Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-220

384 220. országos ülés márczius 9. 1880. lett volna mondva, hogy az a kormány kezelése alatt álló oszthatatlan alapnak tekintendő, annak felosztása — a mint azt a kérvényező orthodox közvetítő bizottság óhajtja — a fennálló körülmények köztt nemcsak káros, de kivihetetlen is volna. Mert nem csupán congressista és orthodox párt áll egymással szemben, hanem vannak számos községek, mint a 4, 5., 6. és 7. számú kérvények is bizonyítják, a melyek a két párttól távol állva, régi, helybeli szabályaik szerint szervezett statusquo községek. Sőt e háromféle hitközségi szervezeten kivül az orthodotok kebelében egynehány oly hitközség is létezik, mely szefárt, hitközségnek vallja magát. Ezen pártok közül csak az orthodotok követelik az alap megosztását, de a felosztást nem lehetne igazságosan megtenni, mert gyakorta fordulnak elő esetek, hogy egy és ugyanazon hitközség ma a congressusi szabályzatot, vagy az orthodoxokét fogadja el s rövid idő múlva statusquo-ante alapon állónak vallja magát, vagy congressusi hitközségből orthodox és orthodoxból szefárd hitközség válik ki. Se az orthodox közvetítő bizottság nem tudja híveinek számát, se az országos iroda nem biztos az övéinek mennyisége iránt; a kérvényi bizottsággal közölt hivatalos kimutatás szerint 472 hitközség áll érintkezésben az országos irodával. A jegyzékből látom, hogy orthodoxok is állanak érintkezésben az irodával. Ily bizonytalan s egy napról másnapra változó létszám mellett, a felosztás beláthatatlan nehézségekbe ütköznék. A megosztás kulcsa ily körülmények köztt kiszámíthatatlan. A vitázó felek már próbálták a vagyonkérdést birói utón megoldatni, de a semmítőszék kimondta, hogy ez a kérdés közigazgatási útra tartozik. (Lásd Döntvénytár 4. kötet 404. szám.) De különben is mind az 1840: XXIX., mind az 1867: XVII. t.-cz. csak egy zsidóságot ismer. Alíampolitikaiíag elismert két zsidó egyház nálunk csak külön törvény által vétethetnék be. A tőkének a hitközségek közti való szétosztása ellenkeznék az abipitvány czéljával és természetével. Sajátszerű, hogy a királyhágóntúli hitközségek nem adóztak a tőkéhez, még is osztozkodni akarnak a tőkében. A fenntebbiekből világos, hogy az alap jövedelmeinek felosztása 2 egyenlő részre, szintén kivihetetlen, mert az alap jövedelmének már alapitványilag kijelölt hovafordítását ignorálni nem szabad. Az alapnak czélja nem csupán iskolák segélyezése, hanem rabbi- és tanítóképezdék fenntartása, vakok, síketnémák neveltetése, ugy hogy ezek a jövedelem egy részét igénybe veszik és figyelmen kivül nem hagyhatók. Az alapnak jövedelméből körülbelül 75 százalék állandó kiadások fedezésére fordítandó, melyek pártkülönbség nélkül az összes hazai izraeliták javára esnek, mint az előirányzat is mutatja, mely a t. ház tagjai köztt kiosztatott. Az elemi iskolák segélyezésére fordítható összeget pedig nem a paritás, hanem a szükség arányában kell kiosztani; és ehhez képest helyesen cselekedett a kormány, hogy 1878-ban a 19,917 frtból az oroszlánrészt, t. i. 15,500 frtot az orthodox iskolákra utalványozta s a eongressusiak csak 3500 frtot s statusquo alapon állók pedig csak 1900 frtot kaptak. 1874-től 1878-ig hivatalos kimutatás szerint: a congressusiak iskoláira fordíttatott 59,830 frt, az orthodox iskolákra 85,130 frt, statusquo alapon lévőkre 12,070 forint. Kérem a tisztelt házat méltóztassék a bizottsági javaslatot elfogadva izraelita polgártársainknak megnyugtatását, pártállás elfoglalása nélkül előmozdítani. (Élénk helyeslések.) Baross Gábor jegyző (olvassa): A magyar és erdéiyországi izraelita aut. orthodox hitfelekezet közvetítő bizottsága kéri, „hogy az országos izraelita alap a két israelita hitfelekezet köztt barátságos egyesség, ennek nem sikerülte esetén pedig birói eldöntés után felosztassék, vagy a kormány kezelése fenntartatván, a kamatok az egyezségileg, illetve bíróilag megállapított arányban fordíttassanak a két israelita hitfelekezet czéljaira; ezen végelintézésig minden érdemleges intézkedés a szóbanforgó vagyon hováfordítására nézve mellőztessék, a jövedelem pedig a két zsidó felekezet köztt egyenlő arányban megosztassék. Kéri továbbá határozatilag kimondatni, hogy a rabbi-seminarium nem tekintethetik állami intézetnek." Az országos izraelita - iroda elnöke az iránt esedezik, hogy a képviselőház hazánkban csupán egy izraelita felekezetet ismerve el, az országos izraelita iskolaalap felosztására irányzott kérelemnek érdemleges elintézésébe az alap jogi természetére való tekintettel ne bocsátkozzék, hanem utasítsa a kormányt, hogy az izraelita hitügy rendezése tárgyában törvényjavaslatot terjesszen a ház elébe. A magyar- és erdélyországi autón, orthod. izraelita hitfelekezet közvetítő bizottsága válaszolván a 180. számú kérvényre, ismételten kívánja a 179. számú kérvénye értelmében az orthodox zsidóság igazságos és jogos kívánalmának teljesítését. A váczi izraelita statusquo hitközség, a szarvasi izraelita statusquo hitközség, a losonezi izraelita statusquo hitközség, a vägujhelyi izraelita statusquo hitközség kérik, hogy az orthodoxok kérvénye figyelmen kivül hagyassák ; — a neológok által kért törvényhozási rendezése a hitügynek szóba se hozassék; — minden autonóm községek mellőzésével s minden egyházmegyei kerü-