Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.
Ülésnapok - 1878-220
220. országos ülés márczius 9. 1880. 383 kezelése alatt marad. 2. §. A kezelés ellenőrzése, a szervezeti szabályzat 78. §. a) betűje értelmében, a kerületi elnökök gyűlését, vonatkoEÓlag az egyetemes gyűlést illeti. 3. §. Az izr. országos pénzalap jövedelmének hovafordítása iránti intézkedési jogot kizárólag az izr. [egyetemes gyűlés gyakorolja." De az Eötvös nemes intentiói nem teljesültek. Izraelita egyetemes gyűlés, mely az összes magyar zsidóságot képviselné nincs; a congressus többé nem jöhetett össze, sőt ily gyűlés alig fog valaha összejönni, hiszen az orthodos közvetitő bizottság 1878. június 18-án kelt s a kérvények 28-ik sorjegyzékének 3-ik folyó száma alatti előterjesztésében ezt olvashatjuk. „Az orthodoxok meg vannak győződve, hogy a m. t. képviselőház soha nem fog törvényileg az iránt intézkedni, hogy két elismert és igen mélyre ható dogmatikai differentiáknál fogva különböző hitfelekezet, kényszeríttessék újabb congressust együttesen megtartani a czélból, hogy (miután az orthodoxok ilyen congressuson soha részt nem vennének), majoritás által, — mely majoritás vallás dolgokban mérvadó úgy sem lehetne — ez alkalommal megállapítandó szabályzatokat az összes zsidóságra ráerőszakoljanak, mert nem fekhetik a m, t. képviselőház institutióiban, hogy a régi sajnos zavarok — melyek államférfiúi bölcsességgel nagy nehezen kiegyenlítettek, minek folytán a lelkiis méretbeli kényszer szerencsésen mellőzve lett — újabb congressus álíal ismét tért nyerjenek és hogy a lelkiismereti kényszer egész glóriájában ismét behozassák." A congressusi szervezetben coutemplált igazán egyetemes gyűlés nem létesülvén: az ott kilátásba helyezett változás elmarad és igy az izraelita iskola alap sorsa legkisebb változást sem szenvedett. A congressusi határozatok végrehajtása nem is remélhető, mert a képviselőház 1870. márcz. 18-án Deák Ferencz s többek felszólal kimondta, hogy minden kényszer elkerülendő a congressusi, határozatok végrehajtásánál és hogy az izraelitáknak szabadságukban áll magukat a congressusi, vagy orthodox alapszabály szerint szervezni. (1869—72. jkv. II. kötet 291. lap.) Később, jelesül 1871. márczius 30-ikén a congressisták és orthodoxok kérvényeire a ház elhatározta, hogy: „az izraelita hitügyet különböző nézetekből fejtegető és felvilágosító kérvények a vallás- és közoktatási ministernek azon czélra adatnak ki, hogy azokat tanulmányozza s azon esetleg előterjesztendő javaslatainál, melyek az izraelita hitügy szervezkedésére vonatkozandanak, figyelembe vegye." (1869 — 72. jkv, III. kötet. 3525. sz. végzés.) Összhangban áll ezzel az ő Felségének tanácsolt intézkedés, melynek folytán 1871. november 2-án kelt legfelsőbb elhatározással az orthodox hitközségek alakítása megengedtetett ugyan, de az izraelita iskola-alap rendeltetésére nézve, az előbbi legfelsőbb elhatározások semmi részben sem módosíttattak. Sőt a képviselőháznak 1874. július 4- és 5-én tartott tárgyalásai sem módosították az országos izraelita-alap természetét s rendeltetését, mert a képviselőház az egymástól eltérő indítványok köztt megállapodásra nem juthatván, határozatot sem hozott. 1874. július 5-én a ház minden határozat mellőzésével napirendre térvén, az akkori miiiisterelnök, Bittó István „megfelelő új javaslat beterjesztését" helyezte a következő országgyűlési ülésszakra kilátásba. Az 1875/8. országgyűlés elmúlt, nem történt azóta semmi rendelkezés. Az alap kezelése változatlanul halad azon irányban és azon czél elérésére, a mely irány és czél a fundator által megállapittatott és illetékesen meg nem változtattatott. Az országos izraelita-alap állása a ministeri előterjesztés szerint következő számokban tüntethető fel: 1879 1880 Az országos izr.-aíap fedezete 82169 frt 92811 frt. Ebből adatik a kassai izraelita iskolára: 600 „ 600 „ a talmud-thora iskolák segélyezésére : 5000 „ 5000 „ az izr. népiskolák segélyezésére : 13407 frt 27215 frt. összesen: 19007 frt 32815 frt. A népoktatási iskolák segélyezésére 1879-ben csak 13407 frt, ellenben 1880-ra 27215 frt irányoztatott elő. Ebből következik, hogy már a folyó évben kétszerte nagyobb összeg fordítható az izraelita népiskolák segélyezésére, mint a múlt évben. Az országos izraelita alap tiszta vagyona 1879 elején: 2125708 frt 92Yikr. Ebből cselekvő tőke: 1875290 „ 14 „ fekvőségek és hasznosjog: 238155 „ 357a „ cselekvő hátralék: 82006 „ 41 7» „ pénztármaradvány: 182 frt 99 kr. vagyis "2195634 frt 90 kr. levonván a terhelőséget: 69925 frt 977 2 kr. marad tiszta vagyon: 2125708 frt 9272 kr. a zárszámadások szerint. Az állam kezelése alatt annyira gyarapodott az alap, hogy a tőke a mely 1854-ben egy millió pft volt, 1874-ben 1,925.367 frt 79 krt tett, 1878-nak végén pedig 2,125.708 frt 927a krra szaporodott, pedig a jövedelem már évek ótafel használtatik az alapítvány czéljaira. Ezen történeti vázlat után áttérek, tisztelt ház, a kérvényekben foglalt egyes petittnnokra. Ha már az országos izraelita iskola-alap létesítésekor legfelsőbb határozat által ki sem
