Képviselőházi napló, 1878. X. kötet • 1880. február 20–márczius 9.

Ülésnapok - 1878-220

38g 220. ersiágos ülés múr«scius 9. 18S0. csak ő Felsége szükségesnek tartja a zsidó közoktatásügy emelése ezéljából egy iskola-alapot teremteni." E szerint a Haynau-féle sarcz, mint ilyen végképen megszűnt és létesült az országos izraelita iskola-alap, mely egészen más, mint a Haynauféle hadisarcz. A mint a kivetett összeg egy része befizettetett, a tolerantialis adót kezelő bizottság, a kormány felhívása folytán több bizalmi férfiú meghallgatásával javaslatokat tett az alap jövedelmeinek hovafordítása iránt, különösen kiemelve egy rabbi-képezde és néptanitó-képezdék szükségét. Erre vonatkozólag igy szól a hivatalos okirat: „Budán, 1851. szept. 26-án 17745. sz, a. kelt. A zsidó ügyek megbeszélésére excellentiád (Thun) által összehívott férfiak valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy a monarchia minden izraelitájára üdvös hatással volna egy közös intézet (rabbi-képezde). Ezen intézet helyéül egyhangúlag a fő- és székvárost, Bécset ajánlottak." Ezen előterjesztést az akkori helytartó pártolva küldte fel Bécsbe ugyancsak 17745/1851. szám alatt. A belügyminister erre azt irta: „Magamévá teszem a bizottság indítványát, hogy a zsidó vallás- és iskola-tanítók részére az egész monarchiában egyetlen és közös iskola állíttassék fel s ez Bécsben létesítendő." Ezen előterjesztés után ő Felsége 1852. deczember 1-én elrendelte, hogy az izraelita iskolai alap úgy kezelésére, mint alkalmazására nézve állami alap és igy azon rendszabályok, a melyek a többi közalapok kezelésére nézve fennáíianak, az országos izraelita iskolai alapra is kiterjesztettek. Nevezetesen az 1791: XXIII. t. ez. az alapítványokról rendeli, hogy azok az alapító szándéka értelmében (ad mentem fundatoris) kezelendők. Az idézett legfelsőbb elhatározás magyarra fordítva következőleg hangzik: „Cs. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium 12632/112. sz. (J cs. kir. Felsége 1852. decz. 1-én kelt legfelsőbb elhatározásával elrendelte, hogy az 1850. szept. 20-án kiadott rendelete alapján a magyarországi zsidó községek és zsidó családok által iskolaügyi czéíokra lefizetendő egy millió forint állami alapul tekintendő s úgy kezelendő." Azon bizottság, mely ez alap kezelésének módozatait lett volna megállapítandó, következésképen e rendeletből, meg nem alakittatik. De Bécset a képezde székhelyről ő Felsége nem tűzte ki. Ezek után kelt ő Felségének 1856. márcz. 29-én azon legfelsőbb elhatározása, mely szerint az izraelita iskola-alap oszthatlan alap gyanánt kezelendő. Az alap czéljaiul kitűzte o Felsége a következőket: a) első sorban egy rabbi-seminarium felállítása, a hely iránti intézkedés fenntartásával, b) mintaiskolák nyitása, kapcsolatban tanitó-képezdével: c) ha az említett czélok mellett lehetséges: szegény izraelita népiskolák segélyezése, d) Siketnéma és vak izraelita gyermekek részére alapítványi helyek dotatiója. Az idézett legfelsőbb rendeletből magyarra fordítva álljanak itt e következő sorok. „A magyar királyság cs. k. fó'kormányzósága. Budán, 1856. ápril 30. 6587/1429,

1. értelmében az ő cs. kir. apostoli Felsége által a magyarországi zsidó iskolaügyi alap javára fölajánlott egy millió forint, az 1856. évi márcz. 29-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján, mint megoszthatlan alap kezelendő, s annak fölhasználása egyedül és kizárólagosan az iskolaügyben fennforgó szükségekre fordítandó s az erre hivatott kormányközegek által kezelendő. Ez összeg felhasználásának czéíjai, a legfelsőbb elhatározás értelmében a következők; a) rabbi képzőintézet fölállítása; annak módozatait külön tárgyalások fogják megállapítani s tanácskozásuk eredményét szentesítés végett fölterjesztik ő Felségének; b) felsőbb minta-iskolák fölállítása; c) e felsőbb minta-iskolákban, a legf. elhatározás következtében zsidó tanitó-képző tanfolyamok létesítendők, d) azonkívül a szegény izr. népiskolák segélyezése, nevezetesen ott, hol a közérdek a gyámoltalan fiatalságról való gondoskodást igényli, az alap kamatjaiból oly mérvben eszközlendő, a mint e czél elérése megkívánja, e) Alapítványok létesítése szegény izr. szülők vak és süketnéma gyermekei számára azon rendeltetéssel, hogy az alapítványokat pályázat utján a közoktatási minister adományozza. O cs. Felsége nevében, Haller gróf altábornagy m. p.

£í Ezek azon legfelsőbb elhatározások, melyek a szóban lévő alap tárgyában alkotmányunk helyreállítása előtt keletkeztek s melyekből kitűnik ; a) hogy az országos izraelita iskola-alap, oszthatatlan állami alapnak tekintendő és a kormány által a közalapokra nézve általán érvényes rendszabályok szerint kezelendő; b) hogy ezen alapnak jövedelme : rabbi intézet és izr. tanítóképezde felállítására; c) egyes szegény izraelita népiskolák segélyezésére; d) 20 alapítványi helynek dotatiójára fordítandó, szegény vak, továbbá siketne'ma izraelita gyermekek számára. Az 1868. deczember 10-ére Budapestre öszszehívott izraelita congressus az országos izr. alapügyet is tárgyalván, annak czéljai köztt első helyen egy rabbi - seminarium felállítását jelölte ki. Az 1869-iki nemes szivű cultusminister ur belenyugodott a congressus következő tervezetébe. „Határozat az izr. iskolai pénzalap kezelése tárgyában. 1. §. Az izr. országos iskolai pénzalap egyelőre s csak addig, mig ez érdemben az izr. egyetemes gyűlés másként nem intézkedik, a m. kir. vallás- és közoktatási ministerium