Megengedem, de kérdem, hogy nem ily kiváló czélja volt-e ezen iskolaalapnak, a minta-tanodák felállítása! E tanodák fel is állíttattak és ime csak a congressus határozatára és kívánságára volt szükség, hogy azok azonnal megszüntettessenek. Kérdem tehát, nem érezhette-e magát a minister ur részint az országgyűlési határozatok, részint az orthodoxok ellenvetései folytán arra indíttatva, hogy ő Felségének e tekintetbeni iutentióját megváltoztatni igyekezzék, vagy legalább a rabbi-seminarium felállítását addig elhalaszsza, mig e tekintetben az országgyűléstől felhatalmazást nyer? Jól tudja a minister ur, hogy minden vallásfelekezetnek vannak belügyei, a melyekbe sem az országgyűlés, sem pedig a kormány bele nem avatkozhatik. Azt is igen jól tudja, hogy ily eminens belügy a lelkész-képzés és a lelkész-képző intézetek felállítása. Az orthodox felekezetre ilyen legfőbb belügy az, hogy miképen képezzék saját rabbijaikat és ki által és mi. módon aufhorizáltassák azokat s micsoda állást foglaljanak el úgy a cultus, mint a községre nézve. Ezek oly belügyek, melyeknél az államnak beleszólása nem lehet, mert itt minden kényszer a vallás- és lelkiismereti szabadság megsértése volna. E kérdéssel szemben subjectiv álláspontot elfoglalni senkinek sem lehet, nem szabad. Ezt az ügyet sem a sympathia, sem az antipathia szemüvegén nem lehet nézni, ezt egészen tárgyilagosan kell tekinteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pedig az államra nézve igen nagy fontossággal bir az, kik ezek a rabbik. Mert habár az orthodox felekezet azt tartja, hogy az ő felekezetében nincs hierarchia, az o rabbijaik nem consecráltattak, az ő rabbijaik egészen más szempont alá esnek, tulajdonkép csak a cultusnak vezetői, mégis miután azt látjuk, hogy több izraelita, de különösen orthodox felekezetű község körében oly rabbik vannak, kik iránt valóságos babonás tisztelettel viseltetnek s a kiknek oly befolyások van, a minővel a legerősebb hierarchiai szervezettel biró egyház papjai sem dicsekedhetnek, — de mégis, a mit e tekintetben az álbam követelhet, az nem több, mint hogy a rabbi-képzőintézet, neveztessék az bármi néven, legyen nyilvános. Többet nem követelhet, mint hogy azok, kik onnét miut rabbik kikerülnek s alkalmaztatnak, legyenek magyar állampolgárok, bírják az állam hivatalos politikai nyelvét, hogy a politikai közegekkel közlekedhessenek. Ennyi az, a mit az állani minden polgárától követelhet s ezt az izraelita felekezetnek minden árnyalata, magok az orthodoxok is elismerik s én nem tehetem fel, hogy ez csak puszta szó, vagy ürügy lenne. Ezek után v : sszatérek arra, a honnan kiindultam: én nevezetesen még ma is egyedüli helyes álláspontnak tartom azt, melyet a képviselőház 1871. márczius 18-án hozott határozatában ezen kérdéssel szemben elfoglalt, ezen az utón lehet azt most is leghelyesebben megoldani, ugyanazért én ily szellemben és ily értelemben bátor vagyok egy határozati javaslatot benyújtani a t. háznak, kérvén annak felolvasását és elfogadását. B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa a Hegedűs László által beadott határozati javaslatot): „Mondja ki a ház, hogy a vallás- és közoktatási minister urnák a kérdésben forgó iskolaalappal való eddigi önkényes eljárása helyteleníti étik és utasittatik: hogy ezen alap jövedelmének a különböző izraelita hitfelekezetek között, önkormányzati kezelés végett való megosztása czéljából egyesség létrehozatalát, ennek nem sikerülte esetében pedig bíróilag megállapítását, minél előbb eszközölje. Addig is ezen alapnak jövedelmét a különböző felekezetek részére aránylagosau és a méltányosságnak megfelelőleg közoktatási czélokra alkalmazza." Aláírták: Hegedűs László. Kiss Albert. Mocsáry Lajos. Miklós István. Csanády Sándor. Hevessy Benedek. Madarász Jenő. Bakay Nándor. Vidovich János. Kaszap Bertalan. Molnár Aladár: Tisztelt ház! A most szőnyegen forgó kérdést nem először van szerencsénk tárgyalni s azt hiszem, hogy ha a kérvényi bizottság által javasolt határozati javaslat egész terjedelmében elfogadtatnék, mellőzésével az első rész indítványozott törlésének, akkor bizonyosan nem is utolszor foglalkoznánk vele; még igy is valószínű, hogy többször lesz alkalma és örvendetes szerencséje a ház t. tagjának jobbról és balról telegrammokkal, informatiókkal elhalmoztatni. (Derültség)
