Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-220

S20. országos ülés márczins 9. 1880. 385 leti vagy egyetemes izraelita szervezkedés kizárásával, az izraelita alapnak jövedelme az állami tanfelügyelők előterjesztésére, a rendezett izraelita népiskolák segélyezésére pártkülönbség nélkül fordittassék. A kérvény! bizottság véleménye a következő: Az orsz. izr. iskolaalap jogi természetének megbirálását, a közalapok és alapítványok megvizsgálásának idejére tartja fenn a képviselőház: ideiglenes intézkedés azonban addig is szükségesnek találtatván, a kérvények oly utasítással adatnak ki a vallás- és közoktatásügyi ministernek, hogy az orsz. izr. alap jövedelméből a népoktatásra fordítható segélyek kiutal ványozásánál, az illető iskolának törvényszerű állapota az azt fenntartó hitközség vagyoni helyzete, továbbá a méltányosság és általános culturai szempont legyen irányadó. Az országos izraelita iroda kérvénye, a mennyiben az orthodoxok felosztási petitumát mellőztetni kéri, figyelembe vétetik. Másik pontja az izraelita hitügy rendezése tárgyában mielőbb törvényjavaslat beterjesztését kívánja. Nincs kétség, hogy kívánatos volna, ha az izraelita hitsorsosok hazánkban egyházi alkotmánynyal, illetőleg egyházigazgatási szabályzatfal bírnának, már csak azon tekintetből is, mert az 1867. XVII. t. ez. szerint az ország izraelita lakosai, a keresztyén lakosokkal minden politikai és polgári jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttattak. Kívánatos volna a hitközségek szervezkedésére s a hitközségek átalakulására nézve korszerű törvényt alkotni. De az 1868/9. congressus eredményének és a jelenleg uralkodó éles pártellentéteknek megfigyelésével, ez idő szerint általánosan megnyugtató sikert várni nem lehet. Ellenben kívánatos és lehetséges volna, hogy a keresztyének és zsidók köztti. házasság köthetésére, valamint a Mózes hit-felvehetésére vonatkozólag, mielőbb törvényjavaslatot készítene a tisztelt kormány. (Élénk helyeslés.) A kérvények tárgyalása folytán a bizottság jelen volt tagjai arról győződtek meg, hogy az országos izraelita alap állami kezelés alá tartozó feloszthatatlan alap, melynek czélja már ki van tűzve. Azonban a kérvényi bizottság bármi legyen is tagjainak egyéni nézete, magát illetékesnek nem látja arra, hogy az alapok jogi természete iránt terjeszszen javaslatot a t. ház elébe. Ezért mondja a bizottság javaslatának első tételében, hogy az alapnak jogi természete iránt más időben és más bizottság jelentésére nyilatkozzék a képviselőház. A bizottság csupán a kérvényező felek petituma felett kivan határozatot provocálni és ide czéloz a bizottsági javaslatnak második tétele. Az egész javaslat igy szól: 1. Az országos israelita iskolaalap jogi természetének megbirálását a közalapok és alapítváKÉPVH. NAPLÓ 1878 -81. X. KÖTET. nyok megvizsgálásának idejére tartja fenu a képviselőház; ideiglenes intézkedés azonban addig is szükségesnek találtatván; 2. a kérvények oly utasítással adatnak ki a vallás- és közoktatásügyi ministernek, hogy az országos israelita iskola-alap jövedelméből a népoktatásra fordítható segélyek kiutalványozásänál, az illető iskolának törvényszerű állapota, az azt fenntartó hitközség vagyoni helyzete, továbbá a méltányosság és általános culturai szempont legyen irányadó. Apáthy István: T. képviselőház! (Halljuk!) Ha a szőnyegen levő kérdésre nézve rendelkezésünkre bocsátott nyomtatványokból nem bírtam volna magamnak véleményt alkotni, e tekintetben teljesen tisztában kellene lennem azon kimerítő előadás után, melylyel a kérvényi bizottság t. előadója a szőnyegen lévő kérdést minden oldalról megismertette. Azonban t. képviselőház, nemcsak a rendelkezésünkre bocsátott nyomtatványokból, hanem s főleg azon impressío folytán, melyet a t. előadó úr előterjesztése reám tett, én azon eredményre jutottam, hogy a kérvényi bizottság által javasolt elintézés, az általa javasolt határozat nem egészen felel meg az ügy valódi állásának. Ez áll különösen a határozati javaslat első részére nézve. A t. előadó úr ugyanis, miután az izr. iskolaalap történetét, rendeltetését s jogi természetét velünk megismertette, a kérvényi bizottság nevében azt javasolja, hogy a ház mindenekelőtt azt mondja ki, hogy az orsz. izr. iskola-alap természetének megbirálását a közalapok, alapítványok megvizsgálásának idejére tarja fenn. Én részemről azon véleményben vagyok, hogy a kérdéses iskola-alap jogi természetének megvizsgálása szükségessé válni nem fog; hogy tehát a kérdéses alap jogi természetének megvizsgálását a közalapok és alapítványok megvizsgálása idejére halasztani nem szükséges. A kérdés szerintem meg van oldva az alapítvány keletkezésében, annak rendeltetésében olykép, hogy minden megoldás, mely ezen kétségtelen rendeltetéssel ellenkeznék, egyenes megtagadása volna az alapítvány jogi természetének, egyenes kizárása volna a helyes értelmezés lehetőségének. Elismerem , t. ház, hogy a szőnyegen lévő kérdés elől, mely az ország lakosságának oly nevezetes részét hosszú idő óta izgatottságban tartja, kitérni nem lehet. Elismerem, t. ház azt is, hogy e kérvények felett már azért is határoznunk kell, hogy a mindinkább növekedő izgalomnak valahára vége szakadjon. Ha azonban a t. ház, a mit én részemről leghelyesebbnek tartanék, ez idő szerint a fennforgó kérdésben azon határvonalon belől sem kívánna véglegesen intézkedni, melyen belől in49